Hogyan tud a Tai Chi segíteni a Parkinson-kórral?

Kínából ered a harcművészetek formájaként, a Tai Chi egy olyan egyensúlyi alapú gyakorlat, amely gyengéd, ritmikus folyású mozdulatokból áll, amelyek ösztönzik az egyensúlyt és a rugalmasságot. Alapos légzéssel jár, és nagyon kevés stresszt helyez az izületekre és az izmokra, ami kevesebb sérülést eredményez. Ez a "meditáció a mozgásban" gyakorlat egy kis hatású tevékenység, amely megfelel minden korosztálynak és fitness szintnek.

A Tai Chi előnyei

Kínában a Tai Chi-nek számos előnye van. Ezek közé tartozik a késleltetett öregedés, a rugalmasság javítása, a stresszcsökkentés, az izomerõ növelése és számos betegség, például szívbetegség, magas vérnyomás, emésztõ rendellenességek, ízületi gyulladás, hangulati rendellenességek, rák és neurológiai betegségek, köztük Parkinson-kór kezelésére. De van-e tudományos bizonyíték arra, hogy támogatja ezeket a követeléseket, különösen, ahogy a Tai Chi kapcsolatban áll a Parkinson-kórral?

A poszturális instabilitás a Parkinson-kór egyik legfontosabb tünete, amely a tremorral ellentétben kevésbé valószínű, hogy javulni fog a hagyományos kezeléssel. Sajnos, mivel gyakori esésekhez vezethet, ez az egyensúlytalanság is jelentősen befolyásolja az ember életminőségét.

Mit mond a kutatás?

A 2012 - ben publikált tanulmány a New England Journal of Medicine volt az első, aki látszólag bemutatta a Tai Chi előnyeit a Parkinson-kórban. 195 Parkinson-kórban szenvedő beteget 3 csoportba randomizálták. Egy csoport találkozott a Tai Chi órákon hetente kétszer 60 percig, a második csoport ellenállóképességet végeztek súlyokkal, a harmadik pedig ültetett nyújtást kapott.

6 hónap elteltével az eredmények egyértelműek voltak. A Tai Chi csoportban lévők rugalmasabbak voltak, és elhúzódhattak előre és hátra anélkül, hogy elvesztenék egyensúlyukat, vagy leesnének.A többi csoporthoz képest mozgásuk is simább volt, és sétálgatás közben hosszabb léptekkel tudtak haladni. A súlyokhoz hasonlóan azok, akik a Tai Chi-ot gyorsabban sétálták, megnövelték a lábszárakat, és gyorsabban tudtak állni egy ülő pozícióból. A legmegdöbbentőbb javulás azonban az esések száma volt, és azok, akik a Tai Chi-t gyakorolták, kevesebb mint a fele a két másik csoport alanyaihoz képest. Érdekes módon a Tai Chi csoport is kevesebb diszkinézist tapasztalt, mivel képesek voltak olyan stratégiákat elfogadni, amelyek szabályozottabb mozgást eredményeztek.

Mindezen fejlesztések a vizsgálat befejezését követő három hónapig maradtak. A szerzők arra a következtetésre jutottak, hogy "Klinikailag ezek a változások azt jelzik, hogy a napi életfunkciók hatékony végrehajtása nagyobb lehetõségeket jelent, mint például az, hogy eljusson a tárgyakból a szekrénybõl, átálljon egy ülőhelyrõl egy álló helyzetbe (és állóhelyrõl) csökkentve az esések valószínűségét."

A betegség motoros tünetei mellett a nem motoros megnyilvánulások, amelyek valóban befolyásolhatják a betegek életminőségét. Egy kísérleti tanulmány 2014-ben feltárta a Tai Chi előnyeit néhány ilyen szempontból. Egy csoport hetente háromszor vett részt a 60 perces Tai Chi órákon, míg a másik csoport kontrollként szolgált. A tanulmány befejezését követően megállapítást nyert, hogy bár némi javulást tapasztaltak a megismerés, különösen a figyelem és a munkamemória mérésekor, nem érte el a statisztikai szignifikanciát. Jelentősen javult azonban a betegek életminőségről szóló beszámolója, különösen a betegségük és az érzelmi jólétük érzékeléséről. Ezt a vizsgálatot a minta nagysága korlátozta (csak 21 résztvevő vett részt), de ígéretet mutatott, és támogatta a további tanulmányok szükségességét.

Szóval hozzá kell adnod Tai Chi-ot a fitness-rutinodba? Ennek a gyakorlatoknak a szelíd és meditatív minősége, valamint a használatának tudományos támogatása, kifejezetten a Parkinson-kórban, egy esetet lehet beépíteni a fizikai gyakorlatba.