A személyiségpszichológia elmélete és terminológiája

Mi is pontosan a személyiség? Honnan származik? Változik-e, ahogy öregszünk? Ezek azok a fajta kérdések, amelyek régóta tartották a pszichológusok lenyűgözését, és amelyek számos különböző személyiségelméletet inspiráltak.

Személyiség meghatározása

Míg a személyiség mindig olyan, amiről mindig beszélünk („Olyan nagyszerű személyiséggel rendelkezik!”, Vagy „a személyisége tökéletes ehhez a munkához!”), Meglepődhet, hogy megtudja, hogy a pszichológusok nem feltétlenül egyetértenek egyetlen definícióval arról, hogy pontosan mit jelent a személyiség.

A személyiséget széles körben írják le, mint a gondolatok, érzések és viselkedések jellegzetes mintáit, amelyek egy személyt egyedivé tesznek. Egyszerűen angolul ez az, ami tesz Ön.

A kutatók megállapították, míg egyes külső tényezők befolyásolhatják, hogy bizonyos tulajdonságok hogyan fejeződnek ki, a személyiség az egyénen alapul. Míg a személyiség néhány aspektusa megváltozhat, amikor öregszünk, a személyiség is meglehetősen következetes marad az élet során.

Mivel a személyiség olyan fontos szerepet játszik az emberi viselkedésben, egy egész pszichológiai ágat szenteltek ennek a lenyűgöző témának a tanulmányozására. A személyiségpszichológusok érdeklik az egyének egyedi jellemzői, valamint az emberek csoportjainak hasonlóságai.

10 Lenyűgöző tények a személyiségről

A személyiség jellemzői

Annak érdekében, hogy megértsük a személyiség pszichológiáját, fontos megtanulni a személyiség működésének kulcsfontosságú jellemzőit.

• A személyiség szervezett és következetes. Személyiségünk bizonyos aspektusait különböző helyzetekben fejezzük ki, és válaszunk általában stabil.
• Bár a személyiség általában stabil, a környezet befolyásolható. Például, miközben a személyiséged arra vezethet, hogy félénk legyen a társadalmi helyzetekben, a vészhelyzet arra vezethet, hogy egy sokkal szókimondóbb és felszabaduló megközelítést alkalmaz.
• Személyiség okoz viselkedés. Ön személyisége alapján reagál a környezetében élő emberekre és tárgyakra. Az Ön személyes preferenciáitól a karrier választásáig életed minden aspektusát befolyásolja a személyiséged.

Hogyan befolyásolja a személyiség a fizikai és mentális egészséget?

Kutatási modellek

Most, hogy tudsz egy kicsit többet a személyiség alapjairól, itt az ideje, hogy közelebbről megvizsgáljuk, hogy a tudósok hogyan tanulmányozzák az emberi személyiséget. Vannak különböző technikák, amelyeket a személyiség tanulmányozására használnak. Minden technikának megvan a maga erőssége és gyengesége.

• Kísérleti módszerek azok, amelyekben a kutató irányítja és manipulálja az érdekek változóit, és méréseket végez az eredményekről. Ez a kutatás legveszélyesebb formája, de a kísérleti kutatás nehéz lehet a személyiség olyan aspektusainak tanulmányozása során, mint a motiváció, az érzelmek és a meghajtók. Ezek az elképzelések belső, elvontak, és nehezen mérhetők. A kísérleti módszer lehetővé teszi a kutatók számára, hogy megvizsgálják az érdeklődésre számot tartó különböző változók közötti ok-okozati összefüggéseket.
• Esettanulmányok és önjelentési módszerek magában foglalja az egyén mélyreható elemzését, valamint az egyén által szolgáltatott információkat. Az esettanulmányok nagymértékben támaszkodnak a megfigyelő értelmezésére, míg az önjelentés módszerei az érdeklődő személy memóriájától függenek. Emiatt ezek a módszerek nagyon szubjektívek, és nehéz megállapítani az eredményeket egy nagyobb populációra.
• Klinikai kutatás a klinikai betegek által a kezelés során összegyűjtött információkon alapul. Számos személyiségelmélet az ilyen típusú kutatáson alapul, de mivel a kutatási témák egyedülállóak és rendellenes viselkedést mutatnak, ez a kutatás általában szubjektív és nehezen általánosítható.

