Urticaria (Hives): okai és kockázati tényezők

Az urticaria vagy a csalánkiütés gyakori típusú kiütés, melyet a felemelt, vörös, viszkető dudor képződik a bőrön. A kaptárak oka és súlyossága személyenként változhat. Bár a csalánkiütés általánosan összefügg az élelmiszerekkel, gyógyszerekkel és más irritáló szerekkel szembeni allergiával, nem allergiás okok is lehetnek, mint például a stressz, a fertőzés, az autoimmun betegség és még az ételmérgezés is. Más esetek idiopátiásak, azaz az ok ismeretlen.

Az urticaria szenvedhet bárkit korától, nemtől és fajtól függetlenül. Becslések szerint a felnőttek 15 és 23 százaléka élete során legalább egy urticaria-fájdalmat tapasztal.

Allergiás

Az allergia az urticaria elsődleges oka. Ez akkor keletkezik, amikor az immunrendszer abnormálisan reagál egy másként ártalmatlan anyagra, és egy hisztaminnal ismert gyulladásos kémiai anyaggal árasztja el a szervezetet.

Miközben a hisztamin felszabadulása gyakran allergiás rhinitist és más légzőszervi vagy gyomor tüneteket okozhat, vannak olyan esetek, amikor a kapillárisok túlzott duzzadást okoznak, és intersticiális folyadékot bocsátanak a környező szövetekbe. Amikor ez megtörténik, a dermis lokalizált duzzanata olyan jól definiált kiütéshez vezet, amelyet kaptárnak tekintünk.

Két ízületi gyulladással járó allergia létezik:

• Élelmiszer-allergiák, leginkább mészhéjú állatok, diófélék, tojás, búza, friss bogyók, csokoládé és szója
• Kábítószer-allergiák, beleértve bizonyos antibiotikumok (például cefaclor), antikonvulzív szerek, gombaellenes szerek (pl. Klotrimazol), aszpirin, kodein, dekstroamfetamin (az ADHD kezelésére használt gyógyszerek), ibuprofen, morfin, szulfonamidok, vakcinák és allergiás lövések

Kevésbé gyakori, hogy a csalánkiütéseket olyan gyakori allergének okozzák, mint a pollen, az állati rost, a rovarcsípés, a latex vagy a nikkel. Még kevésbé gyakoriak lehetnek a scombroóta ételmérgezés. Ez akkor fordul elő, amikor az egyén elfogyasztja a halat. A hisztamin magas koncentrációja a rothadó húsban "pszeallergia" táplálékot vált ki, melynek tünetei: hasmenés, görcsök, szédülés és széles körű csalánkiütés.

Ezek az allergia által kiváltott csalánkiütések többsége önmagában oldódik meg, amikor az allergia kiváltó (allergén) eltávolításra kerül.

Fizikai

A fizikai urticaria a csalánkiütés olyan részhalmaza, amelyben a bőrkiütést speciális környezeti vagy fizikai ingerek keltik, mint a hideg, a hő, a nyomás, a rezgés, a súrlódás és a napfény.

Bár a fizikai urticaria oka ismeretlen, úgy hiszik, hogy autoimmun válasz, amelyben a szervezet védekező fehérjéket küld, más néven normál szöveteket támadva.

Bár ez ugyanazt a gyulladásos választ eredményezheti, mint az allergiás csalánkiütés, a kaptárok megjelenése gyakran meglehetősen különböző. Bizonyos esetekben csak a környezeti inger hatásának kitett bőrfelületeken alakulnak ki. Más esetekben a széles körű kitörés a vérnyomás és a tünetek, mint például a fejfájás, az öblítés, a homályos látás és az ájulás gyors csökkenéséhez vezethet.

Mivel a fizikai urtikariát az autoimmunitáshoz kötik (nem pedig egy külső indukció által indukált), az állapot leggyakrabban krónikus, és bárhová is eltarthat egytől több évig.

Néhányan ismertek (és kevésbé ismert) fizikai urticaria:

• A Aquagenic urticaria a ritkán előforduló csalánkiütés, amelyet a vízzel való érintkezés okoz.
• A hideg urtikária gyakori formája a hidegnek való kitettségnek.
• A kolinerg csalánkiütést, amelyet hőkiütésnek is neveznek, túlzott izzadás és emelkedett bőrhőmérséklet okoz.
• A dermographism urticaria a súrlódás vagy a bőr durva simítása miatt következik be.
• A nyomás urtikariát akkor okozza, ha túlzott nyomást fejt ki a bőrön (például amikor súlyos zsákot visel a vállán).
• A napernyős urtikarát az ultraibolya (UV) fénynek való kitettség okozza.
• A vibrációs urticariát bármilyen rezgés okozza (beleértve a gyep fűzését vagy tapsolást).

