20 Közös védelmi mechanizmusok Az emberek használják a szorongást

Mindannyiunknak van gondolata, érzése és emléke, amit nehéz kezelni. Bizonyos esetekben az emberek úgy érzik az ilyen érzéseket, hogy a védelmi mechanizmusokat használják. Ezek a védelmi mechanizmusok eszméletlen pszichológiai válaszok, amelyek megvédik az embereket a fenyegetésektől és a dolgoktól, amelyeket nem akarnak meggondolni vagy foglalkozni.

A kifejezés elkezdődött a pszichoanalitikus terápiában, de lassan lépett be a mindennapi nyelvbe.Gondolj arra, hogy mikor utoljára utaltál valakire, hogy "megtagadja" vagy azzal vádolta valakit, hogy "racionalizálja". Mindkét példa egy védelmi mechanizmus típusára utal.

Tehát mi pontosan a védelmi mechanizmus?

Leginkább Sigmund Freud pszichoanalitikus elméletében használt védelmi mechanizmus az ego által kifejlesztett taktika a szorongás elleni védelem érdekében. Úgy gondolják, hogy a védelmi mechanizmusok megvédik az elmét az érzések és gondolatok ellen, amelyek túlságosan nehézek a tudatos elme számára, hogy megbirkózzanak vele. Bizonyos esetekben úgy gondolják, hogy a védelmi mechanizmusok nem megfelelő vagy nem kívánt gondolatokat és impulzusokat vezetnek be a tudatos elmebe való belépéstől.

Hogyan működik a védelmi mechanizmus?

Sigmund Freud személyiségmodelljében az ego a személyiség azon aspektusa, amely a valósággal foglalkozik. Ennek során az ego-nak meg kell küzdenie az id és a szupereg ellentmondásos igényeit is.

• Az id a személyiség azon része, amely minden kívánságot, igényt és impulzust kíván teljesíteni. Személyiségeink legalapvetőbb, elsődleges része, és nem veszi figyelembe a kívánságaink és szükségleteink teljesítésének társadalmi megfelelőségét, erkölcsét, sőt valóságát.
• A szuperegény megpróbálja az egót idealista és erkölcsi módon cselekedni. A személyiség ez a része a szülőktől, más családtagjainktól, vallási befolyásainktól és a társadalomtól beszerzett összes belső erkölcsből és értékből áll.
• A szorongás kezelésére Freud úgy vélte, hogy a védelmi mechanizmusok segítették az egót az id, a superego és a valóság által létrehozott konfliktusoktól.

Tehát mi történik, ha az ego nem tudja kezelni vágyunk igényeit, a valóság korlátait és a saját erkölcsi normáinkat? Freud szerint a szorongás kellemetlen belső állapot, amit az emberek igyekeznek elkerülni. A szorongás jelzi az egót, hogy a dolgok nem mennek az útjukhoz. Ennek eredményeként az ego valamilyen védelmi mechanizmust alkalmaz, hogy segítse a szorongás érzésének csökkentését.

A szorongás típusai

Nem minden típusú szorongás egyenlő. Ezek a szorongások nem ugyanazokból a forrásokból származnak. Freud három típusú szorongást azonosított:

1. Neurotikus szorongás az eszméletlen aggodalom, hogy elveszítjük az id sürgősségének ellenőrzését, ami büntetést jelent a nem megfelelő viselkedésért.
2. A valóság szorongása a valós események félelme. A szorongás oka általában könnyen azonosítható. Például egy személy félhet egy kutya harapástól, amikor egy fenyegető kutya közelében van. A szorongás csökkentésének leggyakoribb módja a fenyegető tárgy elkerülése.
3. Morális szorongás magában foglalja a saját erkölcsi elvek megsértésének félelmét.

