Hamartomas tünetei, okai és kezelése
Tartalomjegyzék:
- Áttekintés
- Előfordulása
- Tünetek
- Elhelyezkedés
- Tüdő (tüdő) Hamartomas
- Lehet-e ez a tumor?
- Okoz
- Diagnózis
- Kezelés
- Kérdések az orvostól
- Alsó sor
Q & A: Ameloblastic Fibroma, a hamartoma or a tumor? (Szeptember 2024)
A hamartoma egy jóindulatú tumor, amely a tüdőben, a szívben, a bőrben, az agyban, a mellben vagy más régiókban fordulhat elő. Ezek abnormális, de nem rákos sejtekből állnak, amelyek hasonlítanak azokra a sejtekre, amelyek a szövetet alkotják. Hamartomák hasonlóan hasonlítanak a rákhoz a képalkotó vizsgálatokban, és ezért nagyon ijesztő lehet. A test egyes területein előfordulhat, hogy nem okoznak tüneteket, sőt időnkénti regressziót, míg másokban szövődményeket okozhatnak. Előfordulhatnak olyan szindrómák részeként is, amelyek számos különböző szervben hajlamosak rákos megbetegedésre. Gyakran előfordul, hogy egy hamartomával kapcsolatban nincsenek tünetek, és egyébként akkor találhatók meg, amikor a tesztet más okból rendelik meg, de ha tüneteket okoznak, gyakran kapcsolódik a helyhez, ahol előfordul.
Áttekintés
A hamartoma egy jóindulatú (nem rákos) daganat, amely „normális” szövetekből áll, amelyek a régióban találhatók.Például a tüdő (pulmonalis) hamartoma a nem rákos szövetek, köztük a zsír, a kötőszövet és a porcok növekedése, amely a tüdő régióiban található.
A hamartomák és a normális szövet közötti különbség az, hogy a hamartomák szétesett tömegben nőnek. A legtöbb hamartóma lassan, normál szövetekhez hasonló sebességgel nő. Ezek gyakoribbak a férfiaknál, mint a nőknél. Míg egyesek örökletesek, senki sem tudja biztosan, hogy mi okoz sok ilyen növekedést.
Előfordulása
Sokan soha nem hallottak hamartómáról, de meglehetősen gyakori daganatok. A tüdőhamartomák a jóindulatú tüdőrák leggyakoribb típusa, és a jóindulatú tüdődaganatok meglehetősen gyakori. A mell hamartomák a jóindulatú melltömegek nagyjából 5% -áért felelősek.
Tünetek
A Hamartomák nem okozhatnak tüneteket, vagy kényelmetlenséget okozhatnak a közeli szervekre és szövetekre gyakorolt nyomás miatt. Ezek a tünetek a hamartoma helyétől függően változnak. Az egyik leggyakoribb „tünet” a félelem, mivel ezek a daganatok nagyon hasonlítanak a rákra, ha megtalálják őket, különösen a képalkotó vizsgálatoknál.
Elhelyezkedés
A Hamartomák szinte bárhol előfordulhatnak a testben. A leggyakoribb területek közül néhány:
- Tüdő: A tüdő (tüdő) koponya a jóindulatú tüdőrák leggyakoribb típusa. Általában véletlenszerűen találhatók, ha a mellkas röntgen vagy mellkasi CT vizsgálata más okból történik. Ha a légutak közelében fordulnak elő, az obstrukciót okozhat, ami tüdőgyulladáshoz és hörgőtáguláshoz vezethet.
- Bőr: A Hamartomák bárhol előfordulhatnak a bőrön, de különösen gyakoriak az arcon, az ajkakon és a nyakon.
- Szív: A gyermekek leggyakoribb szívdaganataként a hamartomák szívelégtelenség tüneteit okozhatják.
- Hipotalamusz: Mivel a hipotalamusz zárt térben van az agyban, a közeli struktúrákra gyakorolt nyomás következtében fellépő tünetek meglehetősen gyakori. Ezek közül néhány a görcsrohamok, a személyiségváltozások és a gyermekkori pubertás korai kezdete.
