Az epilepszia diagnosztizálása

Az epilepszia diagnosztizálásához kezelőorvosának meg kell győződnie arról, hogy rohamokat észleltek, majd kitalálják, hogy milyen rohamok vannak. Ez magában foglalhatja a neurológiai vizsgálatot és a különböző vizsgálatokat, amelyek közül a leggyakoribb az elektroencefalogram (EEG). Más vizsgálatok magukban foglalhatják a vérvizsgálatokat, a számítógépes tomográfia (CT) vizsgálatot, a mágneses rezonancia képalkotást (MRI) és a pozitron emissziós tomográfiát (PET).

Fontos, hogy orvosa pontosan diagnosztizálja, hogy milyen rohamok vannak, és hol kezdődnek a leghatékonyabb kezelés érdekében.

Fizikai vizsga / orvosi történelem

Kezelőorvosa elkezdi az orvosi és családtörténetének áttekintését, hogy meggyőződjön-e arról, hogy a görcsrohamok a családjában futnak-e, és beszéljenek Önnel a tapasztalt tünetekről.

Az epilepszia diagnosztizálása bonyolult lehet, mivel az orvosa valószínűleg nem fogja látni Önnek a rohamot, így részletes története van arról, hogy mit csinált, mielőtt a roham megkezdődött, hogyan érezted magad előtt, közben és után (amennyire csak emlékszel)), hogy mennyi ideig tartott a lefoglalás, és bármi, ami kiváltotta, rendkívül hasznos lehet. Szintén vegye figyelembe az érzések, érzések, ízek, hangok sajátosságait. Hozd magadhoz vagy kapj egy részletes leírást azoktól, akik tanúi voltak a lefoglalásodnak is; a szemtanúi számlák felbecsülhetetlenek az epilepszia diagnosztizálásában.

Valószínűleg fizikai vizsga is lesz, hogy az orvos ellenőrizhesse, hogy van-e olyan betegség, amely a rohamokat okozza. Ha már van krónikus betegsége, győződjön meg róla, hogy orvosa tudja róla, mivel ez a rohamokat okozhatja. Még akkor is, ha az alapállapotod nem az oka, még mindig zavarhatja az orvos által felírt rohamellenes gyógyszereket, ha gyenge felszívódást vagy negatív kölcsönhatásokat okoz.

Labs és tesztek

Számos laboratórium és teszt végez, amelyet orvosa az epilepszia diagnosztizálására használhat.

Neurológiai vizsgálatok

Annak megállapítása érdekében, hogy a rohamok hogyan befolyásolhatják Önt, kezelőorvosa bizonyos neurológiai vizsgálatokat végezhet, hogy felmérje a viselkedését, valamint a szellemi és motoros képességeit. Ez segíthet annak meghatározásában, hogy milyen epilepszia van.

A neurológiai vizsga magában foglalhatja a reflexek, az egyensúly, az izomerősség, a koordináció és az Ön érzésképességének tesztelését. Ha epilepsziával diagnosztizálódik, az orvos valószínűleg rövid idegrendszeri vizsgálatot végez minden alkalommal, amikor megvizsgálja, hogy a gyógyszere milyen hatással van Önre.

Vérvétel

Valószínűleg van néhány vérvizsgálata, mint egy teljes anyagcsere-panel, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a vesék, a pajzsmirigy és más szervek megfelelően működnek, és hogy nem a görcsök okai. Lehet, hogy teljes vérszám (CBC) is lehet annak érdekében, hogy ellenőrizze a fertőzést, amely a rohamokért felelős. A vérvizsgálat megvizsgálhatja a DNS-t olyan genetikai állapotokra is, amelyek megmagyarázhatják a rohamokat.

EKG (EKG)

Mivel lehetséges, hogy epilepsziát diagnosztizálhat, ha valójában olyan állapotot ismerünk, amelyet szinkópnak neveznek (lásd "Differenciáldiagnosztika" alább), orvosa esetleg elektrokardiogramot (EKG) szeretne elvégezni a szív ellenőrzésére.

Az EKG is kizárhatja a szívritmuszavarot (abnormális szívverés), amely esetleg zuhanást okozhat.

Az EKG egy gyors és fájdalommentes teszt, amely a mellkasodhoz csatlakoztatott elektródák segítségével néhány percig méri és rögzíti a szíved elektromos aktivitását. Orvosa ezután elmondhatja, hogy a szíved rendszeresen verte-e el, és hogy túl keményen dolgozik-e.