Bár tudatosan használhatjuk ezeket a mechanizmusokat, sok esetben ezek a védekezések tudatosan működnek, hogy torzítsák a valóságot. Például, ha különösen kellemetlen feladattal szembesül, az elméd eldöntheti, hogy elfelejtené a felelősséget, hogy elkerülje a rettegett feladatot. Az elfelejtésen kívül más védelmi mechanizmusok közé tartozik a racionalizálás, a megtagadás, az elnyomás, a vetítés, a visszautasítás és a reakcióképzés.

Bár minden védelmi mechanizmus egészségtelen lehet, az adaptívak is lehetnek, és normálisan működhetnek. A legnagyobb problémák akkor merülnek fel, amikor a védelmi mechanizmusokat túlzottan használják, hogy elkerüljék a problémák megoldását. A pszichoanalitikus terápiában a cél lehet, hogy segítsük az ügyfelet, hogy feltárja ezeket az eszméletlen védelmi mechanizmusokat, és jobb, egészségesebb módon találja meg a szorongást és a szorongást.

10 kulcsfontosságú védelmi mechanizmus

Freud leánya, Freud Anna Anna tíz különböző védelmi mechanizmust ír le az egó által. Más kutatók további védelmi mechanizmusok széles skáláját is leírják.

1

Elmozdulás

Valaha volt egy nagyon rossz nap a munkában, majd hazament, és kivette a csalódottságát a család és a barátok között? Ezután megtapasztalta az elmozdulás ego védelmi mechanizmusát.

Az elmozdulás magában foglalja a frusztrációink, érzéseink és impulzusok kivonását a kevésbé fenyegető emberekre vagy tárgyakra.

A védelmi mechanizmus gyakori példája a kiszorított agresszió. Ahelyett, hogy kifejeznénk haragunkat olyan módon, amely negatív következményekkel járhat (mint például a főnökünkkel való vitatkozás), ahelyett, hogy kifejeznénk haragunkat egy olyan személy vagy tárgy ellen, amely nem fenyeget (pl. Házastársunk, gyermekünk vagy háziállatunk).

2

Tagadás

A megtagadás valószínűleg az egyik legismertebb védelmi mechanizmus, amelyet gyakran használnak olyan helyzetek leírására, amelyekben az emberek úgy tűnik, nem képesek szembenézni a valósággal, vagy nyilvánvaló igazságot vallanak (azaz "Ő tagadja."). A megtagadás egyenesen megtagadja, hogy elismerje vagy elismerte, hogy valami történt vagy jelenleg történik. A drogfüggők vagy az alkoholisták gyakran tagadják, hogy problémájuk van, míg a traumatikus események áldozatai tagadhatják, hogy az esemény valaha történt.

A megtagadási funkciók az egót védik azon dolgoktól, amelyekkel az egyén nem tud megbirkózni. Bár ez megmenthet bennünket a szorongástól vagy fájdalomtól, az elutasítás energiát is jelentős beruházásokhoz vezet. Emiatt más védekezés is használatos arra, hogy ezeket az elfogadhatatlan érzéseket a tudatos tudatosságból tartsák.

Sok esetben előfordulhat, hogy túlnyomó bizonyíték van arra, hogy valami igaz, de a személy továbbra is tagadja a létezését vagy igazságát, mert túlságosan kényelmetlen.

A megtagadás magában foglalhatja a tény vagy a valóság létezésének egyenes elutasítását. Más esetekben magában foglalhatja annak elismerését, hogy valami igaz, de minimalizálja annak fontosságát. Néha az emberek elfogadják a valóságot és a tény komolyságát, de megtagadják saját felelősségüket, és helyette más embereket vagy más külső erőket hibáztatnak.

A függőség a megtagadás egyik legismertebb példája.Azok az emberek, akik egy kábítószer-használat problémájával küzdenek, gyakran kizárják, hogy viselkedésük problémás. Más esetekben elismerhetik, hogy kábítószert vagy alkoholt használnak, de azt állítják, hogy ez az anyaggal való visszaélés nem jelent problémát.

