Nyelőcső-rák: diagnózis és stádium
Tartalomjegyzék:
Hogyan Csajozz a SULIBAN ! ???? (sulin kívül is beválik) (December 2024)
A nyelőcső rák diagnosztizálására használt vizsgálatok magukban foglalhatják a báriumot, az endoszkópiát és az endoszkópos ultrahangot, és gyakran azoknak, akiknek nehézséget okoznak a nyelés, a tartós köhögés vagy a betegség kockázati tényezői, például a hosszú ideig tartó savas reflux. Más eljárások és képalkotó vizsgálatok, mint például a CT, PET és a bronchoszkópia, segíthetnek a betegség stádiumának meghatározásában. A legjobb kezelési lehetőségek megválasztásához óvatosan kell állni.
Labs és tesztek
Nincs nyugalmi teszt a nyelőcső rákra. Hasznos, ha mind a betegség kockázati tényezőit, mind a nyelőcsőrák esetleges figyelmeztető jeleit és tüneteit tudatában vagyunk annak érdekében, hogy megbeszélhessék az orvossal, és szükség esetén megfelelő szakmai tesztet folytassanak.
A laboratóriumi tesztek viszonylag nem specifikusak a nyelőcső rákkal, de a képalkotással együtt használatosak, a család és a személyes egészségtörténet alapos áttekintése, valamint a betegség diagnosztizálására szolgáló fizikai vizsga. A teljes vérszám (CBC) anaemiát (alacsony vörösvértestszámot) mutathat, ha a rák vérzést okoz. Ha a rák a májba terjed, a májfunkciós vizsgálatok emelkedhetnek.
eljárások
Az eljárások nagyon fontosak a nyelőcső rák diagnosztizálásában, és a következők:
Endoszkópia
A felső endoszkópia (esophagoscopy vagy nyelőcső-gyomor-duodenoszkópia) a nyelőcső rák diagnosztizálásának elsődleges módja. Ebben az eljárásban egy rugalmas, megvilágított csövet helyeznek be a száj és a nyelőcsőn keresztül. A cső végén egy kamera van, amely lehetővé teszi az orvosok számára, hogy közvetlenül megjelenítsék a nyelőcső bélését. Ha rendellenességeket észlel, egyidejűleg biopsziát is végezhet.
Az eljárás előtt az embereknek nyugtatót kapnak, ami álmosságot okoz, és az eljárás általában jól tolerálható.
Endoszkópos ultrahang (EUS)
Ez egy olyan eljárás, amely segít a hasznos képalkotásban. A hagyományos felső endoszkópia során a hatókör végén egy ultrahang-szondát használnak a nyelőcső belső szöveteiből levő nagy energiájú hanghullámok ugratására. A visszhangok szonogramot alkotnak, ezeknek a szöveteknek a képe. Az EUS leginkább segít a daganat mélységének meghatározásában, ami nagyon fontos a stádium kialakításában. Nagyon hasznos a közeli nyirokcsomók és az esetleges rendellenességek irányító biopsziáinak értékelésében is. Más képalkotó teszteket is figyelembe lehet venni (lásd alább), bár ez a leginkább invazív.
szövettani vizsgálat
A biopsziát gyakran végzik az endoszkópia során, de bronchoszkópiával vagy torakoszkópiával is elvégezhető. A patológusok a mikroszkóp alatt vizsgálják ezt a szövetet, hogy kiderítsék, hogy a szövet rákos-e, és ha igen, vajon laphámrák vagy adenokarcinóma-e. A minta egy daganatosztályt is kap, amely szám azt írja le, hogy milyen agresszív a tumor.
Más szövetvizsgálatokat végezhetünk, amelyek a tumor molekuláris jellemzőit vizsgálják, mint például a HER2 státusz (például a HER2-pozitív emlőrákok, a nyelőcső rákos megbetegedések HER2-pozitívak is lehetnek).
bronchoszkópia
A nyelőcső daganatai általában a nyelőcső középső és felső harmadában találhatóak. A bronchoszkóp (vékony, megvilágított cső) az orr vagy a száj belsejében a tüdőbe (a csőbe, amely összeköti a száját a tüdőbe) és a tüdő bronchi (nagy légutak). Az eljárás lehetővé teszi az orvos számára, hogy közvetlenül megfigyelje az ezen területeken bekövetkező rendellenességeket, és ha azok jelen vannak, összegyűjti azok szövetmintáit (biopsziát).
