Az aluszékonyság és az álmosság tudománya

Az aluszékonyság az álmosság állapotának leírására használt kifejezés. Ez utalhat az álmosságra, amely természetesen előfordul a cirkadián ritmusok részeként, amelyek irányítják az alvás / ébredés mintáit. Ez utalhat olyan rendellenességekre is, amelyek zavarják a cirkadián ritmust, és abnormálisan álmosságot okoznak, vagy olyan gyógyszerekkel vagy kezelésekkel társulnak, amelyek álmosságot okoznak.

Az aluszékonyság nehéz elképzelni a megértést, mert lehet természetes állapot, egy rendellenesség tünete vagy önmagában is egy rendellenesség. Az orvostudományon belül azonban a kifejezést szokásosan abnormális, nem normális állapot leírására használják.

Az aluszékonyság nagyrészt három dolog egyikével függ össze: fizikai vagy szellemi állapot, orvosi kezelés vagy olyan rendellenesség, amely a cirkadián ritmust helyteleníti vagy megzavarja.

Fizikai és mentális okok

Az álmosság természetes válasz a fertőzésre és a betegségre. Egyrészt azért alszunk, mert a betegség miatt érezzük magunkat. Másrészt alvunk, hogy energiát takarítsunk meg, hogy jobbá válhassunk.

De bizonyos körülmények közvetlenül hozzájárulnak az aluszékonysághoz hormonális vagy kémiai egyensúly kialakulásához az agyban. Mások közvetlenül befolyásolják az agyat és az idegrendszert, legyen az sérülés, fertőzés vagy betegség. A lehetséges okok között:

• Hypothyreosis (alacsony pajzsmirigyhormon termelés)
• Hypermagnesemia (túl sok magnézium)
• Hyponatremia (túl kevés só)
• Hypercalcaemia (túl sok kalcium)
• Meningitis (az agy és a gerincvelőt körülvevő szövetek gyulladása)
• Encephalitis (az agy gyulladása)
• Agyi trauma, beleértve agyrázkódást is
• Cukorbetegség
• Agydaganatok
• fibromyalgia
• Bipoláris rendellenességek
• Depresszió

Kezeléssel összefüggő okok

Az álmosság számos mellékhatás és mellékhatás gyakori mellékhatása. Néhány hatóanyagot kifejezetten nyugtató hatást fejtenek ki, míg mások nem kívánt álmosságot okoznak a központi idegrendszerre (CNS) gyakorolt ​​hatásuk miatt.

A nem gyógyszeres kezelések is fokozott álmosságot okozhatnak az agyra gyakorolt ​​hatásuk miatt. Kiváló példa az agyrák kezelésére alkalmazott sugárterápia. Ebben az esetben a sugárzás felhasználása olyan állapotot idézhet elő, amelyet aluszékonysági szindrómának neveznek, amelyet túlzott nappali álmosság, fáradtság, émelygés és hányás jellemez.

A kezeléssel összefüggő aluszékonyság egyik legfontosabb kihívása az, hogy a kezelt betegség már társul az álmossághoz. Ezek közé tartozik a klinikai depresszió és olyan körülmények, mint a policisztás petefészek szindróma (PCOS), ahol a depresszió és a fáradtság gyakori. Ilyen esetekben az orvos gyakran módosítja a gyógyszereket vagy a dózisokat, hogy a mellékhatások ne veszélyeztessék a kezelés előnyeit.

A somnolenciával leggyakrabban társuló gyógyszerek néhány csoportja a következők:

• Fájdalomcsillapítók (beleértve az opiátokat)
• antidepresszánsok
• A görcsrohamok kezelésére alkalmazott antiepileptikumok
• Allergia kezelésére használt antihisztaminok
• A magas vérnyomás kezelésére alkalmazott vérnyomáscsökkentők
• antipszichotikumok
• Dopamin agonisták olyan betegségek kezelésére, mint a Parkinson-kór
• nyugtatók

Cirkadián ritmuszavarok

A cirkadián ritmuszavarok azok, amelyek befolyásolják a "belső órát". Ezeket az alvási rendellenességeket külső (külső) források okozhatják, vagy az alvás / ébredés belső (belső) működési zavarai.

Külső alvászavarok gyakran egy kulcsfontosságú elem körül helyezkednek el: nem elég éjszakai alvás. A szervezet normális alvás / ébrenlétre vágyik, ideálisan minden éjjel alszik, és minden reggel ugyanabban az időben emelkedik. Bármilyen zavar ezekben a mintákban elszabadíthatja a cirkadián ritmust, és álmatlansághoz és nappali álmossághoz vezethet.

Ez olyan tapasztalatokra vonatkozik, mint az időzónák változásai (jet lag) és olyan körülmények, mint a műszakos alvászavarok (SWSD), amelyekben az intermittáló vagy forgó műszakos munkavégzés okozhatja az embernek az álmatlanság és a hipersomnia (túlzott alvás) közötti csúzódást. Az alvási apnoe, amelynél az ember éjszaka megállítja a légzést, gyakori ok.

Intrinsic alvászavarok nem okoznak környezeti tényezőket vagy szándékos eltolódást az alvási rutinban. Inkább olyan hibás belső órához társulnak, amely abnormális alvási / ébredési mintákat okoz. Példák erre:

• Fejlett alvási fázisú rendellenesség (ASPD), amelyben egy személy álmos és korán haldoklik, gyakran napnyugta előtt, és korán kel fel, gyakran napkelte előtt
• Késleltetett alvási fázisú rendellenesség (DSPD), melyben a korai reggelig aludni nem alszik, és gyakran alszik délben
• Szabálytalan álmatlanság-ritmus zavar, amelyben egy személy 24 órás periódus alatt szünet nélkül alszik, de nincs rendes éjszakai alvási szokása

A belső rendellenességeket gyakran rosszul diagnosztizálják, mint álmatlanság vagy hipersomnia, nem pedig az intuitív alvás / ébrenlét ciklusában. Hogy még jobban bonyolítsuk a dolgokat, senki sem biztos abban, hogy ezek a biológiai vagy genetikai tényezők okozzák ezeket a rendellenességeket.

A Word DipHealthtől

A nappali álmosság és az álmosság számos okból problémás. Ezek befolyásolhatják éberségét, hangulatát és a fókuszálási képességet, valamint éjszaka befolyásolhatják szokásos alvásmintáit. Ha például az álmosság a nap folyamán több mint 10-15 percet veszít, akkor előfordulhat, hogy éjszaka hirtelen ingerlékenységgel küzd.

Ha valamilyen alvási rendellenességgel szembesül, fontos, hogy az orvosát láthassa, hogy tudassa az okot. A megoldás lehet olyan egyszerű, mint a gyógyszerek megváltoztatása, vagy az értékelés olyan orvosi problémát tárhat fel, amelyet nem diagnosztizáltak.

Ha az alvási probléma idiopátiás (ismeretlen eredetű jelentőségű), akkor valószínűleg át kell adnia egy alvászavarra szakosodott orvoshoz.