A Perilymph Fistula tünetei és okai

A perilimfistisz akkor fordul elő, ha a vékony membránban ovális vagy kerek ablaknak van szakadás. Ez az ablak elválasztja a belső fület a középfültől. A belső fül tele van perilymph néven ismert folyadékkal, így amikor a szakadás bekövetkezik, a folyadék szivárog a középfülbe. A középfül rendszerint levegővel van feltöltve, és nem tartalmaz folyadékot.

Mi okozza a Perilymph Fistulát?

A perilimfistisz leggyakoribb oka a fej trauma. Ezt a barotrauma is okozhatja, amely általában egy repülőgépen vagy búvárkodás közben jelentkezik (amikor gyors változások vannak a légköri nyomáson). A barotrauma súlyos fájdalmat is okozhat a fülben, és néha megrepedt füldobot is.

A szülés során ritkábban fordulhatnak elő perilimfiszták, veleszületettek lehetnek (születés előtt történtek), vagy más ismeretlen okokból.

A Perilymph Fistula tünetei

Perilymph fistulával a következő tünetek mindegyike tapasztalható:

• hallásvesztés, amely ingadozhat vagy hirtelen lehet
• tinnitis
• szédülés (szédülés, hányinger, hányás), amely a hangos zajok hatására jelentkezhet
• nyomás a fülben

A perilymph fistula tünetei rosszabbodhatnak a magasság megváltoztatásakor.

A Perilymph Fistula diagnosztizálása

A perilimfisztus diagnózisa nehéz lehet, mert a tünetek átfedik más belső fülbetegségekkel, mint például a Meneire-kórral. A perilymph fistula diagnosztizálására nincsen „arany standard” teszt. Előfordulhat azonban, hogy a diagnózist MRI vagy CT vizsgálatból végezheti el.

Az amerikai hallási és kutatási alapítvány specifikus ajánlásokat fogalmaz meg a perilimfiszták diagnosztizálására, különösen akkor, ha a barotrauma nem vesz részt. Mivel a diagnózis annyira kihívást jelent, és a kezelés gyakran sebészi beavatkozással jár, azt javasolja, hogy kapjon egy második véleményt, valamint a következő teszteket, hogy növelje a pontos diagnózis valószínűségét:

• fisztula teszt
• Fraser teszt
• valsalva teszt
• audiometria
• Elektrocokleográfia (ECOG) (a belső fül aktivitását rögzítő teszt)
• Elektronisztagmográfia (ENG)
• Időbeli csont CT-vizsgálat, nagy felbontás
• MRI

Az alapos történelem nagyon fontos lehet abban, hogy orvosának eldönthesse, hogy a perilimfisztisz a lehetséges tüneteket okozó probléma. Gyakran előfordul, hogy a tünetei rosszabbodnak, ha tüsszent, feszül vagy köhög, és ezt meg kell osztania orvosával. Egy másik gyakori tünet a Tullio jelenség, amely hangos hangok hatására szédülést tapasztal.

A fentiekben felsorolt ​​tesztek közül néhány olyan kutatás, amely arra utal, hogy a perilimfisztisz diagnosztizálásának legjobb módja az orvosi történelem és a pozitív fisztula vagy a Fraser teszt.

A Perilymph Fistula kezelése

Gyakran ajánlott szigorú ágyazás, hogy a test önállóan javítsa a fistulát. Mindaddig, amíg a tünetek javulnak, az orvos a perilimfistisz sebészi javítását megelőzően akár hat hónapig is folytathatja az ágy pihenését vagy szigorú aktivitási korlátozását.

Bizonyos gyógyszerek hasznosak lehetnek a tünetek kezelésében, de önmagukban nem gyakorolnak hatást. Például az ondansetron és a prometazin gyógyszerei használhatók a hányinger szabályozására. A meclizin olyan gyógyszer, amelyet különböző típusú vertigo kezelésére használnak, és hasznos lehet a tünetek kezelésében. A diazepam egy másik gyógyszer, amelyet néha használnak.

A perilymph fistula sebészeti javítása egy szöveti graftot tartalmaz a kerek ablak javításához. Sajnos ez a megközelítés nem mindig sikeres a perilimfistisz kezelésében. Szerint a American Hearing Research Foundation 160 fős vizsgálatban a betegek mintegy 90 százaléka stabil vagy jobb tüneteket mutatott a műtét után. Egyik beteg sem észlelt tüneteik romlását.