A bronchoszkópiát szedáció alatt végezzük, általában ambuláns eljárásként.
Thoracoscopy
A torakoszkópia során két borda és egy bordás vágás történik, és a mellkasba egy vékony, megvilágított cső torakoszkópja van. Az orvosok ezt használják a mellkason belüli szervek megvizsgálására és a rák rendellenes területeinek ellenőrzésére. A szövetmintákat és a nyirokcsomókat eltávolíthatjuk a biopsziához. Bizonyos esetekben ezt az eljárást lehet használni a nyelőcső vagy a tüdő részeinek eltávolítására.
A laparoszkópia
A laparoszkópiában a hasfal falán kis bemetszések vagy vágások készülnek. A laparoszkóp, egy másik, vékony, megvilágított cső, az egyik bemetszésen keresztül a testbe kerül, hogy megnézze a hasüreg belsejében lévő szerveket és ellenőrizze a betegség jeleit. Más eszközöket is be lehet helyezni ugyanazon vagy más bemetszéseken keresztül, hogy olyan eljárásokat hajtsanak végre, mint például a szervek eltávolítása vagy a szövetminták vétele biopsziához.
laringoszkópiával
Egy kis, megvilágított cső kerül a torokba, hogy megnézze a gége vagy a hangdobozot. Ez a vizsgálat kimutathatja a ráknak a gégére vagy a garatra (torok) terjedésének bizonyítékát.
leképezés
A képalkotó teszteket először a nyelőcső rák diagnosztikai feldolgozásának részeként lehet elvégezni, de gyakrabban a rákos megbetegedéseknél találták. Az elvégzendő tesztek a következők:
Barium fecske
A lehetséges nyelőcsőrák értékelésére végzett első vizsgálat gyakran egy bárium lenyelés vagy felső endoszkópia, bár a nyelőcsőrák gyanúja esetén előnyös, ha közvetlenül egy endoszkópiához folyik.
A bárium fecskékben (más néven felső GI sorozat) egy személy egy báriumot tartalmazó fehéres folyadékot iszik, majd egy sor röntgensugárzáson megy keresztül. A bárium vonja a nyelőcsövet és a gyomrot, lehetővé téve a radiológus számára, hogy a felvett képeken a nyelőcső falában rendellenességeket tapasztaljon.
A bárium lenyelés segíthet a szűkületek diagnosztizálásában (hegszövet a nyelőcső belsejében), de kevésbé használják, mint a múltban, mivel egy biopsziát nem lehet egyszerre elvégezni.
CT vizsgálat
A CT-szkennelés (számítógépes tomográfia) röntgensugarak keresztmetszetét használja a belső szervek 3D-s képének létrehozásához. A nyelőcső-rák esetében a tesztet általában nem használják fel a diagnózis részeként, de fontos a betegség kialakításában. A CT különösen jó bizonyítékot talál a tumor nyirokcsomók vagy más testrészek, például a tüdő vagy a máj elterjedésének (metasztázisának) felderítésére.
PET-keresés
A PET-beolvasások nagyon hasznosak a nyelőcső-rákkal való terjedés bizonyítékainak kereséséhez. A PET-vizsgálat különbözik a többi képalkotó tanulmánytól, hogy a test egy régiójában az anyagcsere-aktivitást mérje. Kis mennyiségű radioaktív cukrot injektálnak a véráramba, és lehetővé teszik, hogy a sejtek felvegyék az időt. Aktívabb sejtek, mint például a rákos sejtek, világosabbak, mint a kevésbé aktív metabolikus területek.
Röntgen
A nyelőcső-rák diagnosztizálására és megállítására vonatkozó fenti vizsgálatokon kívül mellkasi röntgenfelvételt is végezhetünk a tüdőbe terjedni.
