Szociális pszichológiai kísérletek és tanulmányok

Tényleg megállnak-e az emberek, hogy értékeljék a világ szépségét? Hogyan ösztönözheti a társadalmat az egészséges viselkedésbe való bevonásra? Van bármi, amit tehetünk a béke rivális csoportokhoz való hozza? A szociálpszichológusok évtizedek óta foglalkoznak az ilyen kérdésekkel, és néhány kísérletük eredményei csak meglephetnek.

1

Rablók barlang kísérlet

Miért fordulnak elő a konfliktusok különböző csoportok között? Muzafer Sherif pszichológus szerint a csoportközi konfliktusok általában az erőforrásokért, a sztereotípiákért és az előítéletekért való versenyből fakadnak. Egy ellentmondásos kísérletben a kutatók 22 fiút helyeztek el 11 és 12 éves kor között két csoportban az Oklahoma Robbers Cave Parkban. A fiúkat két csoportra osztották, és a kísérleti kötés első hetét a csoport többi tagjával töltötték.

A kísérlet második fázisáig a gyerekek megtudták, hogy van egy másik csoport, ekkor a kísérletezők a két csoportot egymással közvetlen versenyben helyezték el. Ez jelentős ellentmondáshoz vezetett, mivel a fiúk egyértelműen a saját csoporttagjaikat részesítették előnyben, miközben a másik csoport tagjait szétszórták. Az utolsó szakaszban a kutatók feladatokat rendeztek, amelyek megkövetelték, hogy a két csoport együtt dolgozzon.Ezek a megosztott feladatok segítették a fiúk megismerkedni a másik csoport tagjaival, és végül a riválisok között elindultak.

2

A „Hegedűművész a Metro” kísérletben

2007-ben Josh Bell elismert hegedűművész utcai zenészként jelent meg egy forgalmas Washington Dc metróállomásán. Bell épp most eladott egy koncertet, amelynek átlagos jegy ára 100 dollár volt. Ő a világ egyik leghíresebb zenésze, és egy 3,5 millió dollárt meghaladó kézműves hegedűvel játszik. A legtöbb ember azonban megállt az útjukon anélkül, hogy megállt volna, hogy hallgassa a zenét.

Amikor a gyerekek alkalmanként megállnának, hogy hallgassák meg, szüleik megragadják őket, és gyorsan belépnek az útjukba. A kísérlet felvetett néhány érdeklődő kérdést arról, hogy nemcsak a szépséget értékeljük, hanem azt is, hogy valóban megállunk-e, hogy értékeljük a körülöttünk lévő figyelemre méltó szépségeket.

3

A zongora lépcső kísérlet

Hogyan lehet az embereket megváltoztatni a napi viselkedésüket és egészségesebb döntéseket hozni? A Volkswagen által a Fun Theory kezdeményezés részeként szponzorált egyik társadalmi kísérletben a legmenőbb tevékenységek szórakoztatása is inspirálhatja az embereket viselkedésük megváltoztatására. A kísérlet során egy lépcsőcsoportot óriási munkakönyvgé alakítottak át. A lépcső mellett egy mozgólépcső volt, így az emberek választhatnak a lépcsőfokok felvételéről vagy a mozgólépcső befogadásáról.

Az eredmények azt mutatták, hogy a mozgólépcső helyett 66 százalékkal több ember lépett be a lépcsőn, ami arra utal, hogy egy szórakoztató elem hozzáadásával az emberek megváltoztathatják magatartásukat és az egészségesebb alternatívát választhatják.

4

A marshmallow teszt kísérlet

Az 1960-as évek végén és az 1970-es évek elején Walter Mischel nevű pszichológus kísérleteket vezetett a késleltetett kielégítéssel kapcsolatban. Mischel érdekelt abban, hogy megtudja, hogy a kielégítés késleltethetősége a jövőbeni sikerek előrejelzője lehet. A kísérletek során 4 és 6 év közötti gyermekeket helyeztek el egy teremben (gyakran marshmallow vagy cookie). Mielőtt elhagynánk a szobát, a kísérletvezető elmondta minden gyermeknek, hogy kapnak egy második kezelést, ha az első kezelés még mindig az asztalon marad 15 perc után.

Az évek során elvégzett nyomon követési tanulmányok azt mutatták, hogy a gyerekek, akik késleltethetik a kielégítést, jobban teljesítettek számos területen, beleértve az egyetemi tanulmányokat is. Azok, akik képesek voltak várni a 15 percet a második kezelésre, általában magasabb SAT pontszámokkal és magasabb iskolai végzettséggel rendelkeztek. Az eredmények arra engednek következtetni, hogy ez az örömteli várakozási képesség nemcsak a sikerhez nélkülözhetetlen készség, hanem valami, ami korán kezdődik és az egész életen át tart.

5

A füstös szoba kísérlet

Ha láttál valakit bajban, gondolod, hogy megpróbálnál segíteni? A pszichológusok azt találták, hogy a kérdésre adott válasz nagyban függ a többi jelenlévő személytől. Sokkal nagyobb valószínűséggel segítünk abban az esetben, ha az egyetlen tanú vagyunk, de sokkal kevésbé valószínű, hogy kézen fogunk adni, amikor egy tömeg része vagyunk.

A jelenség a Kitty Genovese nevű fiatal nő gyilkos meggyilkolását követően került a nyilvánosság figyelmébe. Míg több ember tanúja volt a támadásának, senki sem kért segítséget, amíg nem volt túl késő. Ezt a viselkedést a bystander hatás példájaként azonosították, vagy azt, hogy az emberek nem lépnek fel, amikor más emberek is jelen vannak.

