Októcső-diszfunkció okai és kezelése
Tartalomjegyzék:
Érezted már valaha, hogy a füled le van zárva, hogy nem hallhatnád? Volt-e valaha popping vagy a füledre kattintva, vagy problémád volt az egyensúly megtartása?
Ezek csak néhány a hallócső-diszfunkcióval kapcsolatos tünetek közül (más néven eustachiás csőfunkció). Bármelyik körülmény okozhat, de leginkább a nyálka felhalmozódásával vagy a középfülben lévő levegőnyomás egyensúlytalanságával jár.
Anatómia
A hallócső, amelyet néha eustachian csőnek neveznek, egy kis csatorna, amely a középfültől a torok hátsó részéig (nasopharynx) fut. A hallócsőnek több fontos funkciója van:
- A környezeti levegőnyomás változásai következtében megnyílik és záródik, hogy a középfülben lévő nyomást kiegyenlítse.
- A hangos fülhangok védelmére hangos zajok miatt záródhat.
- Megtisztítja a nyálkahártyát a középfülből, lehetővé téve, hogy a torok hátsó részébe kerüljön.
A hallókészülék gyermekeknél vízszintesebb szögben fut, mint a felnőtteknél. Az életkorban a cső fokozatosan növekszik és fokozatosan függőlegesebbé válik a jobb vízelvezetés elősegítése érdekében. Ez magyarázza, hogy miért hajlamosabbak a gyerekek halláscsöves problémákra.
Miközben a hallócső rendszerint zárva van, időközönként kinyílik, mint amikor lenyeljük, ásítunk vagy tüsszentünk. Ez megmagyarázza, hogy miért kell gyakran lenyelni, hogy „felugrassuk” a fülünket, amikor felkelünk egy hegyet, vagy felszállunk egy repülőgépen. Lenyelése esetén kinyitja a hallócsövet és automatikusan kiegyenlíti a nyomást.
Okok és tünetek
Általánosságban elmondható, hogy a hallócső-diszfunkció akkor fordul elő, amikor az eustachian cső nem egyenlíti ki a levegőnyomást, vagy nem képes a nyálka a középfülből történő tisztítására.
Ha a levegőnyomás gyorsan változik, kényelmetlenséget, fájdalmat és még a sérült füldugót is okozhat.
Ha a nyálkahártya nincs megfelelően kiürülve, középfül-fertőzésekhez (középfülgyulladás), a fülben lévő folyadékhoz (serózis középfülgyulladás) vezethet, vagy halláskárosodást okozhat a füldugó (középfül-atelektázis) helyzetében bekövetkező változások miatt. Ezek az állapotok fájdalmat, halláskárosodást, szédülést és akár fülkárosodást okozhatnak.
Az okok a betegségtől és a fiziológiától a légköri nyomás változásáig terjednek, beleértve a következőket:
- olyan hallócső, amely rendellenesen kicsi (különösen gyermekek)
- a környezeti levegő nyomásának gyors változásából eredő trauma (barotrauma)
- egy hallható cső, amelyet a megnövekedett szövet (például az adenoidok) blokkol
- allergiák vagy fertőzések okozta orr-torlódások
- magában a fülben
- jóindulatú növekedések vagy tumorok, amelyek gátolják a hallócsövet
Diagnózis
Számos módszer létezik a hallócső-diszfunkció okainak diagnosztizálására. Az ENT orvosa, az úgynevezett otolaryngológus, az ilyen típusú állapotok diagnosztizálására szakosodott szakember.
Az orvosi előzmények vagy tünetek áttekintése után az orvos többféle eszköz használatával kezdi megvizsgálni a problémát:
- Az otoscope nevű vizuális eszközt használják a füldugó (tympanic membrán) megnézésére. A megjelenés vagy a mobilitás változásai gyakran jelezhetik a folyadékot a fülben. A szakadt füldob is vizuálisan diagnosztizálható.
- Száloptikai endoszkóp használható, amelynek eszköze az orron keresztül van behelyezve, hogy megnézze, hogy a megnövekedett szövetek blokkolják-e a hallócsövet.
- A tympanometria egy másik olyan speciális eszköz, amely képes mérni a középső fülben lévő levegőnyomást, és nagy nyomást mutat a hallócső zavarára.
A tesztek meglehetősen egyszerűek, és nem okoznak több kellemetlenséget, mint a hőmérsékletet a fülben.
Ha komoly aggályok merülnek fel, a képalkotó vizsgálatok, mint például a számítógépes tomográfia (CT-vizsgálat) vagy a mágneses rezonancia kép (MRI) megrendelhetők úgy, hogy olyan szöveteket vagy tömegeket keressenek, amelyek blokkolhatják a csövet.
Ha orvosa úgy gondolja, hogy a diszfunkciót allergia okozta, allergiát okoz, vagy további vizsgálatot kérhet.
kezelések
A hallócső-diszfunkció kezelése változó, és nagyrészt a probléma alapvető okán alapul.
A fülben lévő folyadék esetében sok személy képes az idő folyamán önállóan tisztítani a folyadékot. Ha a folyadék még három-hat hónap múlva is jelen van, az orvos úgy dönthet, hogy szellőztető csövekkel üríti a felesleges folyadékot.
Ha a megnövekedett szövetet (például adenoidot, polipot, turbinát vagy daganatot) az oknak tekintik, az endoszkópos sinus műtétnek nevezett eljárással távolíthatók el.
Fontos, hogy kezeljék a mögöttes állapotokat, beleértve az allergiákat, a fertőzést vagy a növekedést is, amelyek a problémát okozzák vagy hozzájárulhatnak ehhez.
Megelőzés
A megelőzés mindig jobb, mint a kezelés, és halláscső-diszfunkció esetén a megelőzés eszközei nem lehetnek egyszerűbbek.
A légnyomás gyors változásai által okozott fájdalom vagy károsodás megelőzése érdekében rendszeresen lenyelni vagy ásítania kell a repülőgépen való felszálláskor vagy meredek hegy felemelkedésekor. Ha búvárkodik, lassan leereszkedjen, hogy a nyomás fokozatosan kiegyenlítődjön.
Bizonyos esetekben segíthet egy dekongesztáns, például pszeudoefedrin bevétele közvetlenül a repülés vagy búvárkodás előtt. A barotrauma megakadályozása érdekében kezelni kell az allergiás vagy a sinus problémákat is.
Ha a levegőnyomással kapcsolatos fül traumát tapasztalja, adjon időt a gyógyulásra. A szakadt füldob általában néhány nap múlva jobb lesz. Súlyosabb esetekben szükség lehet a műtétre, de ez inkább kivétel, mint a szabály.
Endotrachealis cső meghatározás, cél és eljárás
Ismerje meg, hogy mi az endotracheális cső, amikor a műtétben és az orvostudományban használják, hogyan helyezik el, és milyen kockázatokat és komplikációkat okoz.
Nasogastric (NG) cső áttekintése
Ismerje meg, hogy mi a nasogastric (NG) cső, és hogyan használják a gyulladásos bélbetegségben szenvedő betegek számára.
Mi a mellkasi cső és mikor használják?
A mellkasi csövek a tüdőrák műtéti vagy összeesett tüdő után helyezhetők el. Hogyan helyezik el őket és hogyan távolítják el őket?