Differenciáldiagnosztika
Számos olyan állapot áll fenn, amelyek a nyelőcső rákhoz hasonló tüneteket okozhatnak, mint például a nyelési nehézség. Ezek közül néhány:
- A nyelőcső szigorítása: A szűkület a nyelőcsőben kialakuló hegszövet, amely szűkítést okoz. Gyakran előfordul trauma miatt, például a nyelőcső-variánsok endoszkópiájának komplikációi miatt (a nyelőcső varikózisai gyakran alkoholizmushoz kapcsolódnak), miután egy személynek hosszabb ideig helyben van nazogasztikus csője (NG-cső) vagy a víztisztító tisztítószer véletlen lenyelése miatt.
- Gyomorrák (gyomorrák): A gyomorban előforduló rák tüneteket okozhat, mint a nyelőcső rák.
- A jóindulatú nyelőcső daganatok (például a nyelőcső leiomyoma): A nyelőcső legtöbb daganata (körülbelül 99 százalék) rákos. A jóindulatú daganatok azonban előfordulhatnak, és ezek többsége leiomyomák.
- Achalasia: Az achalasia olyan ritka állapot, amelyben az alsó nyelőcső és a gyomor közötti szövetszalag (az alsó nyelőcső sphincter) nem pihen a helyén, ami megnehezíti az ételt a nyelőcsőből a gyomorba.
staging
A legjobb kezelési lehetőségek kiválasztásánál fontos a rák stádiumának meghatározása, beleértve annak eldöntését is, hogy a műtét még egy opció. A színpad meghatározásához általában a képalkotó vizsgálatok és a biopsziás eredmények kombinációját használják.
Az orvosok használjákTNM színpad eljárás osztályozza a nyelőcső tumorát; ezt a rendszert más rákbetegségekben is használják. A nyelőcső-rák esetében azonban az orvosok hozzáadnak egy kiegészítő levelet a G-betűhöz, hogy figyelembe vegyék a daganat fokozatát. L-t is adunk a laphámsejtes karcinómákhoz.
A stádium sajátosságai bonyolultak, de ezek megismerése segíthet jobban megérteni a betegségét.
T jelentése tumor: A T számát azon alapul, hogy milyen mélyen a nyelőcső bélésébe kerül a tumor. A legbelső réteg (a nyelőcsőn áthaladó élelmiszerhez legközelebb eső) a lamina propria. A következő két réteg a submucosa. Ezen túlmenően a lamina propria és végül a adventitia - a nyelőcső legmélyebb rétege.
- tis: Ez az in situ karcinóma, egy olyan tumor, amely csak a nyelőcső sejtjeinek legmagasabb rétegét tartalmazza.
- T1: A tumor kiterjed a lamina propria és muscularis musculae-ra. (A T1a-ban a daganat behatolt a lamina propria vagy muscularis nyálkahártyájába. A T1b-ben a daganat behatolt a submucosa-ba).
- T2: A tumor behatolt az izomba (a muscularis propria).
- T3: A daganat elterjedt a kalandra. Most már áthatolt a környező szövetek izomába.
- T4: A T4a azt jelenti, hogy a daganat a nyelőcsőn túl terjedt el a szomszédos struktúrákhoz, mint pl.. A T4b azt jelenti, hogy a tumor terjedt az aortára, a csigolyákra vagy a légcsőre.
N a nyirokcsomók:
- N0: Nincsenek nyirokcsomók.
- N1: A tumor egy vagy két közeli (regionális) nyirokcsomóba terjedt.
- N2: A tumor három-hat közeli nyirokcsomóra terjedt.
- N3: A tumor hét vagy több közeli nyirokcsomóba terjedt.
M a rák metasztázisát (távoli terjedését) jelenti:
- M0: A metasztázisok nincsenek jelen.
- M1: A metasztázisok jelen vannak.
G a következő:
Ez más az adenokarcinóma és a laphámsejtes karcinóma esetében.
Adenokarcinóma esetén:
- G1: A sejtek normális sejteknek tűnnek (jól differenciáltak), és a tumor legalább 95 százaléka jól kialakult mirigyeket tartalmaz.
