Urticaria (csalánkiütés): okok, tünetek, diagnózis és kezelés

Az urrticaria (csalánkiütés) általában egy piros, viszkető bőrfoltmal kezdődik, és egy egyértelműen meghatározott határokkal rendelkező, felemelt szálré alakul. Az abnormális immunválasz okozza. Bár ez általában egy élelmiszerre vagy gyógyszerre gyakorolt ​​allergia következtében fordul elő, vannak nem allergiás okok. A tünetek gyorsan jöhetnek, vagy hosszabb ideig tarthatnak. A megjelenés elegendő lehet a diagnosztizáláshoz, de a krónikus esetekben allergiás vizsgálatra, fizikai kihívásra vagy más tesztekre lehet szükség. Az antihisztaminokat tipikusan az urticaria kezelésére használják, bár H2-blokkolók, kortikoszteroidok, antidepresszánsok és asztmaellenes szerek is rendelhetők.

Tünetek

Az urrticaria bármilyen korú embert érinthet, és a test bármely részén, beleértve a pálmákat és a talpakat is, kialakulhat.

A csalánkiütés felemelkedett héjként jelenik meg (fagylalt vagy kócsag), és mindig viszkető lesz, némelyik több, mint mások. Ezek alakja és mérete eltérőek lehetnek, de egyértelműen meghatározott határuk lesz. Amikor megnyomja, a központ "blanch" (fehér) lesz.

A tüneteket gyakran összekeverik az egyéb állapotok tüneteivel, de ezeknek a meghatározó tényezőknek a nagy figyelmet fordíthatnak az urticaria megkülönböztetésére.

A legtöbb csalánkiütés akut és önkorlátozott, és 24–48 órán belül önállóan oldódik meg. Mások napokig vagy hetekig vehetnek igénybe, mielőtt teljesen megoldanák. Ez idő alatt nem ritka, hogy a csalánkiütés eltűnik és újra megjelenik. Az urrtikáriát néha mélyszemű, angioödéma néven ismert duzzanat kísérheti, amely leggyakrabban az arc, az ajkak, a nyelv, a torok vagy a szemhéjakat érinti.

A krónikus csalánkiütés hónapokig vagy akár évekig is fennállhat, és a stressz, a hő, a hideg és más fizikai kiváltók kiválthatják.

Az urrticaria különbözik az ekcémától (atópiás dermatitis) abban az esetben, ha az ekcémát szárazság, rákosodás, hólyagosodás, repedés, elszívás vagy vérzés jellemzi. A csalánkiütéseket általában nem írják le ilyen módon.

Urticaria jelek és tünetek

Okoz

Általánosságban elmondható, hogy az urticaria minden formája abnormális immunválasz eredménye. Míg az allergia a leggyakoribb példa, ez nem az egyetlen ok. Az urticaria bizonyos krónikus formáit úgy vélik, hogy egy autoimmun válasz indít. Mások teljesen idiopátiásak (ismeretlen eredetűek).

Allergia által kiváltott Urticaria

Az allergia által kiváltott csalánkiütés akkor keletkezik, ha az immunrendszer rendellenesen reagál egy egyéb ártalmatlan anyagra, és a véráramba kibocsát egy hisztamin néven ismert kémiai anyagot.A hisztamin gyulladásos anyag, amely allergiás tüneteket okoz, és nemcsak a légzőszerveket, hanem a bőrt is érinti.

Az allergia által kiváltott csalánkiütés gyakori okai közé tartozik az élelmiszerek (beleértve a kagylót, a tojást és a diót), a gyógyszerek (beleértve az aszpirint és az antibiotikumokat) és a rovarcsípések (különösen a méhek és a tűz hangyák).

Krónikus idiopátiás Urticaria

A krónikus csalánkiütés gyakrabban idiopátiás, és stressz vagy más fizikai ingerek által indukálható. Míg az állapot pontos útja nem ismert, úgy gondoljuk, hogy az autoantitestek aktiválása (immunfehérjék, amelyek a szervezet saját sejtjeit célozzák) szintén kiválthatják a hisztamin és más gyulladásgátló vegyületek felszabadulását.

Míg a krónikus csalánkiütés kiváltó oka más lehet, mint az allergia által kiváltott csalánkiütés, az eredmény ugyanaz (bár hosszabb ideig tart). A nők általában jobban érintik a férfiakat.

A stressz mellett a gyakori fizikai kiváltók közé tartozik a hideg, hő, napfény, nyomás, rezgés, víz és súrlódás. A testmozgás által kiváltott csalánkiütés bizonyos típusai csak az allergiával párhuzamosan fordulnak elő.

Egyéb okok

A fertőzések és betegségek, mint a hepatitis, a krónikus vesebetegség, a limfóma és a számos autoimmun betegség (beleértve a lupust, a Hashimoto-pajzsmirigyet és a rheumatoid arthritiset) szintén jelentkezhetnek akut vagy krónikus csalánkiütés esetén.

Urticaria okai

Diagnózis

Az urrticaria általában diagnosztizálható az Ön kórtörténetének áttekintése és a kiütés jellegzetes megjelenése alapján. A laboratóriumi tesztek és a képalkotás általában nem szükségesek, kivéve, ha gyanúja van egy alapvető oknak, például a ráknak.