Fontos terminológia

Klasszikus kondicionálás

A klasszikus kondicionálás olyan viselkedési képzési technika, amely egy természetesen előforduló ingerrel kezdődik, amely automatikus választ vált ki. Ezután egy korábban semleges inger párosul a természetben előforduló ingerrel.

Végül a korábban semleges inger jön létre, hogy kiválassza a választ a természetesen előforduló inger jelenléte nélkül. A két elemet ezután a kondicionált ingernek és a kondicionált válasznak nevezik.

Üzemeltető kondicionálás

Az üzemeltető kondicionálása olyan viselkedésképzési technika, amelyben a viselkedést befolyásoló megerősítések vagy büntetések használhatók. A viselkedés és a viselkedés következménye között összefüggés van.

Öntudatlan

Freud pszichoanalitikus személyiségelméletében az öntudatlan elme az érzések, gondolatok, sürgetések és emlékek tárolója, amelyek kívül vannak a tudatos tudatunkon. A tudattalan tartalmának nagy része elfogadhatatlan vagy kellemetlen, például fájdalom, szorongás vagy konfliktus érzése.

Freud szerint a tudattalan elme továbbra is befolyásolja viselkedésünket és tapasztalatainkat, még akkor is, ha nem tudjuk ezeket az alapvető hatásokat.

Id

Freud pszichoanalitikus személyiségelméletének megfelelően az id az eszméletlen pszichikus energiából álló személyiségkomponens, amely az alapvető igények, igények és vágyak kielégítésére szolgál. Az id az öröm elv alapján működik, amely az igények azonnali kielégítését igényli.

ego

Freud szerint az ego a személyiség nagyjából eszméletlen része, amely közvetíti az id, a superego és a valóság követelményeit. Az ego megakadályozza bennünket abban, hogy az általunk létrehozott alapvető erőkre (az id által létrehozott) cselekedjünk, hanem az egyensúlyt is elérjük erkölcsi és idealista normáinkkal (a szupereg által létrehozott).

felettes

A szupereg az a személyiség összetevője, amely a mi szüleinktől és a társadalomtól szerzett belső elképzeléseinkből áll. A szupereg úgy működik, hogy elnyomja az azonosítót, és megpróbálja az egót morálisan viselkedni, nem pedig reálisan.

Major elméletek

A személyiségpszichológia a legismertebb pszichológiai elméletek egyikének középpontjában áll számos híres gondolkodó, köztük Sigmund Freud és Erik Erikson. Ezen elméletek némelyike ​​megkísérli kezelni a személyiség bizonyos területeit, míg mások a személyiséget sokkal szélesebb körben magyarázzák.

Biológiai elméletek

A biológiai megközelítések azt sugallják, hogy a genetika felelős a személyiségért. A klasszikus természetben és a táplálkozási vitában a személyiség oldalának biológiai elmélete a természettel.

Az örökölhetőség kutatása arra utal, hogy létezik kapcsolat a genetika és a személyiségjegyek között. A ikertanulmányokat gyakran használják annak vizsgálatára, hogy mely tulajdonságok kapcsolódhatnak a genetikához, illetve azokhoz, amelyek a környezeti változókhoz kapcsolódhatnak. Például a kutatók megvizsgálhatják az egymással együtt termesztett ikrek személyiségének különbségeit és hasonlóságait, és azok között, akik egymástól elválasztottak.

Az egyik legismertebb biológiai teoretikus Hans Eysenck volt, aki a személyiség aspektusait a biológiai folyamatokhoz köti.

Eysenck azzal érvelt, hogy a személyiséget a kortizol stresszhormon befolyásolja.Elmélete szerint az introverterek magas kortikális felkiáltással és az ingerlés elkerülésével, míg az extroverterek alacsony kortikális arousal és crave stimulációval rendelkeztek.