- G2: A sejtek kissé eltérnek a normál sejtektől (mérsékelten differenciált), és a tumor 5% -ától 95% -áig mirigyek képződnek.
- G3: A sejtek nagyon rendellenesek (rosszul differenciáltak), a tumor kevesebb, mint 50 százaléka mutatja a mirigy kialakulását.
A laphámsejtes karcinóma esetén:
- G1: A sejtek normális sejteknek tűnnek (jól differenciáltak) és lapokba vannak rendezve.
- G2: A sejtek kissé eltérnek a normál sejtektől (kissé differenciáltak).
- G3: A sejtek nagyon különböznek az egészséges sejtektől (rosszul differenciált), és fészkekben vannak elhelyezve.
L a hely (csak laphámrák):
- Felső: A tumor a nyaki nyelőcsőben az azygóta véna alsó határán van jelen.
- Középső: A daganat az azygóta véna alsó határától a gyengébb pulmonáris vénák alsó határáig van jelen.
- Alsó: A daganat a gyengébb pulmonáris vénák alsó határa és a gyomor között található (ideértve a nyelőcsőgátló csomópontot magában foglaló tumorokat).
A fentiek alapján az onkológusokhozzon létre egy színpadot. Ezt patológiás stádiumnak tekintik, nem pedig klinikai stádiumnak, amely a prognózis szempontjából pontosabb.
Nyelőcső adenokarcinóma szakaszai
0. szakasz: A rák csak a nyelőcsőbélésű sejtek legbelső rétegében található (Tis, N0, M0). Ez az úgynevezett carcinoma in situ.
I. szakasz: Az I. fázisú tumorok bármely helyen megtalálhatók, és az IA szakaszba, az IB szakaszba és az IC szakaszba bonthatók.
- IA szakasz: Az IA stádiumú daganatok magukban foglalják a legbelső rétegeket, de nem terjedtek ki a szubmukózusra (T1a, N0, M0, G1).
- IB szakasz: Ezek a daganatok hasonlóak lehetnek az IA stádiumhoz, de több abnormális megjelenés (T1a, N0, M0, G2), vagy behatoltak a submucosa-ba (T1b, N0, M0, G1-2).
- IC szakasz: Ezek a tumorok csak a legbelső rétegeket foglalhatják magukban, de nagyon rendellenesek (T1, N0, M0, G3), vagy elterjedtek az izomba (T2, N0, M0, G1-2).
II. Szakasz: Attól függően, hogy a rák elterjedt, a II. Stádiumú nyelőcső rák IIA és IIB.
- IIA. Szakasz: A IIA stádiumban a daganat elterjedt az izomra, és magasabb fokozatú (T2, N0, M0, G3).
- IIB szakasz: A IIB szakaszban két alapvető helyzet is van. Az egyikben a tumor csak a legbelső rétegeket tartalmazza, de elterjedt egy vagy két közeli nyirokcsomóra (T1, N1, M0, bármely G). A másikban a tumor a adventitia-ra terjedt, de nem nyirokcsomók (T3, N0, M0, bármely G).
III. Szakasz: A III.
- IIIA szakasz: Ez magában foglalja azokat a daganatokat is, amelyek csak a legbelső rétegeket érintik, de három-hat nyirokcsomóba (T1, N2, M0, bármely G, bármely helyen) vagy az izomra terjedő daganatokra, valamint egy-két nyirokcsomóra (T2) terjednek., N1, M0, bármely G, bármely hely).
- IIIB szakasz: Három különböző típusú daganat létezik, amelyek a IIIB. Az egyikben a daganat a nyelőcsőn túl a szomszédos struktúrákra terjedt, és a nyirokcsomókra (T4a, N0-1, M0, bármely G) terjedt vagy elterjedt. A másikban a tumor egy vagy két nyirokcsomóba terjedt, és kiterjed az adventitia-ra (T3, N1, M0, bármely G). A harmadikban a tumor bizonyos fokig elterjedt a belső rétegeken, és magában foglal három-hat nyirokcsomót (T2-3, N2, M0, bármely G).
