Erikson vs Freud: A fejlődés elméleteinek összehasonlítása

Sigmund Freud pszichoszexuális elmélete és Erik Erikson pszichoszociális elmélete két jól ismert fejlődési elmélet. Miközben Freud ötletei befolyásolták, Erikson elmélete számos fontos módon különbözött.

Freudhoz hasonlóan Erikson úgy vélte, hogy a személyiség egy előre meghatározott szakaszok sorozatában alakul ki. Freud elméletével ellentétben Erikson elmélete leírja a társadalmi élmény egész életre gyakorolt ​​hatását.

Hasonlítsuk össze ezeket a két elméletet, és vizsgáljuk meg a kulcsfontosságú hasonlóságokat és különbségeket az egyes szakaszokban.

Kor: születés 1 évig

A fejlődés két elmélete mind a korai tapasztalatok fontosságára összpontosít, de jelentős különbségek vannak Freud és Erikson ötletei között. Freud a táplálkozás fontosságára összpontosított, míg Erikson jobban érdekelte, hogy a gondoskodók mennyire megfelelnek a gyermek igényeinek.

Freud pszichoszexuális fejlődésének szakaszai

• Freud ezt a szóbeli szakaszt hívta.
• A fejlődés ezen a pontján a gyermek elsődleges élvezetének forrása a szájon keresztül szopás, evés és kóstolás.
• Az ebben a szakaszban felmerülő problémák azt eredményezhetik, amit Freud szóbeli rögzítésnek nevez.

Erikson pszichoszociális fejlődésének szakaszai

• Erikson hívta ezt a bizalmat a bizalmatlanságnak.
• A gyerekek megtanulják, hogy bízzanak vagy bizalmatlanok a gondozóikban.
• A gondoskodás, amit a felnőttek biztosítanak, meghatározza, hogy a gyerekek ezt a bizalmi érzést fejtik-e ki a körülöttük lévő világban.
• Azok a gyermekek, akik nem kapnak megfelelő és megbízható ellátást, bizalmatlanságot érhetnek el másokkal és a világgal szemben.

Kor: 1-3 év

Bár számos különbség van Erikson és Freud eszméi között, elméleteik mind arra összpontosítanak, hogy a gyerekek hogyan fejleszthetik a függetlenség és a mesteresség érzetét.

Pszichoszexuális fejlődés:

• Freud ezt a fejlődés anális szakaszának nevezte.
• A gyerekek a húgyhólyag- és a bélmozgások ellenőrzésével elsajátítják a mesteri és kompetenciaérzetet.
• Azok a gyermekek, akik ebben a szakaszban sikeresek, képesek és termelékenységüket érzékelik.
• Azok, akiknek problémái vannak ebben a szakaszban, analóg rögzítést alakíthatnak ki. Mint felnőttek, lehet, hogy túlságosan rendezettek vagy rendetlenek.

Pszichoszociális fejlődés:

• Erikson ezt az autonómiát a szégyen és a kétségbeesés szakaszának nevezte.
• A gyerekek önellátást fejlesztenek az olyan tevékenységek ellenőrzésével, mint az evés, a WC-képzés és a beszélgetés.
• Azok, akik ebben a szakaszban sikerülnek, függetlenségérzetet teremtenek, míg azok, akik küzdenek, kétségbe vonják magukat.

Kor: 3-6 év

Az óvodai és korai elemi években Freud elmélete sokkal inkább a libidó szerepével foglalkozott, míg Erikson elmélete inkább arra összpontosított, hogy a gyerekek hogyan hatnak a szülőkkel és a társaikkal.

Freud elmélete:

• Freud ezt fallikus színpadnak nevezte.
• A libidó energiája a nemi szervekre összpontosít. A gyerekek azonos nemű szülővel azonosulnak.
• A fiúk megtapasztalják az Oidipus komplexumot, míg a lányok tapasztalják az Electra komplexumot.

Erikson elmélete:

• Erikson ezt a kezdeményezést a bűnösségnek nevezte.
• A gyermekek egyre jobban ellenőrzik a környezetüket.
• Azok, akik ebben a szakaszban sikeresek, céltudatosságot teremtenek, míg a harcoló személyek bűntudat érzései maradnak.

