Kontraszt festék X-Rays és CAT scanekhez

A kontraszt festék olyan megoldás, amelyet speciális struktúrák kiemelésére használnak, amikor egy testképet nézünk. A radio-kontrasztanyagok olyan anyagok, amelyeket olyan vizsgálatokban használnak, mint például a röntgensugárzás, a fluoroszkópia és a számított tomográfia (CT) vizsgálat. Az MRI-k olyan más szereket használnak, amelyek segítenek a test egy részének mágneses tulajdonságainak hangsúlyozásában.

Radiográfiai szerek

Röntgen- és CT-vizsgálatokban a radio-kontrasztanyagok olyan anyagok, amelyek abszorbeálják a röntgen-fotonokat, és nem engedik meg őket röntgensugaras film vagy CT szkennerrel kimutatni. Egy általánosan használt példa az az elem bárium, amelyet a bárium-szulfátban adagolunk. A kontraszt festék befecskendezhető a véredénybe (az edények megjelenítésére), szóban lehet bevenni (a felső bél láthatóvá tételére), vagy beilleszthető a végbélbe (az alsó hasadék megjelenítésére). Néhány CT-vizsgálatban a kontraszt mindhárom típusa (úgynevezett "hármas kontraszt") használatos.

Az ortopédia esetében a radiográfiás szerek leggyakoribb módja az, hogy az anyagot a testben lévő ízületbe vagy helybe injektálják. Gyakran helyet azonosítanak a röntgensugárzó szerrel annak igazolására, hogy a tű a megfelelő helyzetben van, mielőtt egy gyógyszer befecskendezhető lenne.

MRI kontrasztanyagok

Az MRI kontraszt másképpen működik, de hangsúlyozza a szövetek közötti különbségeket is. Az MRI kontraszt megváltoztatja a szövet mágneses tulajdonságait. A megváltozott tulajdonságok differenciálják a szöveteket az MRI képen.

A leggyakrabban használt MRI kontrasztanyag az elem gadolinium. Mint a radiográfiás szerek esetében, a gadolínium befecskendezhető az erekbe, vagy injektálható az ízületbe. A gadolíniummal megnövelt MRI-vizsgálatok nagyon hasznosak lehetnek a finom leletek, például a labirintusos könnyek feltárásában a váll- és a csípő-porc károsodásban. A kontrasztanyag hozzáadása nélkül ezek a finomabb eredmények nem láthatók.