A magányos tüdőcsomók okai és aggályai

Minden évben az Egyesült Államokban több mint 150 000 embert mondanak el, hogy maguknak van egy tüdőcsomójuk, és ez várhatóan növekedni fog, mivel egyre több embernek van szűrővizsgálata a tüdőrákra. Számos lehetséges oka van a magányos tüdőcsomónak, amelyek közül csak az egyik a tüdőrák. Milyen esélye van annak, hogy a tüdőcsomó a tüdőrák miatt következik be, és milyen vizsgálatokat javasolhat az orvosa?

Magányos tüdőcsomó: meghatározás

A magányos tüdőcsomót úgy definiáljuk, mint egy röntgen- vagy CT-szkennelésen megfigyelt egyetlen csomópontot, amely 3 cm-nél kisebb (1 ½ hüvelyk) átmérőjű. Ha a tüdő "foltja" nagyobb, mint 3 cm, akkor tüdő tömegnek számít, és nagyobb a valószínűsége, hogy rák. A "magányos pulmonális csomóként" való besorolás azt jelenti, hogy a csomót normális szövet veszi körül, és nincs más olyan jel, amely rákot okozhat (pl. A nyirokcsomók vagy a pleurális effúzió). A magányos tüdőcsomókat általában véletlenszerűen találják meg, ha egy másik okból röntgenfelvételt végeznek. Meglehetősen gyakori, hogy minden 500 mellkasról körülbelül 1-en találhatók.

Ha egynél több csomópont van jelen, a lehetséges okok és az ajánlott tesztek eltérőek lehetnek. További információ a több tüdőcsomó okairól és értékeléséről.

A magányos tüdőcsomó lehetséges okai

Számos oka van a magányos pulmonális csomóknak (SPN), amelyek némelyike ​​gyakoribb az életkor és a földrajzi elhelyezkedés függvényében. Ezek közül néhány:

• Tüdőrák: A korai tüdőrák SPN-ként jelenhetnek meg. Amikor a tüdőrákot ebben a szakaszban fedezik fel, a gyógyulás esélyei sokkal magasabbak, mint a későbbi szakaszokban.
• Egyéb rákok: A test más részeiben (például emlőrákban) vagy a limfómákban előforduló daganatokból származó metasztatikus rák magányos pulmonális csomópontként jelenhet meg, bár a legtöbb esetben a tüdőmetasztázisok több tüdőcsomót tartalmaznak.
• Fertőzések (új és régi): A bakteriális fertőzések, mint például a tuberkulózis, a gombás fertőzések, mint pl. A blastomycosis, a hisztoplazmózis, a kokcidiomikózis és a kriptokokkózis, valamint a parazita fertőzések, például a dirofilariasis és az ascariasis, SPN-t okozhatnak.
• Reumatoid állapotok:Az olyan betegségek, mint a reumatoid arthritis, a szarkoidózis és a polyangiitis granulomatózis, SPN-t okozhatnak.
• Veleszületett állapotok: A ciszták és az artériák és a vénák rendellenes fejlődése a tüdőben (AV rendellenességek) magányos tüdőcsomókat okozhat.

Ezek csak néhány olyan körülmény, amely magányos tüdőcsomót okozhat. További információ a tüdőcsomók lehetséges okairól.

Milyen esélyei vannak annak, hogy a magányos tüdőcsomó rák?

Összességében az a valószínűség, hogy egy magányos tüdőcsomó rákos, körülbelül 40 százalék, de ez számos tényezőtől függően nagyban változik. Ezek tartalmazzák:

• Kor: A fiatalabbaknál az SPN valószínűleg jóindulatú, míg 50 év feletti személyeknél nagyobb valószínűséggel rosszindulatú (rákos).
• Dohányzás: A dohányzás története felveti annak a valószínűségét, hogy egy SPN rosszindulatú. Fontos azonban megjegyezni, hogy a dohányzó embereknek jóindulatú tüdőcsomója lehet. Hasonlóképpen, az emberek, akik soha nem füstöltek, tüdőrákkal rendelkezhetnek. Jelenleg a tüdőrák gyakrabban fordulnak elő korábbi dohányosoknál és azoknál, akik soha nem füstöltek, mint azoknál, akik jelenleg dohányoznak. Amikor az emberek kilépnek a dohányzásról, a tüdőrák kockázata még magasabb, még azok számára is, akik évtizedek óta nem füstöltek.
• A rák története: A szinte bármilyen rákos megbetegedés előfordulása valószínűbb, hogy egy SPN rák.
• Földrajzi elhelyezkedés / külföldi utazás: A világ azon régióiban, ahol a fenti fertőzések gyakoriak, az SNP valószínűleg egy fertőzés miatt következik be. Például a világ egyes részein az SPN leggyakoribb oka a tuberkulózis. Az Egyesült Államok délnyugati régiójában gyakori a gombás betegségek, mint például a kokcidiomikózis. Nem ritka, hogy a betegség tünetmentes és csak egy csomó jelenléte miatt fedezhető fel.