3

Represszió és elnyomás

A represszió egy másik jól ismert védelmi mechanizmus. Az elnyomás a tudatos tudatosságból való tájékoztatás érdekében működik. Ezek az emlékek azonban nem csak eltűnnek; továbbra is befolyásolják viselkedésünket. Például egy olyan személy, aki elnyomta a gyermekkel való visszaélés emlékeit, később nehézségekbe ütközhet a kapcsolatok kialakításában.

Néha ezt tudatosan tesszük, ha a nemkívánatos információkat a tudatosságunkból kényszerítjük, amit elnyomásnak nevezünk. A legtöbb esetben azonban a tudatosságunkból a szorongás-provokáló emlékek eltávolítása öntudatlanul előfordul.

4

Szublimáció

A szublimáció olyan védelmi mechanizmus, amely lehetővé teszi, hogy elfogadhatatlan impulzusokat hajtsunk végre úgy, hogy ezeket a viselkedéseket egy elfogadhatóbb formává alakítjuk. Például, az a személy, aki rendkívüli haraggal küzd, felveszi a rúgást a frusztráció elkerülésére. Freud úgy vélte, hogy a szublimáció az érettség jele, amely lehetővé teszi az emberek számára, hogy normálisan szociálisan elfogadható módon működjenek.

5

Vetítés

A vetítés egy olyan védelmi mechanizmus, amely magában foglalja a saját elfogadhatatlan tulajdonságainkat vagy érzéseinket, és más embereknek történő elismerését. Például, ha erősen nem tetszik valakinek, talán azt hiszed, hogy nem szeret téged. A kivetítés úgy működik, hogy lehetővé teszi a vágy vagy az impulzus kifejeződését, de oly módon, hogy az ego nem tudja felismerni, így csökkentve a szorongást.

6

intellektualizálás

Az intellektualizáció a szorongás csökkentésére szolgál, ha hideg, klinikai úton gondolkodik az eseményekről. Ez a védelmi mechanizmus lehetővé teszi számunkra, hogy elkerüljük a helyzet stresszes, érzelmi aspektusait, és csak a szellemi összetevőre koncentráljunk. Például egy olyan személy, akit éppen végleges betegséggel diagnosztizáltak, arra összpontosíthat, hogy mindent megtanul a betegségről, hogy elkerülje a szorongást és távol maradjon a helyzet valóságától.

7

Racionalizálás

A racionalizálás olyan védelmi mechanizmus, amely egy elfogadhatatlan viselkedés vagy érzés racionális vagy logikus megmagyarázásával jár, elkerülve a viselkedés valódi okait. Például egy olyan személy, aki egy időpontra visszautasított, racionalizálhatja a helyzetet azzal, hogy azt mondja, hogy nem vonzza őket a másik személyhez. A hallgató nem eléggé előkészíthetetlenséget okozhat az oktató gyenge vizsga pontszámán.

A racionalizálás nem csak a szorongást, hanem az önbecsülést és az önfogalmat is védi. Ha sikerrel vagy kudarcgal szembesülnek, az emberek hajlamosak saját teljesítményükre és képességeikre tulajdonítani a teljesítményt, míg a kudarcokat más emberek vagy külső erők okozzák.

8

Regresszió

Amikor stresszes események szembesülnek, az emberek néha lemondanak a kezelési stratégiákról, és visszatérnek a korábban a fejlesztésben használt viselkedési mintákhoz. Anna Freud ezt a védelmi mechanizmus regressziót hívta fel, ami arra utal, hogy az emberek a pszichózisfejlesztés színpadából viselkednek, amelyben rögzítették őket. Például egy korábbi fejlődési stádiumban rögzített egyén a kellemetlen hírek meghallgatásánál sírhat vagy elszívhat.

A regresszióval kapcsolatos viselkedés nagymértékben változhat, attól függően, hogy melyik szakaszban van rögzítve a személy. A szóbeli szakaszban rögzített egyén túlságosan elkezdhet enni vagy dohányozni, vagy nagyon szóban agresszív lehet. Az anális stádiumban lévő rögzítés túlzott rendet vagy rendetlenséget okozhat.