Elektroencefalogram (EEG)

Az elektroencephalogram (EEG) az epilepszia leggyakoribb diagnosztikai eszköze, mert abnormális agyi hullámokat vesz fel. Ez azt jelenti, hogy egy abnormális EEG csak a rohamok diagnózisát támogatja; nem zárhatja ki őket, mivel néhány embernek a görcsök után normális agyi hullámai vannak.

Másoknak abnormális agyi aktivitása van még akkor is, ha nem rendelkeznek rohamokkal. A rendellenes agyhullámok akkor is megfigyelhetők, ha stroke, fej trauma vagy tumorod van.

Hasznos lehet, ha az első rohamot követően 24 órán belül EEG-t kap, ha egyáltalán lehetséges. Előfordulhat, hogy kezelőorvosa már korán reggel jött be az EEG-be, amikor még mindig álmos vagy késő este marad, hogy növelje a rohamok felvételének lehetőségét.

Ehhez az eljáráshoz az elektródákat mosható ragasztóval rögzítjük a fejbőrre. Az elektródák vezetékek összekötik őket egy EEG géppel, amely rögzíti az agyad elektromos aktivitását, jellemzően ébrenlét közben. Az elektródák egyszerűen kimutatásra szolgálnak, és nem vezetnek áramot, így teljesen fájdalommentes eljárás. Az EEG 20 perctől két óráig tarthat, az orvos utasításainak megfelelően.

Az agyhullámokat nyomvonalaknak nevezik, amelyeket nyomokként neveznek, és minden nyomkövetés egy másik területet jelent az agyadban. Az Ön neurológusa olyan epilepsziás mintákat keres, amelyek az epilepsziára való hajlamot mutatják. Ezek tüskék, hullámok vagy tüskés és hullámkibocsátásként jelentkezhetnek.

Ha a kóros aktivitás megjelenik az EEG-en, a nyomvonal megmutatja, hogy az agyadban mely roham keletkezett. Például, ha általánosított rohamokkal rendelkezik, ami azt jelenti, hogy az agy mindkét oldalát magában foglalja, valószínűleg az agyadban elterjedt tüskés és hullámkibocsátások lesznek. Ha fokális rohamokkal rendelkezik, ami azt jelenti, hogy csak egy területet foglal magában, az adott helyen tüskék és éles hullámok lesznek.

Orvosa esetleg nagy sűrűségű EEG-t szeretne, mint a klasszikus EEG. Ez csak azt jelenti, hogy az elektródák közelebb kerülnek egymáshoz, ami pontosabban segít pontosan meghatározni, hogy az agyodban hol vannak a rohamok.

Magnetoencefalográfia (MEG)

Az agyi neuronok olyan elektromos áramokat hoznak létre, amelyek viszont mágneses mezőket hoznak létre, amelyeket mágneses szorfográfiával (MEG) lehet mérni. A MEG-t gyakran egyidejűleg végezzük EEG-vel, vagy mágneses rezonanciás képalkotással (MRI), és különösen hasznos lehet az agyod azon területeinek meghatározásában, amelyekből a rohamok érkeznek.

Az EEG-hez hasonlóan a MEG nem invazív és fájdalommentes, fémgyűrűket és érzékelőket használva az agy működésének mérésére. Előfordulhat, hogy pontosabb, mint az EEG a görcsök elhelyezkedésének észlelésében, mert a koponyája és az agyát körülvevő szövetek nem zavarják a leolvasásokat, míg az EEG értékeit befolyásolják. A két teszt azonban kiegészíti egymást, mivel mindegyikük felveszi a rendellenességeket, a másik nem.

leképezés

Előfordulhat, hogy kezelőorvosa egy vagy több képalkotó vizsgálatot végez az agyán, hogy ellenőrizze az esetleges rendellenességeket, és pontosan meghatározza, hogy az agyban mely rohamok keletkeznek.

Mágneses rezonancia képalkotás (MRI)

Az MRI mágneses mezőt és rádióhullámokat használ, hogy részletes képet adjon az agyáról, és az epilepszia legjobb képalkotó módszerének tekinthető, mert különösen érzékeny a rohamok különböző okainak felderítésére. Ez kizárhatja a strukturális agyi rendellenességeket és elváltozásokat, amelyek a görcsöket okozhatják, valamint olyan területeken, amelyek rendellenesen fejlődtek ki, és az agy fehéranyagában bekövetkezett változások.

