6 A stroke utáni rehabilitációs programok

A stroke után a gyógyulás és a gyógyulás elsődleges megközelítése a fizikai képességek és a kognitív funkció javítására irányuló aktív rehabilitációs tervet foglalja magában. Számos különböző típusú poszt-strokepost-stroke-rehabilitáció létezik, és ha egy stroke-ból gyógyul, valószínűleg részt kell vennie egy vagy több közül.

Fizikoterápia

A fizikai terápia különféle izom manővereket és gyakorlatokat tartalmaz. A stroke utáni fizikoterápiás tevékenységek célja az agy és az izmok kiképzése, hogy együtt dolgozzanak egy olyan megközelítéssel, amely az izomerőt erősíti és fenntartja az egészséges izomtónust. Egy nemrégiben készült tanulmány az Egyesült Királyságból a Cochrane adatbázisból, az egyik legnagyobb stroke túlélő adatbankból származó adatokat használt fel a fizikoterápia hatékonyságának értékeléséhez a stroke után. A brit tanulmány eredményei arra a következtetésre jutottak, hogy széles körű fizioterápiás technikák és módszerek használhatók a világon a stroke túlélőinek helyreállítására.

Míg a kutatók nem találták meg, hogy a fizikai terápia egyfajta jobb volt, mint a többiek, arra a következtetésre jutottak, hogy a fizikai terápia hatékonyan segít a stroke túlélőknek, hogy javítsák a mobilitást (a képesség, hogy megkerüljék), gyorsabban járnak, önállóabban működnek és jobb egyensúlya van. A kutatók becslése szerint a fizikai terápia ideális dózisa kb. 30-60 perc 5-7 nap. A fizikai terápia hatékonyabbnak bizonyult, amikor a szekciókat röviddel a stroke után indították.

Foglalkozásterápia

A fizikoterápiával ellentétben a foglalkozási terápia jobban fókuszált képzés. A foglalkozási terapeuták a stroke túlélőinek gyakorlati, valódi, napi feladatokkal dolgoznak, mint például a lépcsőzés, az ágyba való bejutás és az öltözködés. Természetesen a fizikai terápia és a foglalkozási terápia között átfedés van, és a kettő a stroke helyreállításának egyik kulcsfontosságú összetevője, de a fizikai terápia inkább a cél izomcsoportok hangjának megerősítésére és fenntartására összpontosít, míg a foglalkozási terápia inkább a koordinációra és az izmok használata bizonyos célzott célokra.

Beszéd és nyelési terápia

A beszéd és a nyelés olyan készség, amely az izmok összehangolását igénylő gondolkodást igényel. Mindkét készség az arc, a száj, a nyelv és a torok izmait használja. A beszédproblémák gyakran a stroke után várhatók, míg a nyelési problémák általában inkább a kellemetlen meglepetés a stroke túlélők és szeretteik számára.

A beszéd és lenyelés értékelése általában a kórházban történik, a stroke után. Ahogy visszanyered a stroke-ról, a beszéd- és nyelési képességed önmagában is jobban kezdhet.

A beszéd fontos a kommunikáció szempontjából. A beszéd megköveteli a nyelv használatát, hogy megértsük, mit mondanak az emberek. A beszéd is megköveteli a nyelv használatát másokkal való kommunikációhoz. A beszédterápia a szavak megértésére és a szavak megfogalmazására összpontosít. Néha a beszédterápia magában foglalja a kártyákat, a képeket, és természetesen a gyakorlatot és az ismétlést a beszélgetéssel.

A nyelés fontos számos okból. A táplálkozás létfontosságú része az életnek, és ez nem változik a stroke után. Lenyelési képesség szükséges a jó táplálkozás fenntartásához. Ugyanakkor a megfelelően összehangolt nyelés a táplálkozás mellett fontos az egyéb egészségügyi kérdésekben is. Ha az izmok lenyelése nem mozdul el úgy, ahogy kell, az élelmiszerre való fulladás az egyik veszélyes következmény.