Feszültség

A fizikai ingerek mellett a stressz általában társul a krónikus csalánkiütés kialakulásával vagy súlyosbodásával. Ismét a pontos ok ismeretlen, de úgy vélik, hogy a stressz hormonok, mint például a kortizol felszabadulása knock-on hatással járhat, amelyben a méh okozta oka aktiválódik.

Mint ilyen, a stressz közvetlenül nem okozhat "csalánkiütéseket", hanem inkább kapcsolja be vagy erősítheti az autoimmun választ. Az egyik ilyen példa a kolinerg urticaria, amelyben a stresszel kapcsolatos izzadság előidézheti a hőkiütés kialakulását.

Gyakorlat

A gyakorlat által kiváltott csalánkiütés olyan megkülönböztető forma, amely nem kapcsolódik a kolinergiás urticariához. Általában akkor fordul elő, amikor valaki 30 percen belül gyakorolja az ételeket, például a búzát vagy a kagylókat. Gyakorlat önmagában nem okoz csalánkiütést.

A stressz által kiváltott csalánkiütéshez hasonlóan a kortizol és a hormonok felszabadulása a gyakorlat során úgy tűnik, hogy fokozza az egyébként alacsony szintű ételallergiát, növeli a hisztamin koncentrációját, valamint a gyulladásos választ. Bizonyos esetekben ez potenciálisan életveszélyes testmozgással indukált anafilaxishoz vezethet.

Fertőző betegségek és betegségek

Vannak bizonyos fertőzések és betegségek, amelyeknél gyakori a csalánkiütés.

Ez különösen igaz azoknak a kisgyermekeknek, akiknél a kaptárak 80 százaléka vírusos fertőzés. Az immunválasz aktiválódását valami olyan egyszerűen kiválthatják, mint a hideg. A csalánkiütés általában a fertőzést követő egy héten belül alakul ki, és kezelés nélkül egy-két héten belül megoldódik.

Más betegségek gyakran kapcsolódnak a csalánkiütéshez, amelyek közül sok autoimmun, mások pedig fertőzéssel vagy malignitással kapcsolatosak. Tartalmazzák:

• Krónikus vesebetegség (CKD)
• Dermatitis herpetiformis, a bőrérzékenység a bőrérzékenységhez kapcsolódó autoimmun rendellenesség
• Hashimoto thyreoiditis, az alacsony pajzsmirigy-funkcióval társuló autoimmun betegség
• Helicobacter pylori, a gyomor gyakori bakteriális fertőzése
• Hepatitis B, vírusos fertőzés a májban
• Hepatitis C, a krónikus vírusfertőzés a májban
• Lupus, szisztémás (egész test) autoimmun rendellenesség
• Lymphoma, egyfajta vérrák
• Parazita gasztrointesztinális fertőzések, mint például Giardia lamblia és Anisakis simplex
• Polycythemia vera, a csontvelő lassan növekvő rákos megbetegedése
• Rheumatoid arthritis, az artritisz autoimmun formája
• Sjögren-szindróma, egy olyan autoimmun rendellenesség, amely befolyásolja a nedvességtermelő mirigyeket
• 1. típusú cukorbetegség
• Vasculitis, az erek gyulladása, amely mind autoimmun, mind nem autoimmun

Az ilyen típusú betegségek által okozott csalánkiütés általában krónikus vagy tartósan fennáll, amíg az alapul szolgáló fertőzés kezeletlen marad.

Akut méhkasok időközben előfordulhatnak rövidebb hatású vírusos, bakteriális vagy gombafertőzésekkel, mint például a coxsackievirus, a strep torok és még a sportolók lábai is.

Mi okozza a csalánkiütéseket? Segített ez az oldal? Köszönjük a visszajelzést! Mi a gondjaid? Cikkforrások

• Griffiths, C.; Barker, J.; Bleiker, T. et al. Rook's Bőrgyógyászati ​​Tankönyv (9. kiadás). West Sussex, U.K.: John Wiley & Sons; 2016.
• Lee, S.; Ha, E.; Je, H. és mtsai. Az urticaria előfordulási gyakorisága és kockázati tényezői a gyermekek krónikus urticariájában összpontosítanak. Allergia Asthma Immunol Res. 2017-re; 9 (3): 212-19. DOI: 10.4168 / aair.2017.9.3.212.
• Schaefer, P. akut és krónikus urticaria: értékelés és kezelés. Am Fam orvos. 2017-re; 95 (11): 717-724.