IV. Szakasz: Csak az adenokarcinómának van egy IVA fázisa (a laphámsejtes karcinóma IVA és IVB szakaszba van osztva). Négy olyan helyzet van, amikor a daganat IV. Ezek közé tartoznak azok a tumorok, amelyek a szomszédos struktúrákra terjedtek, de nem az aortára, a csigolyákra vagy a légcsőre (T4A, N2, M0, bármely G); olyan tumorok, amelyek az aortára, a csigolyákra vagy a légcsőre terjedtek (T4b, N0-2, M0, bármely G); olyan tumorok, amelyek hét vagy több nyirokcsomóba terjedtek (T1-4, N0-3, M1, bármely G); és a nyelőcsőn és a szomszédos szerkezeteken túl a tumor távoli területein elterjedt tumorok (T1-4, N0-3, M1, bármely G).
A nyelőcső stádiumának laphámrákja
Az adenokarcinómától eltérően a laphámsejtes karcinóma kialakulása és előrejelzése magában foglalja a tumor helyét is.
0. szakasz: A rák csak a nyelőcsőbélésű sejtek legbelső rétegében található (Tis, N0, M0). Ez az úgynevezett carcinoma in situ. A 0-as fokozatú tumorok bármely helyen megtalálhatók.
I. szakasz: Ez a szakasz az IA és IB szakaszba bontható, és ezek a daganatok a nyelőcső bármely pontján elhelyezkedhetnek.
- IA szakasz: A tumor csak a szövet legbelső rétegeit tartalmazza, de még nem érte el a szubmukozát. A sejtek nagyon normálisak (T1a, N0, M0, G1).
- IB szakasz: Három olyan helyzet áll fenn, ahol a tumor lehet IB. Az egyik hasonló az IA stádiumhoz, kivéve, ha a sejtek kiterjednek a submucosa-ra (T1b, N0, M0, G1). A másikban a tumor a legbelső szövetekben marad, de a sejtek rendellenesebbek (T1, N0, M0, G2-3). A harmadikban a tumor terjedt az izomra, de a sejtek nagyon normálisak, és nem terjedtek el a nyirokcsomókra (T2, N0, M0, G1).
II. Szakasz:Attól függően, hogy a rák elterjedt, a II. Stádiumú nyelőcső rák IIA és IIB.
- IIA. Szakasz: Három különböző módja van annak, hogy a tumor egy IIA. Ez magában foglalja az izomra kiterjedő tumorokat (hasonlóan az IB stádiumhoz), de a sejtek nagyon rendellenesek (T2, N0, M0, G2-3). Ez a szakasz magában foglalja azokat a daganatokat is, amelyek behatoltak a kalandba, és vagy az alsó nyelőcsőben (T3, N0, M0, bármely G, alacsonyabb), vagy a középső és a felső nyelőcső között (T3, N0, M0, G1, felső középső).
- IIB szakasz: Három a négy különböző módja annak, hogy a tumor IIB. Ezek közé tartoznak azok a daganatok, amelyek elterjedtek az adventitia-ra és abnormálisan megjelenő sejtek bármelyik helyen (T3, N0, M0, G2-3); olyan tumorok, amelyek az adventitia-t magukban foglalják, és nem meghatározott besorolásúak bármelyik helyen (T3, N0, M0, X), vagy bármilyen fokozatúak, de egy olyan hely, amely nincs meghatározva (T3, N0, M0, X), vagy azok, amelyek csak a legbelső szövetek, de elterjedtek egy vagy két nyirokcsomóra (T1, N1, M0, bármely G, bármely hely).
III. Szakasz: A III. Stádiumú daganatok bármilyen osztályúak lehetnek, és bármely helyen megtalálhatók.
- IIIA szakasz: A IIIA szakasz magában foglalja azokat a daganatokat, amelyek csak a legbelső rétegeket foglalják magukban, de három-hat nyirokcsomóba (T1, N2, M0, bármely G, bármely helyen) vagy az izomba terjedő daganatokra, valamint egy-két nyirokcsomóra terjedtek ki T2, N1, M0, bármely G, bármely hely).
