Húgyhólyagrák férfiaknál: tünetek, diagnózis és kezelés

Amikor a férfiak genitourinális rákos megbetegedéseiről van szó, a legtöbb ember a prosztatarákra vagy a herékrákra irányítja figyelmét. Sokan nem veszik észre, hogy egy másik forma - a húgyhólyagrák - a férfiak negyedik vezető malignitása, amely messze meghaladja a herékrákot egy-egy arányban. A húgyhólyagrák tünetei gyakran tévednek más betegségekkel, és magukban foglalhatják a hematuria (vér a vizeletben) és a vizelési gyakoriság.

Ha korán diagnosztizálják, a kezelés sikeressége - ami műtétet, kemoterápiát vagy immunterápiát is magában foglalhat - magas. Ezzel azt mondják, hogy az ismétlés gyakori.

Évente 53.000 amerikai férfit diagnosztizálnak hólyagrákot, míg a malignitás következtében várhatóan több mint 12 ezer ember hal meg.

típusai

Az Egyesült Államokban messze a leggyakoribb hólyagrák az átmeneti sejtkarcinóma (TCC), más néven urothelialis karcinóma. Ez a típus csak a húgyhólyag belső bélésére korlátozódik (az átmeneti epitéliumnak nevezik). Mivel az átmeneti hám csak néhány sejt vastag, a rák fogása ebben a korai stádiumban - amikor nem invazívnak tekinthető - magas kezelési arányt eredményez.

Míg a húgyhólyagrák 70 százaléka az átmeneti epitheliumra korlátozódik, mások mélyebben behatolnak a hólyag falába. Azokat, amelyek magukban foglalják a sejtek alaprétegét, úgynevezett lamina propriának nevezik, nem izom invazív karcinómának.

Azokat, akik még mélyebbre hatolnak a húgyhólyag falaiba, invazív karcinómának minősítik.

Amint a rák terjed (metasztázik) a húgyhólyag határain túl - leggyakrabban nyirokcsomók, csontok, tüdő, máj vagy hashártya -, nehezebb kezelni és kezelni.

A TCC mellett más, kevésbé gyakori típusú húgyhólyagrák az adenokarcinómák, a kissejtes karcinómák és a szarkómák.

Ezeket a típusokat nem szokványosnak tekintik, és az Egyesült Államok összes esetének kevesebb mint egy százalékát teszik ki.

Tünetek

A húgyhólyagrák gyakran fájdalommentes. A rosszindulatú daganat legjelentősebb jele a vizeletvérzés, vagy nyílt (bruttó hematuria néven ismert), vagy vérrel vagy képalkotó vizsgálatokkal (mikroszkópos hematuria) detektálva. A vérzés következetes vagy szakaszos lehet. Míg a vér a vizeletben zavaró lehet, nem a rák diagnosztikája, sem a rosszindulatú daganatok súlyosságának előrejelzése.

A húgyhólyagrák jelei és tünetei változhatnak a daganat méretétől és helyétől, valamint a betegség stádiumától függően. A vérzés mellett más tünetek lehetnek:

• Folyamatos vizelési sürgetés (húgyúti sürgősség)
• Gyakori vizelés (vizelési gyakoriság)
• Hát- vagy hasi fájdalom
• Étvágytalanság
• Megmagyarázhatatlan fogyás

Okoz

Mint minden rák, a húgyhólyagrák a mutáns sejtek, amelyek proliferálódnak és tumorot képeznek - ebben az esetben a hólyagban. A nem teljesen megértett okok miatt a húgyhólyagrák négyszeresebben érinti a férfiakat, mint a nők, a legtöbb esetben az 50 évnél idősebb férfiaknál fordul elő.

A hólyagrák pontos oka nem mindig biztos, de vannak olyan tényezők, amelyekre az orvosok utalhatnak.

A férfiakon, a fajon és az idősebb koron túl a dohányzás továbbra is a hólyagrák legjelentősebb kockázati tényezője. Mivel a cigarettákban található számos rákkeltő anyagot a vizeletből eltávolítják a testből, az ilyen vegyületekkel való tartós expozíció megduplázhatja a húgyhólyagrák kockázatát a nemdohányzókhoz képest. Ezenkívül a kockázat a dohányzásra szánt cigaretták számához viszonyítva növekszik.