- Vese: Hamartomák esetenként a vese képalkotó vizsgálataiban találhatók, de néha vesebetegség tüneteit okozhatják.
- Lép: A lépben lévő Hamartomák hasi fájdalmat okozhatnak.
- Mell: a Hamartomák a jóindulatú mellcsomók egyik oka.
Tüdő (tüdő) Hamartomas
Amint fentebb említettük, a tüdő (tüdő) hamartomák a leggyakoribb jóindulatú daganatok, amelyek a tüdőben találhatók, és gyakran véletlenül fedezhetők fel, ha a mellkasi képalkotás más okból történik. A CT-szűrések fokozott használata a tüdőrákban a veszélyeztetett embereknél valószínűleg több ember fog diagnosztizálni hamartómákat a jövőben. Jelenleg a hamartomák a tüdőben lévő magányos tüdőcsomók harmadik leggyakoribb oka.
Ha a közelmúltban volt CT-szűrése, és kezelőorvosa úgy véli, hogy jóindulatú daganata van, mint pl.
A Hamartomákat nehéz lehet megkülönböztetni a rákoktól, de vannak olyan jellemzőik, amelyek egymástól elválasztják őket. A „pattogatott kukorica kalcifikáció"- olyan képek, amelyek a CT-pásztázáshoz hasonlóan pattogatott kukorica néznek ki - szinte diagnosztikusak. A kalcifikáció (a röntgensugaras vizsgálatokban fehérnek tűnő lerakódások) gyakori. A kavitáció, a röntgensugárzásnál észlelt központi terület, ritka Ezeknek a daganatoknak a többsége kevesebb, mint négy cm (két hüvelyk) átmérőjű.
Lehet-e ez a tumor?
A rosszindulatú (rákos) daganatoktól eltérően a hamartomák általában nem terjednek ki a test más területeire. Ez azt jelenti, hogy helyüktől függően károkat okozhatnak a közeli struktúrákra gyakorolt nyomás miatt.
Fontos megjegyezni azt is, hogy a Cowden-betegségben szenvedő emberek (a szindróma, amelyben az emberek többszörös hamartómák) nagyobb valószínűséggel fejlődnek rákos megbetegedésekben, különösen a mell- és pajzsmirigyben. Tehát bár a hamartomák jóindulatúak, orvosa esetleg alapos vizsgálatot és esetleg képalkotó vizsgálatokat kíván elvégezni, hogy kizárja a rák jelenlétét.
Okoz
Senki sem tudja, hogy mi okozza a hamartómákat, bár ezek gyakrabban fordulnak elő olyan genetikai szindrómákban szenvedőknél, mint a Cowden-betegség.
Hamartomas és Cowden szindróma
A Hamartomák gyakran az örökletes szindróma Cowden-kórnak nevezik. A Cowden-betegséget leggyakrabban egy autoszomális domináns genetikai mutáció okozza, ami azt jelenti, hogy ha az apád vagy az anyja örökölte a mutációt, akkor annak esélye is 50 százalék körül lesz. A többszörös hamartomák mellett (amelyek a PTEN génmutáció egyik formájához kapcsolódnak) az ilyen szindrómában szenvedő emberek gyakran a mell, a pajzsmirigy és a méh rákos megbetegedéseiben fordulnak elő, gyakran a 30-as és 40-es években.
Az olyan szindrómák, mint a Cowden-szindróma, segítenek megmagyarázni, hogy miért kell orvosának alaposan megmagyaráznia bármilyen, a családodban lévő rákot (vagy más körülményt). Az ilyen szindrómákban nem minden embernek van egy rákos típusa, de bizonyos ráktípusok kombinációja valószínű.