Viselkedési elméletek

A viselkedési teoretikusok közé tartozik B. F. Skinner és John B. Watson. A viselkedési elméletek azt sugallják, hogy a személyiség az egyén és a környezet közötti kölcsönhatás eredménye. A viselkedéselméleti tudósok megfigyelhető és mérhető viselkedéseket tanulnak, elutasítva azokat az elméleteket, amelyek belső gondolatokat, hangulatokat és érzéseket vesznek részt, mivel ezek nem mérhetők.

A viselkedési teoretikusok szerint a kondicionálás (kiszámítható viselkedési válaszok) a környezetünkkel való kölcsönhatásokon keresztül történik, amelyek végső soron alakítják személyiségünket.

Pszichodinamikai elméletek

A személyiség pszichodinamikai elméleteit erősen befolyásolja a Sigmund Freud munkája, és hangsúlyozza az eszméletlen és gyermekkori tapasztalatok személyiségre gyakorolt ​​hatását. A pszichodinamikai elméletek közé tartoznak Sigmund Freud pszichoszexuális színpadi elmélete és Erik Erikson pszichoszociális fejlődésének szakaszai.

Freud úgy gondolta, hogy a személyiség három összetevője az id, az ego és a superego volt. Az id a felelős az igényekért és a sürgetésekért, míg a szuperréteg szabályozza az eszméket és az erkölcsöt. Az ego, fordítva, mérsékli az id, a superego és a valóság igényeit.

Freud azt javasolta, hogy a gyerekek olyan lépcsőfokokon haladjanak át, amelyekben az id energiája a különböző erogén zónákra koncentrál.

Erikson azt is hitte, hogy a személyiség egy sor lépcsőn halad előre, minden egyes szakaszban bizonyos konfliktusok keletkeztek. A siker minden szakaszában a konfliktusok sikeres legyőzésétől függ.

Humanista elméletek

A humanista elméletek hangsúlyozzák a szabad akarat és az egyéni tapasztalat fontosságát a személyiség fejlődésében. A humanista teoretikusok közé tartozik Carl Rogers és Abraham Maslow.

A humanista elméleti szakemberek támogatják az önmegvalósítás fogalmát, amely a személyes növekedés és a személyes fejlődés motivációjának szükségessége.

Jellemzői elméletek

A tulajdonságelméleti megközelítés a személyiségpszichológia egyik legjelentősebb területe. Ezen elméletek szerint a személyiség számos széles vonásból áll. Egy jellemző viszonylag stabil jellemző, amely az egyén bizonyos módon viselkedik. Lényegében az a pszichológiai "terv", amely tájékoztatja a viselkedési mintákat.

A legismertebb vonáselméletek közül néhány az Eysenck háromdimenziós elmélete és a személyiség ötfaktoros elmélete.

Az Eysenck személyi kérdőíveket használt fel a résztvevőktől származó adatok gyűjtésére, majd az eredmény elemzésére a faktorelemzés néven ismert statisztikai technikát használt. Eysenck arra a következtetésre jutott, hogy a személyiség három fő dimenziója volt: az extroversion, a neurotika és a pszichotika.

Eysenck úgy vélte, hogy ezek a dimenziók különböző módon egyesítik az egyén egyedi személyiségét. Később Eysenck hozzáadta a pszichotikusnak nevezett harmadik dimenziót, amely olyan dolgokhoz kapcsolódik, mint az agresszió, az empátia és a társadalom.

Később a kutatók azt sugallták, hogy öt olyan széles dimenzió létezik, amelyek egy személy személyiségét alkotják, gyakran a nagy 5 személyiségelméletnek nevezik.

A nagy 5-es elmélet azt sugallja, hogy minden személyiséget öt fő személyiségdimenzió jellemez: nyitottság, lelkiismeretesség, extroversion, elfogadhatóság és neurotikum, amelyet az OCEAN rövidítés együttesen említ.

