Nem ketotikus hiperglikémia: tünetek, okok, kezelés

A nonketotikus hyperglycinemia (NKH) olyan genetikai állapot, amely súlyos neurológiai problémákhoz, kómához és halálhoz vezethet. A „Hyperglycinemia” kifejezés a molekula, a glicin abnormálisan magas szintjét jelenti. A „nonketotic” szó megkülönbözteti az NKH-t bizonyos egyéb egészségügyi állapotoktól, amelyek megnövekedett glicint okozhatnak. Az állapotot néha glicin encephalopathiának is nevezik, ami azt jelenti, hogy az agyat károsítja.

Az NKH az orvosi állapotok egy nagyobb csoportjába tartozik, amit „az anyagcsere inborn hibáinak” neveznek. Ezek olyan genetikai hibák, amelyek bizonyos kémiai átalakításokhoz vezetnek a szervezetben. Az NKH ritka betegség: 60 000 újszülöttnél kb. Ez azonban gyakrabban fordulhat elő bizonyos szubpopulációkban, mint Izrael egyes területein.

Tünetek

Az NKH-val rendelkező személyek változó intenzitással és fokú tünetekkel rendelkezhetnek. A kutatók még nem biztosak abban, hogy miért, de a fiúk általában kevésbé súlyos tünetekkel rendelkeznek, mint a lányok, és nagyobb valószínűséggel élnek túl. Leggyakrabban a tünetek a születés után hamarosan kezdődnek. Ezek a csecsemők a következő tüneteket mutatják:

Közös tünetek

• Energiahiány (letargia)
• Takarmányozási nehézségek
• Alacsony izomtónus
• Rendellenes izomrándulások
• Hiccoughs
• Átmenetileg leállt a légzés

A tünetek súlyosbodhatnak, ami a reakcióképesség és a kóma teljes hiányához vezet. Sajnos a halál nem ritka. Amikor a csecsemők túlélik ezt a kezdeti időszakot, az érintett személyek szinte mindig további tünetekkel rendelkeznek. Ezek közé tartozhatnak például a súlyos fejlődési fogyatékosság vagy a nagyon nehezen kezelhető rohamok.

A betegség kevésbé gyakori, hogy a betegség atipikus formája szenved. Néhány ilyen atípusos esetben a betegség enyhébb. Például az egyénnek szellemi fogyatékossága lehet, de nem olyan szigorú.

A leggyakoribb atípusos formákban a tünetek a csecsemőkorban később jelentkeznek, de más esetekben a tünetek csak gyermekkorban kezdődhetnek. Ezek az emberek normálisnak tűnhetnek, de a tünetek először az idegrendszert érintik. Ezek a következők lehetnek:

Atípusos tünetek

• A rohamok
• Rendellenes izommozgások
• Szellemi fogyatékosság
• Viselkedési problémák
• Figyelem-hiperaktivitás zavar
• Gerincferdülés
• Nyelési zavar
• Rendellenes izomzárás
• Gastroesophagealis reflux
• Egyéb idegrendszeri problémák

Azoknál a betegeknél, akiknek tünetei csecsemőkorban kezdődnek, a betegség körülbelül 20 százalékának enyhébb formája lesz.

Rendkívül ritkán a csecsemők „átmeneti NKH-nak” neveznek. Egyes szakértők ezt ellentmondásos diagnosztizálásnak tartják, ezekben az esetekben a glicin szintek nagyon magasak a születéskor, de ismeretlen okokból a normál vagy a normál szintre csökkennek. átmeneti tüneteket tapasztalhat, amelyek két hónapos korig teljesen eltűnnek.

Más esetekben az átmeneti NKH-val járó egyének hosszú távú problémákat tapasztalnak, mint például az értelmi fogyatékosság. A kutatók nem tudják, hogyan magyarázzák ezt a betegség nagyon ritka formáját. Lehetséges, hogy az enzim lassú érleléséből származik, amely az NKH más formáiban van hatással.