Diagnózis
A hamartoma diagnózisa attól függ, hogy hol történik. Mivel a képalkotásban hasonlóak lehetnek egy rosszindulatú daganathoz (rákhoz), a diagnózis megerősítéséhez gyakran szükséges biopszia.
Kezelés
A hamartoma kezelési lehetőségei nagymértékben függnek a daganat helyétől és attól, hogy tüneteket okoz-e vagy sem. Ha a hamartomák nem okoznak tüneteket, orvosa javasolhatja, hogy a daganat egyedül maradjon és idővel megfigyelhető legyen.
Sebészet
Sok vitát folytattak arról, hogy a hamartómákat sebészeti úton kell-e megfigyelni vagy eltávolítani. A tanulmányok 2015-ös felülvizsgálata megkísérelte tisztázni ezt a kérdést, mérlegelve a halálozás és a műtétek okozta szövődmények kockázatát a daganat megismétlődésének kockázatával.Ebből arra a következtetésre juthatunk, hogy a diagnózist általában a képalkotó vizsgálatok és a finom tűbiopszia kombinációjával lehet elvégezni, és hogy a műtétet olyan betegek számára kell fenntartani, akiknek tünetei vannak a daganatuk miatt, vagy azok számára, akiknél még mindig kétség merül fel a diagnózis tekintetében.
A pulmonális hamartomákhoz szükséges eljárások közé tartozik az ékrezektálás (a tumor eltávolítása és a tumor körülvevő szövetek ék alakú része), lobectomia (a tüdő egyik lebenyének eltávolítása) vagy pneumonectomia (tüdő eltávolítása).
Kérdések az orvostól
Ha egy hamartoma-val diagnosztizáltak, milyen kérdéseket kell feltennie orvosával? Példák:
- Szükséges-e eltávolítani a hamartomaomat (például ha problémát okozna, ha a helyükön marad)?
- Milyen tüneteket várhatok, ha nő?
- Milyen típusú eljárást javasol a tumorom eltávolítására?
- Szükségem lesz-e különleges nyomon követésre a jövőben?
- Lehetséges, hogy van egy genetikai mutációm, ami a daganatomat okozta, és ha igen, van-e különleges nyomon követésem, mint például a gyakrabban használt mammogramok? Javasolna genetikai tanácsadást? Ha a rák genetikai vizsgálatát fontolgatja, először nagyon hasznos a genetikai tanácsadás. Lehet, hogy kérdezd meg magadtól: "Mit tegyek, ha megtudnám, hogy a rák veszélye van?"
Egyéb tüdőcsomók
A hamartomákon kívül számos más jóindulatú tüdőcsomó is létezik.
Alsó sor
A Hamartomák jóindulatú (nem rákos) daganatok, amelyek a test más részeire nem terjednek ki. Néha egyedül maradnak, de ha helyük miatt tüneteket okoznak, vagy ha a diagnózis bizonytalan, ajánlott a tumor eltávolítására szolgáló műtét.
Néhány ember esetében a hamartoma egy génmutáció jele lehet, amely fokozhatja egyes rákok, például emlőrák és pajzsmirigyrák kockázatát. Fontos, hogy beszéljen kezelőorvosával minden olyan különleges tesztelésről, amelyre szükség lenne. Ajánlatos a genetikai tanácsadóval való beszélgetés is.
Légzési elégtelenség okai, tünetei és kezelése
Légzési elégtelenség akkor fordul elő, ha tüdeje nem hoz oxigént a szervezetébe és eltávolítja a szén-dioxidot. Ismerje meg az okokat, a tüneteket és a kezelést.
Az éjszakai rémületek tünetei, okai és kezelése
Ismerje meg az alvászavarok tüneteit és okait, beleértve azt is, hogy mennyi ideig tartanak, milyen alvási stádiumban vannak, és milyen kezelések segítenek.
Perforált nyelőcső okai, tünetei és tünetei
A nyelőcső a sima izomcső, amely az ételt a torok hátsó részéről a gyomorba mozgatja. Ismerje meg, mi történik, ha perforált.