Számítógépes tomográfia (CT) szkennelés

A számítógépes tomográfia (CT) vizsgálata röntgenfelvételt alkalmaz, és az agyban nyilvánvaló problémákat találhat, például vérzés, ciszták, nagy tumorok vagy nyilvánvaló szerkezeti rendellenességek. A sürgősségi helyiségben CT-vizsgálatot lehet végezni, hogy kizárják azonnali kezelést igénylő feltételeket, de az MRI-t érzékenyebbnek és általában nem vészhelyzetben használják.

Pozitron emissziós tomográfia (PET)

PET-vizsgálat esetén alacsony adag radioaktív anyagot fecskendeznek be a vénájába, hogy feljegyezzék az agyuk cukor használatát. Ez a vizsgálat általában a rohamok között történik, hogy azonosítsa az agyad olyan területeit, amelyek nem jól metabolizálják a cukrot, ami a roham eredetének mutatója. Ez a teszt különösen hasznos, ha fokális rohamokkal rendelkezik.

Egyfunkciós emissziós számítógépes tomográfia (SPECT)

Az egy foton emissziós számítógépes tomográfia (SPECT) teszt egy olyan speciális teszt, amely általában csak akkor használható, ha más tesztek nem találták meg a rohamok kezdőpontját. Ha roham van, több vér áramlik az agyad területére, ahonnan ered.

A SPECT teszt ugyanaz, mint a CT-vizsgálat, azzal a különbséggel, hogy a PET-vizsgálathoz hasonlóan, egy kis adag radioaktív anyaggal van beadva közvetlenül a vizsgálat elvégzése előtt. A radioaktív anyag a vér áramlási aktivitását mutatja az agyadban, segítve a görcsök eredetének meghatározását.

Differenciáldiagnosztika

Vannak más körülmények is, amelyek úgy tűnhetnek, mintha roham lenne, amit orvosának esetleg ki kell zárnia, mielőtt diagnosztizálná az epilepsziát.

Ájulás

A szinkron akkor következik be, amikor az agyba történő véráramlás miatt elvesztette az eszméletvesztést, ami az izomzathoz vagy a merevséghez vezethet, hasonlóan a rohamhoz. Ez epilepsziának minősíthető, különösen akkor, ha senki sem tanúskodik az eseményről. A szinkron leggyakoribb oka a vasovagális szinkóp, de más okok is vannak, beleértve a hosszú QT szindrómát.

A vasovagális szinkope, az úgynevezett egyszerű ájuláses varázslat vagy reflex szinkóp, a neurológiai reflex miatt fordul elő, amelyet gyakran olyan tényezők okoznak, mint a fájdalom, a félelem, a zavaró helyzet, a stressz vagy a vér látása. Néha a trigger ismeretlen, de általában akkor áll, amikor állsz. A test túlreagál, és a vérnyomása és a szívfrekvencia mérséklődik, ami elájul.Miután lefeküdtél, a gravitáció lehetővé teszi, hogy a vér visszatérjen a szívedbe, és gyorsan visszanyered a tudatosságot.

A hosszú QT-szindróma a szív elektromos rendszerének örökletes rendellenessége, amely szabályozza a szívverést. Hosszú QT-szindrómában szenvedő emberek hirtelen, váratlan epizódok alakulhatnak ki a kamrai tachycardia sajátos változatosságával, ami potenciálisan veszélyes gyors szívritmus, ami gyakran hirtelen szinkronhoz vezet és hirtelen szívmegálláshoz vezethet. Hosszú QT szindróma hatékonyan kezelhető, ha diagnosztizálják.

Az egyik különbség a roham és a szinkopus között az, hogy amikor szinkron után ébredsz fel, azonnal riasztsz, míg roham esetén gyakran aludt vagy disorientált néhány percig vagy tovább. Nagyon ritka, hogy egyidejűleg mind a szinkóp, mind a roham van.

Ha az orvosa gyanítja, hogy a vasovagális szinkope a roham okát okozza, előfordulhat, hogy dönthető asztali tesztre van szükség annak diagnosztizálására. A dönthető asztali tesztben fekvő asztalon fekszik, amely lassan felfelé emelkedik egy álló helyzetbe, miközben a vérnyomását és a pulzusszámát figyelik, hogy hogyan reagálnak a gravitációra. Ez elájulhat.

