10 A gondolkodást torzító kognitív elfogultságok
Tartalomjegyzék:
- A megerősítés elfogultsága
- A félelmetes elfogultság
- A rögzítő elfogultság
- A tévedéshatás hatása
- A színész megfigyelő elfogultsága
- A hamis konszenzus hatás
- A Halo Effect
- Az önkiszolgáló elfogultság
- Az elérhetőség heurisztikus
- Az Optimizmus Bias
10 REAL Kids Who Are One in A Million (Szeptember 2024)
Bár mindannyian szeretnénk azt hinni, hogy racionálisak és logikusak vagyunk, a szomorú tény az, hogy állandóan a kognitív torzítások befolyása alatt állunk, amelyek torzítják a gondolkodásunkat, befolyásolják hitünket, és elbűvölik a döntéseiket és ítéleteinket, amelyeket minden nap készítünk.
Néha ezek az elfogultságok meglehetősen nyilvánvalóak, és talán még azt is észreveheti, hogy felismeri ezeket a hajlamokat. Mások annyira finomak, hogy szinte lehetetlen észrevenni.
Mivel a figyelem korlátozott erőforrás, és nem tudjuk értékelni minden lehetséges részletet és eseményt a gondolataink és véleményeink kialakításában, bőséges hely van ezeknek az elfogultságoknak a gondolkodási folyamatunkba való belépéshez és döntéseink befolyásolásához. Az alábbiakban csak néhány a különböző kognitív torzításokról, amelyek erősen befolyásolják azt, hogy mit gondolsz, hogyan érzed magad, és hogyan viselkedsz.
1A megerősítés elfogultsága
A megerősítő elfogultság azon a megállapításon alapul, hogy az emberek gyakrabban hallgatnak olyan információkra, amelyek megerősítik a már meglévő hiedelmeket. Ezzel az elfogultsággal az emberek inkább olyan információkat részesítenek előnyben, amelyek megerősítik a korábban megtartott hitüket.
Ez az elfogultság különösen nyilvánvaló lehet olyan kérdésekben, mint a fegyverek ellenőrzése és a globális felmelegedés. Ahelyett, hogy meghallgatnánk az ellenkező oldalt, és az összes tényt logikusan és racionálisan figyelembe véve, az emberek egyszerűen csak olyan dolgokat keresnek, amelyek megerősítik azt, amit már gondolnak igaznak.
Sok esetben a kérdés két oldalán lévő emberek meghallgathatják ugyanazt a történetet, és mindegyik más értelmezéssel fog elmenni, amit úgy érez, hogy érvényesítik a meglévő szemléletüket. Ez gyakran arra utal, hogy a megerősítő elfogultság a véleményük "elfogultságát" szolgálja.
2A félelmetes elfogultság
Az utólagos torzítás olyan közös kognitív torzítás, amely az emberek hajlamát látni, még véletlenszerű eseményeket is látni, mint ennél kiszámíthatóbb.
Egy klasszikus pszichológiai kísérletben a főiskolai hallgatókat arra kérték fel, hogy megjósolják, hogy azt gondolták-e, hogy Clarence Thomas-t az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságán megerősítik. A szenátusi szavazás előtt a hallgatók 58 százaléka úgy gondolta, hogy Thomas megerõsödik. A hallgatókat Thomas megerősítése után ismét megkérdezték, és a diákok 78 százaléka azt mondta, hogy hitték, hogy Thomas megerősítést nyer.
Ez az a tendencia, hogy visszanézzünk az eseményekre, és hiszünk abban, hogy „mindannyian tudtuk, hogy az egész”, meglepően elterjedt. A vizsgák után a diákok gyakran visszanéznek a kérdésekre, és azt gondolják: „Természetesen! Ezt már tudtam! ”, Bár az első alkalom hiányzott. A befektetők visszanéznek, és úgy vélik, hogy megjósolhatták, hogy mely tech- nikai vállalatok válnak domináns erővé.
Az utólagos torzítás az okok kombinációja miatt történik, beleértve azt a képességünket, hogy „félrevezessük” a korábbi előrejelzéseket, az a tendencia, hogy az eseményeket elkerülhetetlennek tekintsük, és azt a tendenciát, hogy azt hinjük, hogy bizonyos eseményeket előre lehetett volna látni.
3A rögzítő elfogultság
Arra is hajlamosak vagyunk, hogy túlságosan befolyásolják az első olyan információ, amelyet hallunk, a jelenséget a horgonyzó torzításnak vagy a lehorgonyzó hatásnak nevezzük. Például az első tárgyalás során az első szám, amely az ármegállapodás során hangzott el, általában az a rögzítési pont, amelyből minden további tárgyalás alapul. A kutatók még azt is megállapították, hogy a résztvevők kiválasztása egy teljesen véletlenszerű számot befolyásolhat, ami befolyásolhatja, hogy mit gondolnak az emberek, ha nem kérdéseket vetnek fel, mint például, hogy hány ország van Afrikában.