A fulladás okozhat az aspirációs tüdőgyulladásnak nevezett fertőzést, amely nagyobb probléma a stroke túlélők között, mint a legtöbb ember. A táplálkozás megfojtása veszélyes oxigénhiányt is eredményezhet, ami agykárosodást és még agyi halált okozhat. A nyelési fogyatékosság következményeit nem szabad figyelmen kívül hagyni. Szerencsére van egy egész rendszer a lenyelésre, hogy segítsen a stroke túlélőinek elkerülni a stroke súlyos és félelmetes szövődményeit.

Vizuális terápia

A vizuális terápiát és az egyensúlyterápiát gyakran a stroke túlélők kombinált rehabilitációs ülésein tervezik. Ez azért van, mert a látás részben a jó egyensúlyra és az egyensúlyra támaszkodik, részben a jó látásra támaszkodik. Az agy azon területei, amelyek vezérlik ezeket a két funkciót, különállóak, de kölcsönhatásuk függenek egymástól. Ezért van értelme, hogy a stroke egyensúlyi gyakorlatok vizuális készségeket tartalmaznak.

Egy nemrégiben végzett orvosi kutatás, amely a Memphis, Tennessee és Dánia kutatói közötti együttműködésről számolt be, arra a következtetésre jutott, hogy a kombinált látásterápiában és a balanszterápiában résztvevő stroke túlélők 60% -át alkalmazták, szemben a stroke túlélők 23% -ával, akik nem vettek részt terápiában.

Kognitív terápia

A kognitív terápia még mindig meglehetősen új koncepció a stroke rehabilitációban. A kognitív terápia olyan beavatkozásokat tartalmaz, amelyek célja a gondolkodási készségek és a problémamegoldó képességek javítása. A stroke után egy sor kognitív fogyatékosság van. Azok a stroke túlélők, akik egy nagy kortikális stroke-ból nyernek vissza, gyakran több kognitív problémával rendelkeznek, mint a stroke túlélők, akik egy kis edényben szubkortikális stroke-ból származnak. A bal oldali kérgi stroke kissé eltérő kognitív hiányt okoz, mint a jobb oldali kortikális stroke, és ez befolyásolhatja a gyógyulás útját, mint a stroke túlélőjét.

A kognitív terápia megközelítéseit, mint például a videojátékok, a virtuális valóság technikái és a számítógéppel generált rehabilitációs terápia, jelenleg tanulmányozzák a kognitív funkció javítása érdekében. A stroke utáni kognitív deficittel kapcsolatos különböző beavatkozások közül a kognitív terápia legjobb típusát még nem állapították meg. Eddig azonban arra a következtetésre jutottunk, hogy a kognitív terápiában résztvevő stroke túlélők jobbak, mint a stroke túlélők, akik nem vesznek részt a kognitív terápiában.

Innovatív fizikai terápia

Az új típusú terápiák közé tartozik a tükörterápia, az elektromos terápia és a zene terápia. A stroke túlélők, akik részt vesznek az új és innovatív rehabilitációs terápiákat alkalmazó kutatásokban, általában jobban tesztelik a stroke kimenetelét, és általában nem tapasztalnak negatív hatást a kísérleti rehabilitáció miatt. A stroke utáni helyreállítási előzetes adatok ígéretesek, de a kutatók mindig figyelembe veszik a „placebo hatás” lehetőségét. A placebo hatás az a valószínűség, hogy egy beavatkozást végző személy javulni fog az előzetes meggyőződés alapján, hogy a beavatkozás segít. A placebo hatás kedvező hatással lehet a beavatkozásra akkor is, ha a beavatkozás haszontalan.Valószínűleg van egy bizonyos mértékű placebo-hatás és bizonyos fokú hasznosság, amikor a jelenleg kutatott innovatív rehabilitációs technikák többségét illeti.