- IIIB szakasz: Ezek a daganatok olyan daganatokat tartalmaznak, amelyek a legbelső szöveteken túl terjedtek el, és olyan csomópontokat tartalmaznak, amelyek magukban foglalnak T4a, N0-1, M0, T3, N1, M0 és T2-3, N2, M0 tumorokat.
IV. Szakasz: Az adenokarcinómától eltérően a laphámsejtes karcinómák a IVA és IVB stádiumban vannak bontva. Ezek a daganatok bármilyen osztályúak és bármilyen helyen lehetnek.
- IVA szakasz: A IVA. Stádiumú daganatok sok nyirokcsomóba tartozhatnak, és elterjedtek a nyelőcső közelében lévő szerkezetekre, de nem a távoli területekre. Ezek közé tartoznak a T4a, N2, M0, bármely G, bármilyen helyet meghatározó tumorok; T4b, N0-2, M0, bármely G, bármely hely; és T1-4, N3, M), bármely G, bármely hely.
- IVB szakasz: Ezek a tumorok a korábbi szakaszoktól eltérően a test távoli régióira terjedtek (T1-4, N0-3, M1, bármely G, bármely hely).
árnyékolás
A rákszűrési tesztek azok, amelyeket olyan betegeknél végeznek, akiknek nincsenek betegségük tünetei. (Ha a tünetek jelen vannak, diagnosztikai vizsgálatokat végzünk.) Jelenleg nem áll rendelkezésre a nagyközönség számára elérhető nyelőcső rák szűrővizsgálata.
Mivel a barrett nyelőcsőben szenvedő embereknél a nyelőcsőrák kockázata megemelkedett, néhány orvos javasolta az endoszkópiával végzett időszakos szűrést. Ennek hátterében az a gondolat, hogy a diszplázia (abnormális sejtek), különösen a súlyos esetek korai felismerése, lehetővé teszi a kóros sejtek kezelését a megelőző szakaszban.
Ez azt jelenti, hogy eddig minimálisan nincs bizonyíték arra, hogy ez a szűrés csökkenti a nyelőcső rákos halálozási arányát. Ugyanakkor az átvilágításnak lehetősége van a károsodásra, mint például a vérzés, a nyelőcső perforációja vagy más problémák. Reméljük, hogy a jövőben olyan bizonyítékokat hozunk létre, amelyek segítenek meghatározni, hogy a nagy kockázatú emberek szűrése ajánlott-e.
Milyen kezeléseket végeznek a nyelőcső rák számára?- Részvény
- megfricskáz
- Szöveg
- Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság. Nyelőcső rák: diagnózis. Frissítve: 12/2016.
- Bast, R., Croce, C., Hait, W. et al. Holland-Frei Cancer Medicine. Wiley Blackwell, 2017.
- Nemzeti Rákintézet. Nyelőcső-rákszűrés (PDQ) - Egészségügyi szakmai verzió. Frissítve 04/06/18.
- Rice, T., Patil, D., Blackstone, E. és mtsai. 8. kiadás AJCC / UICC a nyelőcső és a nyelőcsőcsomó rákos megbetegedéseinek fokozata: klinikai gyakorlatra való alkalmazás. A cardiothoracic sebészet Annals. 2017. 6(2):119-130.
Leukémia: diagnózis és stádium
A leukémia diagnosztizálására használt vizsgálatok magukban foglalhatják a teljes vérszámot, a csontvelő biopsziát és a speciális vizsgálatokat, például az áramlási citometriát és a genetikai vizsgálatokat.
Milyen gyakori a hibás diagnózis vagy a hiányzó diagnózis?
Ha olyan tünetei vannak, amelyek nem mennek el, vagy ha a kezelés nem működik, akkor lehetséges, hogy hibásan diagnosztizálták. Tudj meg többet.
Hasnyálmirigy rák: diagnózis és stádium
A hasnyálmirigyrákot általában olyan képalkotó tesztek kombinációjával diagnosztizálják, mint a CT, MRI, endoszkópos ultrahang, vagy az ERCP, valamint a vérvizsgálatok.