Ez a trükkös kis kognitív elfogultság nemcsak a dolgok, mint a fizetés vagy az ár tárgyalások befolyásolását befolyásolja. Az orvosok például a betegek diagnosztizálásakor érzékenyek lehetnek a horgonyzási torzításra. Az orvos első benyomásai a páciensről gyakran olyan rögzítési pontot hoznak létre, amely néha helytelenül befolyásolhatja az összes későbbi diagnosztikai értékelést. Ha valaha lát egy új orvost, és azt kéri, hogy mondja el neki az egész történetét, bár mindent be kell jegyeznie, ezért. Gyakran az orvos, vagy hasonlóan bárki megpróbál eljutni egy probléma aljára, aki felfedez egy fontos információt, amelyet a rögzítési torzítás következtében elhanyagoltak.
4A tévedéshatás hatása
Emlékeink bizonyos eseményekről is erősen befolyásolják azokat a dolgokat, amelyek a tényleges esemény után következtek be, ami a téves információnak nevezett jelenség. Az a személy, aki autóbalesetben vagy bűncselekményben tanúskodik, úgy gondolja, hogy az emlékezés kristálytiszta, de a kutatók azt találták, hogy a memória meglepően érzékeny a nagyon finom hatásokra.
Elizabeth Loftus memóriaszakértő egyik klasszikus kísérletében az autóbalesetben egy videót néző emberek megkérdezték a két kissé eltérő kérdést: „Milyen gyorsan voltak az autók, amikor találat egymásnak? ”vagy„ Milyen gyorsan mentek az autók, amikor ők összetört egymás?"
Amikor a tanúkat egy héttel később megkérdőjelezték, a kutatók felfedezték, hogy ez a kis változás a kérdések bemutatásánál vezetett a résztvevőknek arra, hogy emlékezzenek arra, amit nem igazán tanúskodtak. Amikor megkérdezték, hogy láttak-e valamilyen törött üvegt, azok, akiket megkérdezték a kérdés „összetört” változata, nagyobb valószínűséggel hibásan jelentették be, hogy látták a törött üvegeket.
5A színész megfigyelő elfogultsága
A mások észlelésének módja és az, hogy hogyan hozzárendeljük a tevékenységüket, számos változótól függ, de erősen befolyásolhatja, hogy mi vagyunk a színész vagy a megfigyelő a helyzetben. Amikor saját cselekedeteinkről van szó, gyakran túlságosan valószínű, hogy a dolgokat külső hatásoknak tulajdonítjuk. Lehet, hogy panaszkodsz, hogy fontos találkozót tartottál, mert jet lag volt, vagy nem sikerült egy vizsgát, mert a tanár túl sok trükköt adott fel.
Más emberek cselekedeteinek megmagyarázásakor azonban sokkal nagyobb valószínűséggel tulajdoníthatjuk magatartásukat a belső okoknak. Egy kolléga egy fontos előadást csavart, mert lusta és inkompetens (nem azért, mert jet lag is volt), és egy diáklány bombázott egy tesztet, mert nem volt szorgalma és intelligenciája (és nem azért, mert ugyanazt a tesztet tette, mint minden trükk kérdésével)).
6A hamis konszenzus hatás
Az emberek meglepő tendenciát mutatnak arra, hogy túlbecsülik, hogy mások mennyire egyetértenek saját hiedelmükkel, viselkedésükkel, attitűdjeikkel és értékeikkel, a hamis konszenzushatásnak nevezett hajlam. Ez nemcsak arra vezethet, hogy az emberek helytelenül gondolják, hogy mindenki más egyetért velük - néha a saját véleményük túlértékeléséhez vezethet.
A kutatók úgy vélik, hogy a hamis konszenzus hatása számos okból következik be.Először is, az emberek, akiket a legtöbb időt töltünk a családunkkal és barátainkkal, csinál gyakran nagyon hasonló véleményeket és meggyőződéseket osztanak meg. Emiatt azt gondoljuk, hogy ez a gondolkodásmód a többségi vélemény, még akkor is, ha olyan emberekkel vagyunk, akik nem tartoznak családtagjainkhoz és barátainkhoz.
Egy másik fontos ok, ami miatt ez a kognitív elfogultság olyan könnyen eljut minket, hogy az, hogy más emberek éppúgy, mint miénk, jó az önbecsülésünknek. Lehetővé teszi számunkra, hogy „normálisnak” érezzük magunkat, és pozitív nézetet tartsunk magunkkal kapcsolatban más emberekkel szemben.
7A Halo Effect
A kutatók azt találták, hogy a diákok inkább a látszó tanárokat okosabbak, kedvesebbek és szórakoztatóbbak, mint a kevésbé vonzó oktatók. Ez az a tendencia, hogy az első benyomásunkat egy személyre gyakoroljuk, hogy befolyásolja azt, amit gondolunk róluk, halohatásnak nevezzük.
Ez a kognitív torzítás erőteljes hatással lehet a valós világban. Például, vonzónak és tetszetősnek tartott álláskérők is jobban tekinthetők kompetensnek, okosnak és képzettnek.