Okoz

Az NKH tünetei abnormálisan magas glicinszintből, egy kis molekulából erednek. A glicin normális aminosav, az egyik összetevő a fehérjék előállításához a szervezetben. A glicin általában fontos szerepet játszik az idegrendszerben, ahol különböző jelek kémiai hírvivőjeként szolgál.

A glicin számos fontos fiziológiai szerepet tölt be. Azonban, ha a glicin szintje túl magas, problémákat okozhat. A glicin receptorok túlzsimulációja és a neuronok halála az állapot néhány tünetéhez vezethet.

Általában a glicint egy enzim lebontja, mielőtt a szintek túl magasak lennének. Ha probléma van ezzel az enzimmel (amit glicin hasítási rendszernek neveznek), az NKH eredményezhet. Ezt az enzim előállításához használt egyik fehérje abnormális genetikai mutációi okozzák. Legtöbbször ez a két gén egyikében mutatkozik - az AMT vagy a GLDC gén.

Ezen mutációk miatt a szervezetben felhalmozódik a felesleges glicin, különösen az agy és az idegrendszer többi része, ami az NKH tüneteihez vezet. Úgy gondolták, hogy az NKH enyhébb változatával rendelkező embereknek kisebb jelentősége lehet a glicin hasítási rendszerével. Ez megakadályozza, hogy a glicin szintje olyan magas legyen, mint a súlyos betegségben szenvedőknél.

Diagnózis

Az NKH diagnózisa kihívást jelenthet. A fizikai vizsga és az orvosi kórtörténet fontos szerepet játszik a diagnózisban. Azoknál a csecsemőknél, akiknek olyan tünetei vannak, mint az alacsony izomtónus, görcsrohamok és kóma, az orvosoknak figyelembe kell venniük az NKH lehetőségét. Az orvosoknak szintén ki kell zárniuk az olyan betegségek lehetőségét, amelyek hasonló tüneteket okozhatnak. Számos szindróma okozhat olyan problémákat, mint a görcsrohamok csecsemőkben, beleértve számos különböző genetikai problémát.

Gyakran hasznos a ritka gyermekkori genetikai betegségekkel foglalkozó szakemberrel való együttműködés, ha az NKH vagy más genetikai probléma aggodalomra ad okot.

A tesztelés fontos szerepet játszik a diagnózisban. A kulcsfontosságú tesztek némelyike ​​megvizsgálja a megnövekedett glicinszintet. Ez magában foglalhatja a vérben, a vizeletben vagy a cerebrospinalis folyadékban lévő glicin tesztjeit. Azonban bizonyos orvosi állapotok utánozhatják az NKH laboratóriumi eredményeit. Ezek közé tartoznak az egyéb ritkán előforduló anyagcsere-rendellenességek, beleértve a propion-acidémiát és a metilmalonsav-savasodást. Bizonyos epilepsziaellenes szerekkel történő kezelés, mint a valproát, szintén összekeverheti a diagnózist, mivel emellett magas glicinszintet is okozhatnak.

Az NKH diagnózisának megerősítése érdekében a genetikai tesztek (vérből vagy szövetmintából) ellenőrizhetik az NKH-ok egyik ismert génjének egyik rendellenességét. Kevésbé szükség lehet májbiopsziára a diagnózis megerősítéséhez.

A diagnózis részeként fontos az is, hogy megvizsgáljuk, hogy mennyi kárt okozott az NKH. Ez például olyan vizsgálatokat igényelhet, mint az agyi MRI vagy az EEG. Fontos továbbá, hogy a szakemberek neurológiai és fejlődési értékelést végezzenek.

Kezelés

Az NKH-val rendelkező csecsemők általában nagyon betegek, és újszülött intenzív osztályon (NICU) kell kezelniük. Itt magas szintű beavatkozást és gondozást kaphatnak.