Néhány vasovagális szinkópú embernek van olyan figyelmeztető jele, hogy elájulnak, mint az izzadás, hányinger, homályos látás vagy gyengeség, de néhány ember nem.

Átmeneti ischaemiás támadás (TIA)

Az átmeneti ischaemiás rohamot (TIA) gyakran mini-stroke-nak nevezik, és sokkal nagyobb valószínűséggel az idősebb felnőtteknél. A TIA folyamán az agyadba történő véráramlás átmenetileg blokkolódik, és a tünetei hasonlóak lehetnek a stroke-hoz. A stroke-tal ellentétben azonban rendszerint néhány percen belül megszűnik, tartós sérülés nélkül. A TIA figyelmeztető jel lehet, hogy a jövőben stroke lesz, és mindig orvosi segítségre van szüksége.

A TIA tévedhet a lefoglalással. Időnként az emberek rázott végtagokkal rendelkeznek egy TIA alatt, bár ez nem gyakori. Mind a TIA-k, mind az afáziás rohamok néven ismert görcsrohamok afáziát okozhatnak (nem tudnak másokat beszélni vagy megérteni). Az egyik különbség az, hogy egy TIA-val ez hirtelen megtörténik, és nem rosszabbodik meg, míg az apáziás rohamban általában előrehalad. A TIA és a rohamok is okozhatnak hirtelen a földre esést, amit csepp támadásnak neveznek.

Ha idősebb felnőtt vagy, és soha nem volt korábban lefoglalása, orvosának valószínűleg tesztelnie kell, hogy kizárja vagy megerősíti a TIA-t.

Migrén

Mind a migrén, mind az epilepszia az agyi zavarok epizódjait foglalja magában, és néhány tünetet megosztanak, beleértve a fejfájást, hányingert, hányást, vizuális aurát, bizsergést és zsibbadást. A migrén személyes vagy családtörténeti története lehet egy nagy ötlet, amely segít orvosának megkülönböztetni a két problémát.

Míg a fejfájás a migrén védjegye, az epilepsziás betegek 40–45 százaléka kapja meg a rohamot, és a fájdalom hasonló lehet a migrénhez. Emellett a migrénben szenvedők legfeljebb egyharmada nem érzi a fejfájást legalább néhány migrénnel.

Sokan migrénnel rendelkeznek olyan vizuális aurával, amely lehetővé teszi számukra, hogy egy migrén jön. A vizuális aura epilepsziában is előfordulhat, amely az agy nyakszívó lebenyéből származik. Az epilepsziás vizuális aurák csak néhány percig tartanak, bár a migrén vizuális aurák akár egy óráig is tarthatnak.

A szomatoszenzoros tünetek, mint például a zsibbadás, a bizsergés, a fájdalom és az érzés, mint egy vagy több végtagod, elaludnak az epilepsziában és a migrénben is. A vizuális aurákhoz hasonlóan lassan terjednek és migrénben akár egy órát is tarthatnak, míg gyorsan és csak néhány percig tartanak epilepsziával.

A migrénben nagyon szokatlan az eszméletvesztés és a motoros aktivitás, mint az izom-merevség vagy a rángatózó hatás, ezért ezek a tünetek sokkal nagyobb valószínűséggel epilepszia. Az epizód után bizonyos ideig tartó zavartság vagy álmosság gyakrabban fordul elő az epilepsziában, de bizonyos migrén típusokban is előfordulhat.

Pánikrohamok

Ha hajlamos a pánikrohamokra, akkor valószínűleg fennáll a szorongásos zavar. A pánikroham tünetei az izzadás, a megnövekedett pulzusszám, a közelgő végzet, a mellkasi fájdalom, a fejfájás és a légszomj. A pánikroham szintén remegést és remegést okozhat. Ritkán a támadáshoz gyakran mellékelt hiperventiláció rövid időre elveszíti az eszméletvesztést. Ezek mindegyike tévedhet a rohamok jeleivel.

A pánikrohamok különösen valószínűleg tévednek a rohamokkal, amikor nem érzi szorongás vagy stressz a támadás előtt. A rohamok a pánikrohamok miatt is tévedhetnek, mivel a szorongásos zavarok gyakran együtt jelentkeznek epilepsziával és a félelem után, különösen rohamos epilepsziában.