A "fizikai vonzerejű sztereotípia" néven is ismert, vagy "a szép" jó "elv", vagy a halót befolyásolják, hogy másoknak szinte minden nap befolyásolják. Gondolj egy olyan termékre, amelyet egy jól öltözött, ápolt és magabiztos nő a TV-ben forgalmaz, szemben a rosszul öltözött nővel. Melyik megjelenés esetén valószínűbb, hogy kiment, és vásároljon a terméket?
8Az önkiszolgáló elfogultság
Egy másik trükkös kognitív torzítás, amely torzítja a gondolkodást, az önkiszolgáló elfogultság. Alapvetően az emberek hajlamosak arra, hogy a sikerhez forduljanak, de a külső okok hibáit hibáztassák.
Ha jól működik egy projekten, akkor valószínűleg azt feltételezi, hogy azért, mert keményen dolgozott. De amikor a dolgok rosszul jelennek meg, nagyobb valószínűséggel hibáztatod a körülményeket vagy a rossz szerencsét. Ez az elfogultság csinál fontos szerepet töltenek be; segít megvédeni az önbecsülésünket. Ugyanakkor gyakran hibás hozzárendelésekhez is vezethet, mint például mások hibáztatása saját hiányosságainkért.
9Az elérhetőség heurisztikus
Miután több szomszédos autós lopásról szóló hírjelentést látott, elkezdheti azt hinni, hogy az ilyen bűncselekmények gyakoribbak, mint ők. Ezt a tendenciát, hogy megbecsüljük, hogy valami történik-e annak alapján, hogy hány példa könnyen felismerhető, ismert rendelkezésre állási heurisztikaként. Ez lényegében egy mentális gyorsbillentyű, amely időt takarít meg, amikor megpróbáljuk meghatározni a kockázatot.
Az ilyen gondolkodásmódra támaszkodó probléma az, hogy gyakran rossz becslésekhez és rossz döntésekhez vezet. Azok a dohányosok, akik soha nem tudtak valakit a dohányzással összefüggő betegségben, például alábecsülik a dohányzás egészségügyi kockázatait. Ezzel ellentétben, ha két nővére és öt szomszédja van, akiknek mellrákja van, akkor azt hiszed, hogy még gyakrabban fordul elő, mint a statisztikák.
10Az Optimizmus Bias
Egy másik kognitív elfogultság, amely a hozzáférhetőség heurisztikájában gyökerezik, az optimizmus elfogultságának nevezik. Lényegében túlságosan optimisták vagyunk a saját javunkra. Túlbecsüljük annak a valószínűségét, hogy jó dolgok történnek velünk, miközben alábecsüljük annak a valószínűségét, hogy a negatív események befolyásolják életünket. Feltételezzük, hogy az olyan események, mint a válás, a munkahely elvesztése, a betegség és a halál más emberekkel történnek.
Tehát milyen hatással van ez az néha irreális optimizmus az életünkre? Ez vezethet az emberek számára, hogy olyan egészségügyi kockázatokat vállaljanak, mint a dohányzás, rosszul eszik, vagy nem viselnek biztonsági övet.
A rossz hír az, hogy a kutatás azt állapította meg, hogy ez az optimizmus torzítás rendkívül nehéz csökkenteni. Van azonban jó hír. Ez az optimizmus iránti hajlam a jövőbe való előrejelzés érzésének megteremtésében, az embereknek a célok eléréséhez szükséges remény és motiváció megteremtésében. Tehát míg a kognitív torzítások torzíthatják gondolkodásunkat, és néha rossz döntésekhez vezetnek, nem mindig olyan rosszak.
A fenti kognitív elfogultságok közösek, és közösen befolyásolják gondolataink nagy részét és végül a döntéshozatalt. Ezen elfogultságok közül sok elkerülhetetlen. Egyszerűen nincs időnk, hogy minden döntést minden döntésnél értékelhessünk bármilyen torzítás jelenlétére. Ezeknek az elfogultságoknak a megértése nagyon hasznos abban, hogy megtanuljuk, hogyan vezethetnek minket az élet rossz döntéseire.
10 A CBT-ben azonosított kognitív torzítások
A CBT segít leküzdeni a függőséget, amelyben a terapeuta segít a csavart gondolkodási minták azonosításában és megváltoztatásában. Ismerje meg a 10 visszaesés kiváltóját.
4 Mentális elfogultságok, amelyek befolyásolják az Ön egészségügyi választásait
Miközben egészséges életmódot szeretne választani, ezek a csúnya mentális elfogultságok, amelyek néha fel tudnak utazni, és befolyásolhatják a döntéseket.
A torzított gondolkodás és a pánikbetegség
A negatív gondolkodásmódok hozzájárulnak a pánikbetegség kialakulásához. Ismerje meg, hogy a gondolatai hogyan okoznak pánikbetegséget, és mit tehetünk a változtatáshoz.