Egy olyan csecsemőnek, aki túlélte a kezdeti kritikus időszakot, az orvosi szakemberek, köztük a neurológusok és a fejlesztési szakértők egész életen át tartó figyelmet igényelnek.

Sajnos az NKH gyakoribb és súlyosabb formáira nincs igazi kezelés. Azonban a kevésbé súlyos betegségben szenvedő embereknek vannak olyan kezelések, amelyek némileg segíthetnek. Ezek valószínűleg bizonyos előnyökkel járnak, ha korán és agresszívan adják őket. Ezek tartalmazzák:

• A glicin (nátrium-benzoát) szintjét csökkentő gyógyszerek
• Gyógyszerek, amelyek bizonyos neuronok (például dextrometorfán vagy ketamin) ellen hatnak a glicin hatására

Az NKH-ban is fontos a rohamok kezelése. Ezeket nagyon nehéz kezelni olyan standard gyógyszerekkel, mint a fenitoin vagy fenobarbitál. A sikeres kezeléshez epilepszia elleni gyógyszerek kombinációja szükséges. Néha más beavatkozásokra lehet szükség a rohamok, például a hüvelyi ideg stimulátorok vagy speciális diéták szabályozására.

Egyéb tünetek kezelése

Az NKH egyéb tüneteit is kezelni kell. Ezek a következők lehetnek:

• Mechanikus szellőzés (korai légzési problémák esetén)
• Gasztronómiai cső (így a nyelési problémákkal küzdő csecsemők táplálékot kaphatnak)
• Fizikai terápia (izom problémák)
• Beavatkozások a szellemi teljesítmény és az autonómia maximalizálása érdekében

Érdemes megvizsgálni a klinikai vizsgálatok lehetőségét is. Kérdezze meg kezelőorvosát, vagy keressen a kormányzati adatbázisban a klinikai vizsgálatokhoz, hogy vajon vannak-e olyan orvosi vizsgálatok, amelyek előnyösek a gyermeke számára.

Öröklés

Az NKH egy autoszomális recesszív genetikai állapot. Ez azt jelenti, hogy az NKH-val rendelkező személynek mind anyja, mind apja által érintett gént kell kapnia. Azok az emberek, akiknek csak egy érintett génje van, nem kapják meg az állapotot.

Ha egy anya és apa egy-egy érintett génnel rendelkezik, akkor 25% esélye van az NKH-val született gyermekre. 50 százalékos esély van arra, hogy gyermekük az NKH hordozója legyen anélkül, hogy tünetekkel járna.

Az NKH sokkal ritkábban fordulhat elő sporadikus mutációból. Ez azt jelenti, hogy a gyermek ritkán születhet NKH-val, még akkor is, ha csak egy szülőjük hordozza az érintett mutációt.

A genetikai tanácsadóval való munka gyakran nagyon hasznos, ha valaki a családjában született NKH-val. Ez a szakember megértheti az adott helyzetben rejlő kockázatokat. Prenatális vizsgálat is rendelkezésre áll, ha fennáll az NKH kockázata. Az in vitro megtermékenyítés lehet olyan lehetőség azoknak a pároknak is, akik a betegség embrióit előre szűrik.

Hogyan öröklődik a genetikai rendellenességek?

Egy szó a DipHealth-től

Az NKH diagnózisa a családok számára pusztító. Elképzelhető, hogy kicsi gyermeke olyan betegséggel rendelkezik, amelyre nagyon kevés a kezelés. Tragikus elveszíteni gyermekét; a túlélő gyerekeknek életre van szükségük a támogatásra és gondozásra. A hálózati kapcsolat más családokkal is hatékony módja lehet az információk és a kapcsolatérzés megszerzésének. Tudja, hogy az egészségügyi csapat itt van, hogy támogassa Önt bármilyen módon. Ne habozzon, hogy bármikor elérje támogatási rendszerét.