Mi a stressz törés?

Mi a stressz törés?

A stressztörés általában a csont túlzott vagy ismételt trauma következménye."Fáradási törések" néven is ismert, hogy a feszültségtörés akkor következik be, amikor az izmok fáradtak vagy túlterheltek, és már nem képesek elviselni a megismétlődés hatását és sokkját. Amikor fáradt, az izmok átadják azt a stresszt a közeli csontra, és az eredmény egy kis repedés vagy törés a csontban. A leggyakoribb törési törések a következők:

• A láb stressz törése
• Az alsó láb stressz törése

A lábfej csontjaiban fellépő feszültségtöréseket általában túlterhelés vagy túlzott használat okozza. Ezeket is okozhatja a kemény felületre ismétlődő dörzsölés vagy ütés, mint például a futás vagy a betonra ugrás. A lábak és a lábszár stressz-törésének másik gyakori oka a túl gyors mozgás idejének, típusának vagy intenzitásának növelése. A régi, elhasználódott cipőkben futó stressz törésekhez vezethet.

Úgy tűnik, hogy a nőknél nagyobb a kockázata a láb stressz-töréseknek, mint a férfiak. Ez összefügghet egy „női sportoló triadával”, amely a gyenge táplálkozás, az étkezési zavarok és az amenorrhoea (ritka menstruációs ciklus) kombinációja, amely a nők korai osteoporosisra (csontok elvékonyodására) hajlamosítja. Az ilyen típusú csökkent csontsűrűség eredménye a stressztörések kockázatának növekedése.

A nagy hatású sportok, mint például a futás, a torna és a röplabda növelhetik a stressztörések kockázatát. Mindezen sportok esetében a lábsztrájk ismétlődő stressz a kemény felületre traumát és izomfáradtságot okoz. A megfelelő cipő, a jó izomerősség vagy az edzések közötti megfelelő pihenés nélkül a sportoló stressztörést hozhat létre.

Az ismétlődő stressztörések kockázati tényezői

A kutatók több olyan tényezőt azonosítottak, amelyek a sportolókat az alsó végtagok többszörös stressz-töréseire hajlamosíthatják. Ezek a tényezők a következők:

• Magas hosszú lábnyílás.
• Lábhossz-egyenlőtlenség.
• Túlzott lábfej varus (befelé forduló).
• Amenorrhoea vagy menstruációs rendellenességek női sportolóknál.
• Magas heti edzési futásteljesítmény futókban.

Stressz törés diagnózis

A stressztörések nehezen diagnosztizálhatók, mivel a tünetek gyakran homályosak és lassan jelennek meg. A stressztörés területén a csonthoz képest általánosított fájdalmat vagy érzékenységet kezdetben diagnosztizálhatunk izom sérülésként vagy izomtörzsként. A sípcsont alsó lábának stressz-törései gyakran hibásan diagnosztizálódnak, mint a korai stádiumok.

A stressz-törés diagnosztizálása érdekében az orvos teljes előzményeket és fizikai vizsgálatot végez. Fontos, hogy a sportolók elmagyarázzák képzési történetüket, beleértve az edzés típusát, valamint azt, hogy mennyit és milyen gyakran gyakorolnak.

A röntgensugarak nem mutathatnak stressztörést, de segítenek a csonttranszformáció jeleinek megjelenésében a stressztörés közelében. Az MRI vagy a csontvizsgálat jobban képes stressztörést mutatni, de általában csak akkor rendelhető el, ha a kezelés nem csökkenti a stressztörés tüneteit.

Stressz töréskezelés

A stressz törés legjobb kezelése a pihenés. A törött csontgyógyulást több héten át tartó, nagy hatású edzésprogramból, például futásról és kis hatású edzésről, például kerékpározásról vagy úszásról lehet megtörni. Ha egy sportoló fájdalmat és feszültségtöréssel rendelkező vonatokat bocsát ki, a törés megnövelheti vagy válhat krónikus károsodássá, amely soha nem gyógyulhat megfelelően.

Pihenés után a tipikus stressz töréskezelési ajánlások a következők:

• Jég a sérülés.
• Cserélje ki az elhasználódott cipőt.
• Fokozatosan térjen vissza a sportba.
• Végezze el a rehabilitációs gyakorlatokat.

A stressztörések megelőzése

Az alábbi tanácsok először megvédhetik Önt a stressz törések kialakulásától:

• Kövesse a 10 százalékos szabályt. Lassan haladjon minden sportban, és fokozatosan növelje az időt és az intenzitást, a futó futásteljesítményt vagy az erőfeszítést.
• Eszik jól, és magában foglalja a kalciumban gazdag ételeket az étrendben, különösen, ha egy női sportoló.
• Viseljen megfelelő láb kopást, és szükség esetén cserélje ki a cipőt.
• Ha fájdalom vagy duzzanat kezdődik, azonnal állítsa le az aktivitást és pihenjen néhány napig.
• Ha továbbra is fennáll a fájdalom, forduljon orvosához.

Bármilyen lábfájdalmat, amely több mint egy hétig folytatódik, az orvosnak meg kell vizsgálnia alapos értékelésre és diagnózisra.