Egyéb tényezők lehetnek:

• Az ipari toxinok hosszantartó expozíciója (bár az előfordulási gyakoriság csökkent a jobb munkahelyi biztonsági előírásokkal
• A cytoxán (ciklofoszfamid) kemoterápia hosszú távú alkalmazása
• A prosztatarák sugárterápiája
• Krónikus húgyúti fertőzések (UTI-k)
• Schistosomiasis, a trópusokon gyakori parazitafertőzés

Bizonyos genetikai mutációk (különösen az FGFR3, az RB1, a HRAS, a TP53 és a TSC1 mutációk) tovább fokozhatják a hólyagrák kialakulását.

A családtörténet szintén szerepet játszhat. Ritka örökletes genetikai rendellenességek, mint például a Lynch-szindróma (a vastagbélrákkal összefüggő), a Cowden-betegség (pajzsmirigy- és mellrákos megbetegedés) és a retinoblasztóma (szemrák) potenciálisan növelheti a hólyagrák kockázatát.

Diagnózis

A húgyhólyagrák diagnózisát gyakran bonyolítja az a tény, hogy sok más, gyakrabban előforduló, ritkábban kialakuló hányinger, köztük a vesekő és az UTI-k tüneteit osztja meg.

Ebből a célból a diagnózis nagymértékben támaszkodik minden más ok kizárására, mielőtt az invazív vizsgálatok megkezdődnének. Ez magában foglalhat egy digitális rektális vizsgálatot és a prosztata-specifikus antigén (PSA) tesztet a prosztata-problémák kizárására. A képalkotó vizsgálatok, mint például a röntgen és a számítógépes tomográfia (CT) felhasználhatók a vesekő, a húgyhólyag és a húgyúti rendellenességek kizárására.

Míg a vizelet citológiája (a vizelet mikroszkópos értékelése a rákos sejtek ellenőrzésére) bizonyítékot adhat a ráknak, a vizsgálat gyakran pontatlan, ha a tumor kicsi és nem invazív.

Ugyanez vonatkozik a húgyhólyag tumor antigén (BTA) és a nukleáris mátrix fehérje 22 (NMP) tesztekre, amelyek mind nagyobb valószínűséggel nagyobb, előrehaladottabb tumorokat érzékelnek. Mint ilyen, ezek a tesztek hasznosabbak a diagnosztizált malignitás megfigyelésében, mint a kezdeti diagnózis megállapítása.

Végleges diagnózis

A húgyhólyagrák diagnózisának arany standardja cisztoszkópia. A közvetlen megtekintési technikát helyi érzéstelenítéssel végezzük, hogy a húgycső (a cső, amelyen keresztül a vizelet kilép a testből) zsibbad.

A cisztoszkóp egy 2,9 milliméteres vagy 4,0 milliméteres csőből áll, amely a húgycsőbe van behelyezve a hólyag belső szerkezetének felerősödéséhez. Az apró műszerek a hatókörön keresztül is táplálhatók, hogy a laboratóriumi vizsgálathoz szövetmintákat kapjanak.

Míg a cisztoszkópia bizonyítékot szolgáltat a húgyhólyagrákra, további vizsgálatok, mint például a csontvizsgálat, a májfunkciós tesztek és a CT, a mellkas, a medence és a hasvizsgálat, felhasználhatók annak megállapítására, hogy a rák terjedt-e és milyen mértékben.

Betegség megállása

A vizsgálati eredmény áttekintése alapján egy urológus onkológus néven ismert szakember szaporítja a rákot. A daganatos megbetegedést a tumor jellemzőinek függvényében a megfelelő kezelési mód meghatározására használják. Segíthet a betegség várható kimenetelének (prognózisának) előrejelzésében is.

A stádiumot a tumor típusától és helyétől függően az alábbiak szerint osztályozzák:

• T0: Nincs bizonyíték a rákra
• Ta: Nem invazív papilláris (ujjszerű) tumor
• tis: Nem invazív lapos karcinóma (in situ carcinoma)
• T1: A lamina propria beszivárgása
• 2A: A belső izom infiltrációja
• T2b: A mély izom infiltrációja
• T3: A húgyhólyag falán túl
• T4a: A prosztatarák vagy a szemes hólyagok bevonása
• T4B: A medence falának vagy a hasfalnak a bevonása

Ha a nyirokcsomók részt vesznek, a "N +" -t a tumor stádium végére (például T3N +) jelöljük. Ha a rák a nyirokcsomókba és a távoli szervekbe áttelepült, az "N + M1" a tumor stádium végére van jelölve.

