A pánikbetegség és a PTSD közötti különbségek

A poszt-traumás stressz-rendellenesség (PTSD) olyan állapot, amely akkor következhet be, amikor egy személy traumatikus eseményt tapasztalt, amely intenzív félelmet és testi sérülést vagy halált fenyeget. Ilyenek például a katonai harc, a szexuális zaklatás vagy a természeti katasztrófák.

Előfordulhat, hogy a személy nem tapasztalta először az eseményt. A traumás stresszor, például egy személy véletlen halála vagy valaki támadása, tanúja tüneteket okozhat. A PTSD akkor is előfordulhat, ha egy személy hallotta a másik trauma-expozíció részleteit, beleértve a barátok vagy családtagok tragikus halálának megismerését, vagy azt, hogy egy szeretett ember végső állapotában diagnosztizált.

A PTSD-s betegek gyakran szenvednek szorongásos zavarokkal, depresszióval és kábítószerrel kapcsolatos problémákkal. Nem ritka, hogy a PTSD-vel rendelkező személynek pánikbetegségben is diagnosztizálható. Mindazonáltal minden állapotnak saját tünetei, diagnosztikai kritériumai és kezelési lehetőségei vannak. A pánikbetegség és a PTSD közötti különbség több tényező figyelembevételével határozható meg.

1

Tünetek

A pánikbetegek sok pánikrohammal járó fizikai tünetet tapasztalnak, például remegés, remegés, izzadás, légzési nehézség és mellkasi fájdalom. Ezek a szomatikus érzések annyira súlyosak lehetnek, hogy a személy úgy gondolja, hogy elveszíti az ellenőrzést, őrül vagy súlyos orvosi problémát, például szívrohamot.A pánikbetegek esetében ezek a pánikrohamok újra és gyakran figyelmeztetés nélkül is megtörténhetnek, ami a következő támadásuk várakozása miatt félelmet okozhat.

A PTSD tünetei három kategóriába sorolhatók: az esemény újbóli tapasztalata, az elkerülő viselkedés és a megnövekedett izgalom. Az ismétlődő tünetek közé tartoznak a zavaró gondolatok, rémálmok és a traumás esemény visszaverődése. Az elkerülő magatartások magukban foglalják azt a kormányzást, amely a traumára emlékeztető mindent tükröz, beleértve a gondolatokkal, helyekkel és emlékekkel kapcsolatos eseményeket. A hiperarousális tünetek jellemzően könnyen meglepődnek, a koncentráció hiánya és a gyakori ingerlékenység.

2

A pánikrohamok szerepe

A pánikbetegség diagnosztizálásához a személynek ismétlődő és spontán pánikrohamokat kell tapasztalnia. A pánikrohamok az intenzív félelem érzése, a tényleges veszély jelenléte nélkül. A pánikrohamok gyakran fizikai érzésekkel járnak, mint például szédülés, hányinger és remegés.

A PTSD-vel rendelkező személy megtapasztalhatja a pánikrohamok fizikai érzéseit, mint például a szívdobogás, a légszomj, és a forró villanások. Ezeket a támadásokat azonban a traumás esemény újbóli megismerése okozza, mint az álmok, gondolatok és visszacsatolások. A PTSD-ben jelenlévő hiperarousális tünetek, mint például a hangos zaj meghallgatása után, pánikrohamokat okozhatnak.

3

Elkerülési viselkedés

Pánikroham lehet egy rettenetes élmény. Az emberek pánikbetegséggel gyakran megijednek, csak gondolkodva a következő közelgő támadásukra. A jövőbeli támadások rettegése annyira erős lehet, hogy az ember agorafóbiát alakít ki, a félelem, hogy pánikrohamot okoz, amelyből nehéz vagy kínos lenne menekülni. A személy el fogja kerülni azokat a helyeket, ahol úgy vélik, hogy támadások történnek, és biztonságos zónát hoznak létre, amelyben korlátozzák azoknak a területeknek a kitettségét, amelyekre úgy érzik, hogy nem fognak támadni.

A PTSD-vel rendelkező emberek számos elkerülési tünetet mutatnak. Gyakran elkerüli a helyeket, tevékenységeket, gondolatokat, beszélgetéseket, embereket és más ingereket, amelyek a traumatikus eseményre emlékeztetnek. A személy akár az esemény elvesztését is tapasztalhatja. A PTSD-vel rendelkező személy is távolodhat másoktól, korlátozhatja a tevékenységeket, nehezen tudja kifejezni az érzések teljes skáláját, és elveszítheti reményét a jövőben.

4

Kezelés

Szerencsére számos pánikbetegség kezelési lehetősége van, beleértve a gyógyszert és a pszichoterápiát. Ezek a kezelési formák is hatékonyan kezelhetik a PTSD-t. A tünetek csökkentésére többféle gyógyszercsoport is alkalmazható.

A szelektív szerotonin újrafelvételt gátló szerek (SSRI-k) az antidepresszánsok egy csoportja, amelyet a szorongás, a pánikrohamok intenzitása és a hiperarousal csökkentése érdekében általában felírtak. A benzodiazepinek olyan típusú szorongásgátló gyógyszerek, amelyeket a nyugtató hatására írnak elő.

A kognitív viselkedési terápia (CBT) a pszichoterápia általános formája, amely segíthet a pánikbetegség vagy a PTSD tüneteinek csökkentésében. Például a szisztematikus deszenzitizáció olyan CBT technika, amely terápiás-irányított fokozatos expozíciót jelent a szorongás-provokáló helyzetekre. A személy megtanulja a félelem kezelését ezekben a helyzetekben relaxációs technikák segítségével. A fokozatos expozíció és a terápia révén történő pihenés folyamatos gyakorlásával bizonyos ingerek, amelyek a szorongást váltották ki, végül már nem okoznak extrém idegességet és félelmet a személyben.

Mind a pánikbetegség, mind a PTSD intenzív tünetekkel rendelkezik, amelyek a megfelelő kezeléssel sikeresen csökkenthetők. Fontos, hogy bármelyik állapot kezdetén kezelést kapjunk, hogy csökkentsük az esélyt, hogy a rendellenesség rosszabbodik.

Például a PTSD hiperarousális tüneteinek kezelésével megelőzhető a pánikrohamok kialakulása. Ezenkívül az agorafóbiás esélye csökkenthető a pánikbetegségek és a támadások elején.