A pánikroham és a lefoglalás közötti különbség egyik módja az, hogy a pánikroham percről óráig tarthat, míg a rohamok hirtelen és általában két percnél rövidebb ideig tartanak. A motoros automatizmusok, mint például az ajkak elfojtása vagy villogása, a nem reagálás és az álmosság az epizód után nem valószínű, hogy a pánikrohamban, de a görcsrohamoknál gyakori.

Pszichogén nonepileptikus rohamok

Míg a pszichogén nem-epilepsziás rohamok (PNES) ugyanúgy néznek ki, mint a rendszeres rohamok, nincsenek abnormális elektromos agyi aktivitások, amelyek az epilepsziához kötődnek. Ezeknek a rohamoknak az oka látszólag pszichológiai, nem pedig fizikai jellegű, és a szomatikus tünetek és a kapcsolódó rendellenességek alatt a konverziós zavarok altípusának minősülnek a mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyvében (5. kiadás, DSM-5). A Video EEG monitorozását általában a PNES diagnosztizálására használják.

Számos különbség van az epilepsziás rohamok és a pszichogén nem-epilepsziás rohamok között:

Jelenség / Regisztráció	Epilepsziás rohamok	PNES
Elkobzás időtartama	1-2 perc	Lehet hosszabb, mint 2 perc
Szemek	Általában nyitva van	Gyakran zárva van
Motor aktivitás	Különleges	Változó
Kiejtés	Ritka	Közös
Gyors szívverés	Közös	Ritka
Kék Tinge a bőrre	Közös	Ritka
A roham utáni tünetek	Álmosság, zavartság, fejfájás	Jellemzően gyorsan visszatér a normálhoz

Narcolepszia Cataplexiával

A narkolepszia olyan alvászavar, amely rendkívüli álmosságot okoz, amelyben néhány nap és néhány percig elaludhat a nap folyamán. Ez bármikor megtörténhet, beleértve a gyaloglás, beszélgetés vagy vezetés során is. Ritkán fordul elő, hogy az Egyesült Államokban körülbelül 135 000 - 200 000 embert érintenek.

Ha narkolepszia van kataplexiával, az 1-es típusú narkolepszia, akkor hirtelen részleges vagy teljes veszteséget tapasztal az izomtónusban, ami elmosódó beszédet, térdelt hajlítást és még esést is okozhat. Ez tévedhet az atónikus rohamokkal, ami szintén elveszíti az izomtónust.

Az egyik módja annak, hogy megkülönböztessük a kettőt, az, hogy a kataplexia általában akkor következik be, amikor erős érzelmeket tapasztaltál, mint a nevetés, a félelem, a meglepetés, a harag, a stressz vagy az izgalom. Orvosa elvégezheti az alvásvizsgálatot és a többszörös alvás-késleltetési tesztet (MSLT) a narkolepszia diagnosztizálására.

Paroxizmális mozgási zavarok

Számos paroxizmális mozgási zavar fordul elő, amelyek epilepsziának tűnhetnek a nem kívánt akaratlan rángás, ráncolás vagy ismétlődő mozgások miatt, amelyek különböző időpontokban előfordulhatnak. Ezeknek a rendellenességeknek az oka nem érthető, de nem ok nélkül is előfordulhatnak, a családban járhatnak, vagy akkor fordulhatnak elő, ha egy másik állapotban van, mint pl. Sclerosis multiplex, stroke vagy traumás agyi sérülés. A rohamellenes gyógyszerek hasznosak lehetnek ezeknek a betegségeknek bizonyos típusaiban, és gyakran diagnosztizálják az Ön története és esetleg egy videó által felügyelt EEG alapján.

Segített ez az oldal? Köszönjük a visszajelzést! Milyen aggályai vannak? Cikk forrásai

• Haider HA, Hirsch LJ. Neuroimaging a rohamok és az epilepszia értékelésében. Naprakész. Frissítve: 2018. április 24.
• Mayo Klinika Személyzet. Epilepszia. Mayo Klinika. Frissítve: 2018. június 13.
• Nguyen TT, Kaplan PW. Nem epilepsziás paroxiszmális zavarok serdülőkben és felnőttekben. Naprakész. Frissítve 2018. január 23.
• Schachter SC, Shafer PO, Sirven JI. Az epilepszia diagnosztizálása. Epilepszia Alapítvány. Frissítve 2013. augusztus 22.
• Schachter SC. A felnőttek első lefoglalásának értékelése és kezelése. Naprakész. Frissítve: 2018. június 7. https://www.uptodate.com/contents/evaluation-and-man------ first-seizure-in-adults.