Egy klasszikus kísérletben a kutatók részt vettek egy szobában, hogy kitöltsék a kérdőíveket. Hirtelen a szoba füstöt töltött. Bizonyos esetekben a résztvevő egyedül volt, némelyikben három gyanútlan résztvevő volt a szobában, és végső esetben egy résztvevő és két konföderáció volt. A kísérletben résztvevő két konföderátus helyzetében ezek a szereplők figyelmen kívül hagyták a füstöt, és kitöltötték a kérdőíveiket.

Amikor a résztvevők egyedül voltak, a résztvevők mintegy háromnegyede nyugodtan hagyta el a szobát, hogy jelentse a füstöt a kutatóknak. A három igazi résztvevő állapotában csak 40% alatti jelentette a füstöt. A végső állapotban, amikor a két konföderáció figyelmen kívül hagyta a füstöt, a résztvevők mindössze 10 százaléka elhagyta a füst bejelentését.

A kísérlet nagyszerű példa arra, hogy mennyire támaszkodnak a mások válaszára, hogy irányítsák tevékenységüket. Amikor valami történik, de senki sem reagál, az emberek hajlamosak a csoportjukról levenni a jeleket, és feltételezik, hogy nem szükséges válasz.

6

Carlsberg Szociális Kísérlet

Érezted már valaha, hogy az emberek tisztességtelenül ítélték meg a megjelenését? Vagy valaha is valaha is rosszul érzi magát valakinek, hogy hogyan nézett ki? Sajnos az emberek túlságosan gyorsan hozzák meg döntéseiket az emberek első találkozásakor hozott ítéletekhez. Ezek a benyomások, amelyek a külső terüle- teken alapulnak, néha figyelmen kívül hagyják a belső jellemzők és tulajdonságok figyelmét.

Egy meglehetősen szórakoztató társadalmi kísérletben, amely valójában hirdetésként indult, a gyanútlan párok egy zsúfolt moziban jártak. A 150 férőhely közül mindössze kettő már tele volt. Az a csavar, hogy a 148 már betöltött helyet egy csomó meglehetősen robusztus és ijesztő férfi kerékpáros veszi.

Mit tennél ebben a helyzetben? Elvenné az egyik rendelkezésre álló helyet, és élvezheti a filmet, vagy megfélemlítené és elhagyná? Az informális kísérletben nem minden pár jött be, de azok, akik végül is jutottak a tömegből, és egy szabad Carlsberg sör. A gyakorlat remek példa arra, hogy az embereknek miért nem kellene mindig a könyvet elbírálni.

7

Halo Effect kísérlet

Egy 1920-ban megjelent tanulmányban Edward Thorndike pszichológus megkérdezte a hadsereg parancsnokait, hogy adjanak be alárendeltjeik különböző jellemzőit. Thorndike érdekelt abban, hogy megtanulják, hogy az egyminőségű benyomások, mint például az intelligencia, más személyes jellemzők, mint például a vezetés, a hűség és az őszinteség észlelésére vértek.

Thorndike felfedezte, hogy amikor az emberek jó benyomást keltenek az egyik jellemzőről, ezek a jó érzések általában más tulajdonságok érzékelését befolyásolják. Például, ha valaki vonzónak tart, olyan halohatást hozhat létre, amely az embereket arra is rábírja, hogy higgyék, hogy az ember kedves, okos és vicces. Az ellenkező hatás is igaz. Az egyik jellemző negatív érzése az egyén egyéb jellemzőinek negatív benyomásait eredményezi.

8

Hamis konszenzus kísérlet

Az 1970-es évek végén Lee Ross kutatója munkatársai néhány szem-nyitó kísérletet végzett. Egy kísérletben a kutatók a résztvevők választottak egy módot, hogy válaszoljanak egy elképzelt konfliktusra, majd becsüljék meg, hogy hány ember választja ugyanazt a felbontást. Megállapították, hogy függetlenül attól, hogy melyik opciót választották, a válaszadók úgy vélték, hogy a többi ember túlnyomó többsége ugyanazt a lehetőséget választja.

Egy másik tanulmányban a kísérletezők arra kérték a diákokat, hogy a campusban sétáljanak egy nagy reklámot, amelyen „Eat at Joe's” -ot olvasnak. A kutatók aztán felkérték a tanulókat, hogy becsüljék meg, hogy hányan fognak egyetérteni a hirdetés viselésével. Megállapították, hogy azok, akik beleegyeztek a jel bevitelébe, úgy vélték, hogy az emberek többsége egyetért abban, hogy hordozza a jelet. Azok, akik elutasították, úgy érezték, hogy az emberek többsége is megtagadja.

E kísérletek eredményei azt mutatják, hogy a pszichológiában ismert hamis konszenzushatás. Függetlenül attól, hogy mi hiedelmek, opciók vagy viselkedésünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a többi ember többsége is egyetért velünk, és ugyanúgy jár el, mint mi.

A Word DipHealthtől

A szociálpszichológia egy gazdag és változatos terület, amely lenyűgöző betekintést nyújt arra, hogy az emberek hogyan viselkednek csoportokban, és hogyan viselkedik befolyásolja a társadalmi nyomás. Ezeknek a klasszikus szociálpszichológiai kísérleteknek a feltárása egy pillantást vethet néhány érdekes kutatásra, amely ebből a területből származik.