• Méret: Minél nagyobb az SPN mérete, annál valószínűbb, hogy rák.
• Az SPN megjelenése röntgenfelvételen: A röntgensugárral körbefutó és sima felületű tüdőcsomók nagyobb valószínűséggel jóindulatúak, míg a szabálytalanoknál nagyobb valószínűséggel rosszindulatúak. Számos más radiológiai eredmény is kimutatható, hogy a radiológusok azt várják, hogy megjósolják, hogy egy SPN rosszindulatú vagy nem. Például a meszesedés jelenléte azt jelenti, hogy a csomó nagyobb valószínűséggel jóindulatú.

Mi történik miután az orvosom egy magányos tüdőcsomót talál?

Miután megtalálta az SPN-t, az első dolog, amit orvosa meg akar tenni, annak ellenőrzése, hogy van-e régebbi mellkas-röntgensugár vagy CT-vizsgálata, amit összehasonlíthatna az aktuális tesztekkel. Az SPN-ket, amelyek két éve nem változtak méretben, jóindulatúnak tartják, és általában nem igényelnek további nyomon követést. Ha nincs korábbi mellkasi röntgenje, vagy ha úgy tűnik, hogy a csomópont növekszik, számos lehetőség közül választhat. Ezek közül néhány:

• Megfigyelés: Ha egy SNP valószínűleg jóindulatú, ajánlott ismételt röntgensugárzással / CT vizsgálattal.
• Ismétlés:Az orvosi vizsgálatok elvégzése után az esély arra, hogy az eredmények hibásak. Néha egy árnyék, vagy a röntgenfelvételek készítésének módja úgy néz ki, mintha valami van ott, amikor nincs. Javasoljuk, hogy megismételjük a tesztet, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy egy csomó valóban jelen van.
• További vizsgálatok: A mellkas röntgen- vagy CT-vizsgálat eredményeinek kombinálása egy másik tesztkel, mint pl. A PET-vizsgálat, segíthet orvosának megérteni, hogy egy csomópont aggodalomra ad okot. Fontos megjegyezni, hogy a mellkas röntgenképei elhagyták a rákot, és ha van esélye, az SPN rosszindulatú, kezelőorvosa megvizsgálja a CT vizsgálatát (vagy ha megrendelést nem kér, kérheti azt).
• biopszia: Az egyetlen módja annak, hogy meggyőződjünk arról, hogy egy SNP jóindulatú vagy rosszindulatú, hogy mikroszkóp alatt vizsgálható szövetmintát kapjon. Az SNP helyétől függően az ajánlott lehetőségek közé tartoznak a bronchoszkópia, a finom tű aspirációs biopszia (FNA), a videó által támogatott torakoszkópos műtét (VATS), vagy a nyitott tüdő biopszia a torakotómián keresztül. További információ a tüdőbiopszia megértéséről.

Magányos tüdőcsomók a tüdőrák szűrésén

A CT tüdőrák szűrésének jóváhagyásával és növekvő hozzáférhetőségével valószínűleg egyre inkább diagnosztizálják a magányos tüdőcsomókat. Ez időnként diagnosztikai dilemmát jelent, és a közelmúltbeli vizsgálatok azt sugallják, hogy a kevésbé invazív diagnosztikai intézkedések, mint például a finom tűbiopsziák, előnyösebbek lehetnek, ha mind a PET szkennelés (amely nem ad szöveti diagnózist), sem az invazív eljárások.

Ha az SPN-t a tüdőrák szűrésénél találták meg, többet megtudhat arról, hogy a szűrésen talált csomó rákos-e vagy sem.