Híres számok a pszichológiában

A pszichológia történetének néhány leghíresebb alakja tartós jelet hagyott a személyiség területén. Annak érdekében, hogy jobban megértsük a személyiség különböző elméleteit, hasznos lehet többet megtudni ezeknek a kiemelkedő pszichológusoknak az életéről, elméleteiről és hozzájárulásairól.

Sigmund Freud

Sigmund Freud (1856-1939) a pszichoanalitikus elmélet alapítója. Az elmélete hangsúlyozta az eszméletlen elme, a gyermekkori tapasztalatok, az álmok és a szimbolizmus fontosságát. A pszichoszexuális fejlődés elmélete azt sugallta, hogy a gyerekek olyan lépcsőfokokon haladnak, amelyek során a libidinalis energia a test különböző régióira koncentrál.

Ötletei olyanok, mint a nagy elméletek, mivel szinte minden emberi viselkedés aspektusát megpróbálják megmagyarázni. Freud ötletei közül néhányat a modern pszichológusok elavultnak tartanak, de jelentős befolyást gyakorolt ​​a pszichológia lefolyására, és néhány fogalom, mint például a beszélgetési terápia hasznossága és az eszméletlen jelentősége tartósak.

Erik Erikson

Erik Erikson (1902-1994) Anna Freud által képzett ego pszichológus volt. A pszichoszociális szakaszok elmélete elmagyarázza, hogyan alakul ki a személyiség az egész életidő alatt. Freudhoz hasonlóan, Erikson elméletének néhány aspektusát a kortárs kutatók elavultnak tartják, de nyolclépcsős fejlődési elmélete népszerű és befolyásos.

B. F. Skinner

B. F. Skinner (1904-1990) egy viselkedéskutató volt, aki legismertebb az operáns kondicionálásról és a megerősítés ütemezéséről. A megerősítés ütemtervei befolyásolják a magatartás gyorsaságát és a válasz erősségét.

A Skinner által leírt menetrendek rögzített arányú menetrendek, fix változó ütemezések, változó arányú menetrendek és változó intervallumú menetrendek.

Sandra Bem

Sandra Bem (1944-2014) fontos szerepet játszott a pszichológiában és a nemi szerepek, a nemek és a szexualitás megértésében. Kidolgozta nemi sémaelméletét, hogy elmagyarázza, hogy a társadalom és a kultúra hogyan közvetíti a nemről és a nemről szóló ötleteket. A Bem által javasolt nemi sémákat olyan dolgok alakították ki, mint a szülői, iskolai, tömegtájékoztató és egyéb kulturális hatások.

Abraham Maslow

Abraham Maslow (1908-1970) humanista pszichológus volt, aki kifejlesztette a jól ismert hierarchiát. A hierarchia magában foglalja a fiziológiai igényeket, a biztonsági és biztonsági szükségleteket, a szeretet és a szeretet szükségleteit, az önbecsülési igényeket és az önmegvalósító igényeket.

Carl Rogers

Carl Rogers (1902-1987) humanista pszichológus volt, aki úgy gondolta, hogy minden embernek van egy aktualizáló tendencia - a viselkedést motiváló egyéni potenciál teljesítésére irányuló hajtás. Rogers egészséges embereket nevezett teljes mértékben működőképesnek, leírva ezeket az egyéneket, akik olyanok, akik nyitottak a tapasztalatokra, élnek abban a pillanatban, bízik a saját ítéletükben, érezhetik magukat és kreatívak.

Egy szó a DipHealth-től

A személyiség teszi minket arra, hogy mi vagyunk, ezért nem csoda, hogy miért volt ez a lelkesedés forrása mind a tudományban, mind a mindennapi életben. A különböző pszichológusok által javasolt különböző személyiségelméletek segítettek abban, hogy mélyebb és gazdagabb megértést szerezzünk arról, hogy mi teszi egyedivé az egyes személyeket.

Ha többet szeretne megtudni ezekről az elméletekről, jobban megértheti, hogy a kutatók megismerhették a személyiség pszichológiáját, és megvizsgálják azokat a kérdéseket, amelyeket a jövőbeli kutatások feltárhatnak.

Hogyan ismerjük fel a személyiségzavarokat