9

Reakcióképzés

A reakció kialakulása csökkenti a szorongást az ellenkező érzés, impulzus vagy viselkedés felvételével. Egy példa a reakció kialakulására az, ha túlzottan barátságos módon kezelné valaki, akit erősen nem szeretne, hogy elrejtse az igazi érzéseit. Miért viselkednek az emberek így? Freud szerint a reakció kialakulását védelmi mechanizmusként használják, hogy elrejtsék igazi érzéseiket, ellenkező módon viselkedve.

10

Egyéb védelmi mechanizmusok

Mivel Freud először írta le az eredeti védelmi mechanizmusokat, más kutatók folytatták a szorongás csökkentésének más módszereit. Ezen védelmi mechanizmusok némelyike:

Eljátszása: Az ilyen típusú védelemben az egyén a cselekedetekkel foglalkozik a stresszel, nem pedig belső érzelmek tükrében.

Munkahely: Ez magában foglalja, hogy más emberekhez forduljanak támogatásért.

Célgátlás: Az ilyen típusú védelemben az egyén elfogadja az eredeti cél módosított formáját (azaz inkább középiskolai kosárlabda edzővé válik, mint egy profi sportoló.)

Önzetlenség: A belső szükségletek kielégítése mások segítésével.

Elkerülés: Elutasítva a kellemetlen tárgyakat vagy helyzeteket.

Kártérítés: Túlterhelés egy területen, hogy ellensúlyozza a másik hibákat.

Humor: Rámutatva a helyzet vicces vagy ironikus aspektusait.

Passzív agresszió: Közvetlenül a harag kifejezése.

Fantázia: A valóság elkerülése azáltal, hogy visszavonul egy biztonságos helyre az elmédben.

visszavonása:Ez magában foglalja azt, hogy megpróbáljuk kiegyenlíteni azt, amit az ember nem megfelelő gondolatok, érzések vagy viselkedés. Ha valaki érzéseit megsérti, felajánlhatja, hogy valami szép dolgot csinál nekik, hogy megfékezze a szorongását.

Míg a védelmi mechanizmusokat gyakran negatív reakcióknak tartják, mindannyian szükségük van rájuk, hogy a kritikus időkben ideiglenesen enyhítsék a stresszt és megvédjék az önbecsülést, lehetővé téve az USA számára, hogy a pillanatban szükségesre összpontosítson. Néhány ilyen védelem hasznosabb lehet, mint mások. Például a humor használata stresszes, szorongás-provokáló helyzet leküzdésére valójában adaptív védelmi mechanizmus lehet.

Egy szó a DipHealth-től

A legismertebb védelmi mechanizmusok egyike a mindennapi nyelv közös részévé vált. Lehet, hogy valakit úgy írunk le, mint egy "megtagadást" egy olyan problémáról, amellyel szemben áll. Amikor valaki visszavonul a régi dolgokba, úgy nevezhetjük őket, mint "regresszálódónak" egy korábbi fejlődési pontnak.

Fontos megjegyezni, hogy a védelmi mechanizmusok jó és rossz is lehetnek. Hasznos szerepet tölthetnek be az egónak a stressztől való megóvásában és az egészséges körzet biztosításában. Más esetekben ezek a védelmi mechanizmusok visszaszoríthatják Önt a valósággal szemben, és az önbecslés formájaként működhetnek.

Ha észreveszed, hogy bizonyos védelmi mechanizmusok túlzott használata negatív hatást gyakorol az életedre, érdemes tanácsot kérni orvosával, pszichológussal vagy más mentális egészségügyi szakemberrel további tanácsadásért és segítségért. Vegyük figyelembe a védelmi mechanizmusok kvízjét, hogy megtudjuk, mennyire képesek azonosítani a különböző védelmi eszközöket.