Kor: 7-11 év

Freud úgy vélte, hogy ez az életkor a gyermekkor és a serdülőkor közötti átmeneti időszakban szolgált. Erikson viszont úgy vélte, hogy a gyerekek továbbra is a függetlenség és a kompetencia érzését teremtenék.

Pszichoszexuális fejlődés:

• Freud ezt látta a látens időszaknak.
• A libidó energiáját elnyomják, és a gyerekek más tevékenységekre összpontosítanak, mint például az iskola, a barátok és a hobbik.
• Freud úgy gondolta, hogy ez a szakasz fontos a szociális készségek és az önbizalom fejlesztésében.

Pszichoszociális fejlődés:

• Erikson ezt az iparágnak nevezte az alsóbbrendűséghez képest.
• A gyerekek új készségek elsajátításával fejleszti a kompetenciaérzetet.
• Azok a gyerekek, akik ebben a szakaszban sikerrel járnak, büszkeséget fejtenek ki teljesítményükben, míg azok, akik küzdenek, elégtelennek érezhetik magukat.

Kor: serdülőkor

A serdülőkorban kritikus szerepet játszott mind Freud, mind Erikson fejlődési elméleteiben. Mindkét elméletben a tizenévesek saját identitásérzetüket kezdik kialakítani.

Freud elmélete:

• Freud utalt erre a pontra a pszichoszexuális fejlődésben, mint a nemi szervekre.
• A gyerekek kezdik felfedezni a romantikus kapcsolatokat.
• Ennek a szakasznak a célja az élet minden területe közötti egyensúly kialakítása. Azok, akik sikeresen befejezték a korábbi szakaszokat, most melegek, gondoskodnak és jól korrigáltak.

Erikson elmélete:

• Erikson ezt a pontot pszichoszociális fejlõdésnek nevezte, az identitás versus zavarodási szakaszban.
• A gyerekek személyes identitást és önérzetet fejlesztenek.
• A tizenévesek különböző szerepeket, attitűdöket és identitásokat fedeznek fel, amikor önmagukat érzékelik.
• Azok, akik támogatást és bátorítást kapnak, erős értelemben fognak megjelenni, hogy kik vannak, és mit akarnak elérni.
• Azok, akik küzdenek az erős identitás megteremtéséért, továbbra is zavarosak maradnak arról, hogy kik ők és mit akarnak tenni az életükkel.

Kor: Felnőttkor

Freud elmélete kizárólag a születés és a tizenéves évek közötti fejlődésre összpontosított, ami azt jelenti, hogy a személyiség nagymértékben kora gyermekkorában kőbe van állítva.Erikson viszont élettartam-megközelítést vállalt, és úgy vélte, hogy a fejlődés még az idős korban is folytatódik.

Freud pszichoszexuális fejlődés elmélete:

• Freud elmélete nagyrészt a születés és a serdülőkor közötti időszakra összpontosít.
• Freud szerint a genitális stádium egész felnőttkorban tart. Úgy vélte, a cél az egyensúly biztosítása az élet minden területe között.

Erikson pszichoszociális fejlődés elmélete:

• Az Eriksons elmélete három további stádiumot foglal magában, amelyek a felnőttkorra terjednek. Ezek a három szakasz:
• Intimitás vs Elszigeteltség: A fiatal felnőttek romantikus szeretetet és társat keresnek.
• Generativitás vs Stagnálás: A középkorú felnőttek másokat táplálnak és hozzájárulnak a társadalomhoz.
• Integritás vs kétségbeesés: Az idősebb felnőttek az életüket tükrözik, és teljes mértékben érzik magukat a keserűséggel.

A Word DipHealthtől

Freud és Erikson fejlesztési elmélete számos fontos hasonlóságot mutat. Mindkettő hangsúlyozta a társadalmi tapasztalatok fontosságát, és elismerte a gyermekkor szerepét a felnőtt személyiség alakításában. Freud pszichoszexuális megközelítésével ellentétben Erikson pszichoszociális színtudományi elmélete szélesebb körű képet kapott a gyermekkori, serdülőkori és felnőttkori fejlődésről. Míg Freud úgy vélte, hogy a fejlesztés nagymértékben teljesen meglehetősen korán megtörtént, Erikson úgy érezte, hogy ez egy folyamat, amely az egész ember élete során folytatódott.