Kezelés

A húgyhólyagrák kezelése a betegség stádiumától függően változik, és hogy más szervek is érintettek-e.

Ta, Tis és T1 tumorok

A Ta, Tis és T1 rák kezelésének alapja a látható tumorok sebészeti eltávolítása. A húgyhólyag tumor (TURBT) transzuretrális reszekciójaként ismert eljárást általános vagy regionális érzéstelenítéssel, speciálisan felszerelt cisztoszkóp alkalmazásával végezzük. Az urológus a kemoterápiára is utalhat, hogy megölje az összes többi rákos sejtet. A mitomicin C egy általánosan használt kemoterápiás szer.

Ha a rák valószínűleg megismétlődik (mint például a Tis stádiumú daganatok esetén), az immunterápia segíthet a szervezet tumorsejtek elleni sejtjeinek fokozásában. A tuberkulózis elleni küzdelemben 1921-ben kifejlesztett Bacillus Calmette-Guerin (BCG) vakcina hatékonyan megelőzte a rák megismétlődését, amikor közvetlenül a hólyagba fecskendezik.

T2 és T3 tumorok

Agresszívebb T2 és T3 tumorok többet igényelhetnek, mint a látható tumorok eltávolítása. A betegség ezen szakaszában sok urológus javasol egy radikális cystectomiát, amelyben a teljes húgyhólyagot eltávolítják a szomszédos nyirokcsomókkal, a prosztata mirigyével és a szemes hólyagokkal együtt. A kiegészítő kemoterápia gyakran ajánlott.

Míg a radikális cystectomia kétségtelenül életváltozó, az újabb rekonstrukciós technikák csökkentették az eljárás funkcionális hatását. Napjainkban a képzett urológus a bélrendszer egy részét használva helyettesítő húgyhólyagot hozhat létre, és átirányíthatja a vizeletáramlást úgy, hogy a vizelet a vizelethez hasonló legyen. A hátrányos helyzetben az erekciós diszfunkció inkább a szabály, mint a kivétel.

A kevésbé agresszív T2 tumorok néha részleges cystectomiával kezelhetők. Ez magában foglalja a hólyag érintett területének eltávolítását, és nem igényel rekonstrukciós műtétet. A részleges cystectomiát szinte soha nem használják a T3 stádiumú rákos betegeknél.

T4 tumorok

Tekintettel arra, hogy a T4 daganatokat a húgyhólyag túlterjedése jellemzi, a radikális cystectomia csak annyit tesz a betegség szabályozására.

Ha a rák még nem érinti a távoli szerveket, a kemoterápia (sugárzással vagy anélkül) általában az első sor. Ha a kemo képes csökkenteni a daganatot, megfontolható a cystectomia. Ha a kemoterápia elviselhetetlen, a sugárzás immunterápiás gyógyszerekkel, például atezolizumabdal vagy pembrolizumabdal kombinálva alkalmazható.

Mivel a kezelés nem valószínű, hogy meggyógyítja a T4 tumorot, nagy hangsúlyt fektet a betegség progressziójának lassítására és a lehető legjobb életminőség fenntartására.

A húgyhólyagrák kezelését követő túlélési arány a betegség stádiumától függően változhat a diagnózis időpontjában. Az arányokat a terápia befejezését követő öt évig túlélő emberek aránya írja le.

Statisztikai szempontból az ötéves túlélési arány a következő:

• 0. szakasz: 98 százalék
• 1. szakasz: 88%
• 2. szakasz: 63%
• 3. szakasz: 46%
• 4. szakasz: 15 százalék

Ne feledje azonban, hogy ez nem jelenti azt, hogy csak öt évig éljen. Az ábrák egyszerűen a kezelés hatékonyságának mérésére szolgálnak. A húgyhólyagrák kezelésére kezelt emberek sokáig élnek, egészséges életük jóval meghaladja a 15 és akár 20 évet.

Megküzdés

Még akkor is, ha sikeresen kezelik a húgyhólyagrák kezelését, gyakran időbe telik, hogy újból igazodjanak a jövőbe.A betegség megismétlődése gyakori, és valószínűleg meg kell változtatnia az életmódját, hogy egy lépéssel megelőzze a betegséget.

A Los Angeles-i David Geffen Orvostudományi Iskola kutatásai szerint a húgyhólyagrákkal kezelt emberek 39,1 százaléka visszatér a betegség előrehaladása nélkül, míg a 33 százalék a betegség előrehaladásával jár. Ebből a célból a betegség természetétől és súlyosságától függően három-hat hónaponként rutinszerű értékelésre lehet szükség. Ez magában foglalhatja a rutin cisztoszkópiát, a vizelet citológiáját és más vér-, vizelet- vagy képalkotó teszteket.

