Pszoriázisos arthritis kezelésére vonatkozó ajánlások
Tartalomjegyzék:
A pszoriázisos ízületi gyulladás egy krónikus gyulladásos ízületi gyulladás, amely psoriasis, bőrbetegség. Az ízületi gyulladás és a psoriasis tünetei azonban gyakran nem fordulnak elő egyszerre. A legtöbb pszoriázisos ízületi gyulladásos beteg esetében a psoriasis tünetei az ízületi gyulladás tünetei előtt alakulnak ki. Az esetek körülbelül 15% -ában azonban az arthritis tünetei kialakulnak a psoriasis megjelenése előtt. A pszoriázisos ízületi gyulladást a psoriasis egyidejűleg 15% -ánál állapítják meg.
A pszoriázisos ízületi gyulladás 5 fajtája: szimmetrikus, aszimmetrikus, disztális interkalangealis, spondylitis és arthritis mutilans. A korai diagnózis és a kezelés fontos az állandó ízületi károsodás kockázatának csökkentése érdekében. A kezelés a gyulladás és a betegség ízületi és bőr szempontjainak kezelésére irányul, mindkettőt kezelni kell.
Az EULAR (Európai Rheumatismus Liga) munkacsoport átfogó, szisztematikus áttekintést végzett a tudományos szakirodalomról, hogy értékelje a pszoriázisos ízületi gyulladás farmakológiai kezelését. Eredetileg 2012-ben az EULAR ajánlásokat tett közzé, de 2015-re már szükség volt frissítésre az új bizonyítékok és az új gyógyszerek elérhetősége miatt. 2012-ben kétféle DMARD-t (betegség-módosító reumás szereket) alkalmaztak: a hagyományos szintetikus DMARD-ok (rövidítve csDMARD), amelyek magukban foglalják a metotrexátot, az Arava-t (leflunomid), az azulfidint (szulfaszalazint) és a biológiai DMARD-okat (rövidített bDMARD-ok). 2015-re a frissítés tartalmazott egy harmadik kategóriát, a DMARD-eket, amelyeket célzott szintetikus DMARD-oknak (rövidített tsDMARD-k) hívnak, amelyek közé tartoznak a PDE (foszfodiészteráz inhibitorok) és a JAK inhibitorok (például Xeljanz tofacitinib). Az EULAR frissített iránymutatásai 10 ajánlást és 5 átfogó elvet tartalmaznak a pszoriázisos ízületi gyulladás kezelésére.
Az átfogó elvek
- A pszoriázisos ízületi gyulladás heterogén (azaz különböző szempontokból áll) és potenciálisan súlyos betegség, amely multidiszciplináris kezelést igényelhet.
- A pszoriázisos ízületi gyulladás kezelésének a legjobb ellátásra kell törekednie, és a beteg és a reumatológus közös döntése alapján kell megítélnie, figyelembe véve a hatékonyságot, a biztonságot és a kezelés költségeit.
- A reumatológusok azok a szakemberek, akiknek elsősorban a pszoriázisos ízületi gyulladás izom-csontrendszeri aspektusairól kell gondoskodniuk. A rheumatológusnak és a bőrgyógyásznak bőrbevonás jelenlétében együtt kell járnia a diagnózis és a betegség kezelésében.
- A pszoriázisos ízületi gyulladás kezelésének elsődleges célja az egészséghez kapcsolódó életminőség maximalizálása, a tünetek szabályozásával, a strukturális károsodások megelőzésével, valamint a normális működés és a társadalmi részvétel fenntartásával.A célok eléréséhez elengedhetetlen a gyulladás csökkentése.
- A pszoriázisos ízületi gyulladásos beteg kezelésének figyelembe kell vennie az ízületi megnyilvánulásokat (azaz az ízületek kivételével), a metabolikus szindrómát, a szív- és érrendszeri betegségeket és más komorbid körülményeket.
ajánlások
A pszoriázisos ízületi gyulladás kezelésének célszerű a remisszió vagy a minimális vagy alacsony betegség aktivitás elérése, amelyet a rendszeres monitorozás és a szükség szerinti terápia módosítása teszi lehetővé.
- A nem szteroid gyulladáscsökkentő szerek (nem szteroid gyulladáscsökkentő szerek) alkalmazhatók izom-csontrendszeri tünetek enyhítésére.
- Perifériás artritiszben szenvedő betegeknél, különösen azoknál, akik sok duzzadt ízülettel rendelkeznek, gyulladásos ízületi károsodás, emelkedett üledési sebesség és CRP, és / vagy extra-ízületi megnyilvánulások a csDMARD-oknak korai stádiumban kell mérlegelni, a metotrexát előnyben részesítve a bőrrel való érintkezés esetén.
- A kortikoszteroidok helyi injekcióit kiegészítő (azaz további) terápiának kell tekinteni. A legalacsonyabb hatásos dózisú szisztémás kortikoszteroidok óvatosan alkalmazhatók.
- Perifériás artritiszben szenvedő betegeknél, akik legalább egy csDMARD-ra nem kielégítő választ adnak, bDMARD-kezelést kell kezdeni. A bDMARD jellemzően TNF-blokkoló.
- Perifériás artritiszben szenvedő betegeknél, akik nem kielégítően reagálnak legalább egy csDMARD-ra, akik nem használhatnak TNF-blokkolót, a bDMARD-ok, amelyek cél IL12 / 23-at (például Stelara ustekinumab) vagy IL17-et (például szekukinumabot) vehetnek figyelembe.
- Perifériás artritiszben szenvedő betegeknél, akik legalább egy csDMARD-ra nem megfelelő választ adnak, és akik nem tudják használni a bDMARD-eket, megfontolható egy tsDMARD.
- Azoknál a betegeknél, akiknek aktív enthesitis és / vagy daktilitis (egész számjegy duzzanata) vannak, akik nem megfelelő választ adnak a nem szteroid gyulladáscsökkentőkre vagy a helyi kortikoszteroid injekciókra, bDMARD-ot kell figyelembe venni. A TNF-blokkolót általában először próbálják ki.
- Aktív axiális betegségben szenvedő betegeknél, akik nem megfelelő választ adnak az NSAID-okra, fontolóra kell venni a bDMARD-ot. A TNF-blokkolót általában először próbálják meg.
- Azoknál a betegeknél, akik nem reagálnak a bDMARD-ra, figyelembe kell venni egy másik bDMARD-ra való áttérést. A különböző TNF-blokkolók közötti váltás megfelelőnek tekinthető. A TNF-blokkolók közé tartozik: Enbrel (etanercept), Remicade (infliximab), Humira (adalimumab), Simponi (golimumab) és Cimzia (certolizumab pegol).
A pszoriázisos arthritis és a psoriasis genetikája
A psoriasisban és a pszoriázisos ízületi gyulladásban genetikai tényezők is szerepet játszanak. Ismerje meg, hogy mely gének ismertek.
Milyen gyógyszereket használnak a pszoriázisos ízületi gyulladás kezelésére?
A pszoriázisos ízületi gyulladás (PsA) gyógykezelése számos különböző gyógyszert tartalmaz, és az ízületi károsodás megelőzésére összpontosít a gyulladás szabályozására.
Pszoriázisos arthritis tesztelése és diagnózisa
A pszoriázisos ízületi gyulladás pontos diagnosztizálása fontos a kezelés megkezdéséhez. Egyetlen teszt sem azonosít ilyen típusú betegséget.