Freud tudatos és eszméletlen elme

A híres pszichoanalitikus, Sigmund Freud úgy vélte, hogy a viselkedés és a személyiség az ellentmondásos pszichológiai erők állandó és egyedülálló kölcsönhatásából származik, amelyek a tudatosság három szintjén működnek: a tudatos, tudatos és eszméletlen. Úgy vélte, hogy az elme mindegyik része fontos szerepet játszik a viselkedés befolyásolásában.

Ahhoz, hogy megértsük Freud elméleteit, elengedhetetlen, hogy először megértsük, mit hitt a személyiség egyes részei, hogyan működött, és hogyan hatnak ezek a három elem az emberi tapasztalathoz való hozzájárulás érdekében. Tudjon meg többet ezekről a tudatossági szintekről és az emberi viselkedés és gondolkodás alakításában betöltött szerepéről.

Sigmund Freudról

Sigmund Freud volt a pszichoanalitikus elmélet alapítója. Míg idejét sokszor sokkolónak tartották, és még most is vitát és vitát teremtenek, munkája mélyreható hatást gyakorolt ​​számos tudományágra, beleértve a pszichológiát, a szociológiát, az antropológiát, az irodalmat és még a művészetet is.

A pszichoanalízis kifejezést arra használják, hogy Freud munkájának és kutatásának számos aspektusára utaljon, ideértve a freudi terápiát és az elméleteinek fejlesztésére használt kutatási módszertant. Freud nagymértékben támaszkodott a páciensei megfigyeléseire és esettanulmányaira, amikor személyiségfejlesztési elméletét alakította.

A pszichoanalízis befolyásolta a pszichológiát

Freud három elmeszintje

Freud megkülönböztette az elmét a különböző szinteken, mindegyiknek saját szerepe és funkciója:

• A tudat mindent tartalmaz, ami potenciálisan a tudatos elmebe kerülhet.
• A tudatos elme minden olyan gondolatot, emléket, érzést és kívánságot tartalmaz, amelyekről egy adott pillanatban tudunk. Ez a mentális feldolgozásunk aspektusa, amit racionálisan gondolkodunk és beszélhetünk. Ez magában foglalja a mi emlékünket is, amely nem mindig része a tudatosságnak, de könnyen visszanyerhető és tudatossá válik.
• Az eszméletlen elme az érzelmek, gondolatok, sürgetések és emlékek tárolója, amelyek a tudatos tudatunkon kívül vannak. A tudattalan tartalmának nagy része elfogadhatatlan vagy kellemetlen, például fájdalom, szorongás vagy konfliktus érzése.

Freud hasonlította a három elme szintjét egy jéghegyre. A jéghegy teteje, amelyet a víz felett láthat, a tudatos elme. A jéghegy azon része, amely a víz alá merül, de még mindig látható, a tudatosság. A jéghegy nagy része, amely a vízvonal alatt nem látható, az eszméletlen.

A Freudi Slip

Az egyik módja annak, hogy megértsük, hogyan működnek a tudatos és eszméletlen elmék, hogy nézzük meg, hogy mi az úgynevezett nyelv. Sokan megtapasztalták azt, amit Freudi csúszásnak neveznek valamikor vagy egyáltalán. Ezek a hibás állítások úgy vélik, hogy felfedik az alapul szolgáló, eszméletlen gondolatokat vagy érzéseket.

Freud úgy vélte, hogy bár az eszméletlen elme nagyrészt nem érhető el, a tartalom néha váratlanul buborékolhat fel, mint például a nyelv álmaiban vagy csúszásaiban.

Egy példa a freudi csúszásra egy olyan ember, aki véletlenül egy korábbi barátnőjét használja, amikor egy jelenlegi barátnőre utal. Habár a legtöbbünk úgy véli, hogy ez egyszerű hiba, Freud úgy vélte, hogy az eszméletlen elme hirtelen behatolása a tudatos elmebe, gyakran a megoldatlan vagy elnyomott érzések miatt.

A Freudi pszichológus számára a tudatunkon kívüli gondolatok és érzelmek továbbra is befolyásolják viselkedésünket.

Az eszméletlen gondolatok elérése

Freud szerint a tudattalan továbbra is befolyásolja viselkedésünket és tapasztalatainkat, még akkor is, ha nem tudjuk ezeket az alapul szolgáló hatásokat. Az öntudatlan magában foglalhat elnyomott érzéseket, rejtett emlékeket, szokásokat, gondolatokat, vágyakat és reakciókat.

Ha a tudatos elme a jéghegy csúcsát képviseli, az az eszméletlen elme teszi ki a hatalmas ömlesztett mennyiséget, ami az alatta fekszik. Emlékek és érzelmek, amelyek túl fájdalmasak, zavarba ejtőek, szégyenletesek vagy zavaróak ahhoz, hogy tudatosan szembesüljenek az eszméletlen elme hatalmas tározójában.

A pszichológiai szorongás gyökereinek azonosításához Freud olyan technikákat használt, mint az álomelemzés és a szabad társulás (a látszólag véletlen gondolatok megosztása), hogy valódi érzéseket hozzon létre.

Mit jelentenek az álmok?

A tudat elme szerepe

A tudatos elme tartalma tartalmazza mindazokat a dolgokat, amelyeket aktívan ismernek. A szorosan összefüggő tudat elme tartalmazza azokat a dolgokat, amelyeket potenciálisan tudatos tudatosságba vonhat.

A tudatos emlékek nem ugyanazok a dolgok, mint a könnyen hozzáférhető emlékek, például hazafelé történő emlékezés. Ezek a nem nyomott emlékek, amelyeket egy adott időpontban egy adott célra kivonunk.

Az öntudat is úgy viselkedik, mint egy őr, ami ellenőrzi a tudatos tudatosságba bejutó információkat.

Egy szó a DipHealth-től

Freud ötletei közül sokan a pszichológiában nem részesültek előnyben, az eszméletvesztés jelentősége talán az egyik legjelentősebb és tartósabb hozzájárulása a pszichológiához.

A pszichoanalitikus terápia, amely feltárja, hogyan befolyásolja az eszméletlen elme a viselkedést és gondolatokat, fontos eszköz a mentális betegségek és a pszichológiai szorongás kezelésében.

Freud 5 pszichoszexuális fejlődési fázisa