Szüksége van továbbá a személyes visszaesés kockázatának csökkentésére irányuló további lépésekre is. A megfontolások között:

• A cigarettáról való kilépés kötelezőnek kell tekinteni. Még akkor is, ha a múltban erősen füstöltek, a tanulmányok arra utalnak, hogy az ismétlődés veszélye teljes mértékben enyhíthető, ha 10 évig füstmentes marad.
• Alacsony zsírtartalmú étrend a húgyhólyagrák megelőzése és az ismétlődés elkerülése érdekében előnyösek. Kerülni kell a vörös hús és a sült ételeket, amelyek mindkét esetben a kockázat kétszeres növekedésével járnak.
• Antioxidánsban gazdag ételek segíthet a rák kockázatának csökkentésében is, beleértve a kvercetin (áfonya, brokkoli), likopin (paradicsom, sárgarépa, vörös káposzta), E-vitamin (mandula, napraforgómag) vagy epigallocatechin gallát (zöld tea, alma, sötét csokoládé) tartalmát.
• Fokozott folyadékbevitel csökkentheti a kockázatot is. Egy 10 éves retrospektív tanulmány azt a következtetést vonta le, hogy a férfiak, akik naponta kétszer vizet ivottak, 49 százalékkal kevesebb eséllyel fordulnak elő hólyagrákhoz képest, mint azoknál, akik naponta kevesebbet fogyasztottak.

Egy szó a DipHealth-től

Míg a magasan kezelhető, a húgyhólyagrák továbbra is félelmetes kilátást nyújt a férfiaknak, tekintettel a nagy visszatérési arányra és a sebészeti beavatkozás szükségességére.

Ezzel a korai diagnózis kevésbé invazív beavatkozásokkal jár. A legtöbb TURBT műtét valójában nem több, mint néhány napot igényel a kórházban, és néhány hetes helyreállítási idő. Ezzel szemben a késleltetett diagnózisok megnövelik az invazív és potenciálisan életváltó orvosi eljárások kockázatát.

Ezért fontos, hogy fordítsunk figyelmet az urogenitális egészségére, és ne hagyjuk figyelmen kívül azokat a tüneteket, amelyek vagy megmaradnak vagy ismétlődnek. Végül nincs olyan dolog, ami a "kevésbé aggasztó" mennyiségű vizeletet tartalmaz. Még enyhébb jeleket, mint például a vizelési gyakoriságot, piros zászlónak kell tekinteni, ha néhány napnál hosszabb ideig fennmaradnak.

Ha orvosa nem tudja megtalálni a húgyúti tünetek forrását, kérjen tanácsot egy igazolt urológusnak, aki kiterjedtebb teszteket futtathat. Bármit is csinálsz, ne hagyd, hogy zavarba ejtsd a kellemetlenséget vagy a kényelmetlenséget a szükséges diagnózis megszerzésében.

• Részvény
• megfricskáz
• Email
• Szöveg

Segített ez az oldal? Köszönjük a visszajelzést! Milyen aggályai vannak? Cikk forrásai

• Chamie, K.; Litwin, M.; Bassett, J. és mtsai. A magas kockázatú húgyhólyagrák megismétlődése: népességalapú elemzés. Rák. 2013, 119 (17): 3219-27. DOI: 10.1002 / cncr.28147.
• Farling, K. Húgyhólyagrák: kockázati tényezők, diagnózis és kezelés. Nővér gyakorló. 2017-re; 42 (3): 26-33. DOI: 10,1097 / 01.NPR.0000512251.61454.5c.
• Rink, M.; Zabor, E.; Furberg, H. és mtsai. A dohányzás és a dohányzás abbahagyásának hatása a húgyhólyagrákos betegek radikális cystectomiával kezelt kimeneteleire. Eur Urol. 2013 64 (3): 456-64. DOI: 10.1016 / j.eururo 2012.11.039.
• Tang, L.; Zirpoli, G.; Guru, K. és mtsai. A ropogós zöldségek bevitele módosítja a hólyagrák túlélését. Rák Epidemiol Biomarkers Előző. 2010-ben; 19 (7): 1806-1811. DOI: 10,158 / 1055-9965.EPI-10-0008.