A kitörés súlyossága az urticaria aktivitási pontszám (UAS) nevű értékelési eszköz alapján osztályozható. Ehhez az orvos szubjektíven értékeli a két elsődleges tünetet - a búzákat és a viszketést (viszketés) - 0 (alacsony betegségaktivitás) és 3 (súlyos betegségaktivitás) skálán. A maximum 6 pont az agresszív kezelésre szoruló súlyos kitörést jelzi.

Ha további tesztelésre van szükség, az a következők egyikét foglalhatja magában:

• Allergia tesztelése ajánlott, ha súlyos túlérzékeny reakciója van az élelmiszerre, a gyógyszerekre vagy a rovarcsípésre. A bőrvizsgálat vagy a radioallergoszorbens vizsgálati teszt (RAST) az allergia vizsgálat leggyakoribb formái.
• Fizikai kihívások a krónikus csalánkiütés fizikailag indukálta. Ez magában foglalja a gyanús ingerek - például a jég, a hő, a rezgés, a fény vagy a súrlódás - alkalmazását a bőrre. Gyakorlati tesztelés is használható.
• A bőr biopsziája (a szövetminta eltávolítása laboratóriumi értékelésre) valójában csak akkor jelenik meg, ha a csalánkiütés nem javul, és más ok nem található meg. Hacsak nincsen szokatlan magyarázat a bálnákra, a kaptár biopsziája általában nem mutat semmilyen rendelleneset.

Hogyan diagnosztizálták az Urticaria

Kezelés

A legtöbb akut csalánkiütés néhány napon belül egyedül oldódik meg, és csak nedves, hűvös tömörítést igényel, hogy enyhítse a viszketést és a duzzanatot.

A természetesen nem oldódó csalánkiütések kezelése az októl és a tünetektől függ. Egyes esetekben akár néhány hétig is eltarthat, és orális antihisztaminok szükségesek a tünetek enyhítésére. Az ellenszegény antihisztaminok, mint például Allegra (fexofenadin), Claritin (loratadin) és Zyrtec (cetirizin) általában bőséges megkönnyebbülést biztosítanak.

Erősebb antihisztamin gyógyszerek kaphatók vény nélkül.

Ha az antihisztaminok önmagukban képesek megkönnyebbülést biztosítani, akkor más gyógyszerek is hozzáadhatók vagy helyettesíthetők, különösen, ha az ok nem allergiás. Közöttük:

• A H2-blokkolók, mint például a Pepcid (famotidin), a Tagamet (cimetidin) és a Zantac (ranitidin), antihisztaminokkal kombinálva alkalmazhatók a vaszkuláris duzzanat csökkentésére.
• A kortikoszteroidok, például a prednizon, csillapíthatják az immunválaszt és gyorsan csökkenthetik a viszketést és a duzzanatot, ha az antihisztaminok nem működnek.
• Az asztma kezelésére gyakran használnak olyan leukotrién módosítókat, mint az Accolate (zafirlukast) és a Singulair (montelukast), de a krónikus idiopátiás urticaria bizonyos formáit is enyhíthetik.
• A doxepin egy triciklusos antidepresszáns, amely kis dózisokban történő alkalmazás esetén is hatásos antihisztamin hatású.
• A Xolair (omalizumab) egy injektálható monoklonális antitest, amely hatékonyan kezelheti az urticaria krónikus formáit, amelyek nem reagáltak más terápiákra.

Hogyan kezelik az Urticaria-t?

Egy szó a DipHealth-től

Míg a csalánkiütés lehet csúnya és kényelmetlen, általában nem komolyak. Ha azonban elkezdenek zavarni az életminőségedet, kérdezd meg orvosodtól, hogy kérjen-e egy allergiát, aki teszteket végezhet az ok megállapítására. Ha allergiás triggert találunk, allergiás felvételek sorozata adható meg, hogy fokozatosan deszenzitizálja Önt annak hatására.

Ritka esetekben a csalánkiütés egy olyan potenciálisan életveszélyes allergia formájában alakulhat ki, amely anafilaxia néven ismert. Ha a csalánkiütést arca duzzanata, légzési nehézség, gyors szívverés, hányás és / vagy zavart kíséri, hívja a 911-et vagy kérjen valakit a legközelebbi sürgősségi helyiségbe. Kezelés nélkül az anafilaxia sokkhoz, kómához, szív- vagy légzési elégtelenséghez és halálhoz vezethet.

Hogyan különböznek a csalánkiütések az egyéb kiütésektől? Segített ez az oldal? Köszönjük a visszajelzést! Milyen aggályai vannak? Cikk forrásai

• Ferrer, M.; Bastra, J.; Gimenez-Arnau, A. és mtsai. Az urticaria kezelése: nem túl bonyolult, nem egyszerű. Clin kísérleti allergia. 2014 45 (4): 731-43. DOI: 10.1111 / cea.12465.
• Schaefer, P. Akut és krónikus Urticaria: értékelés és kezelés. Am Fam orvos. 2017; 95(11):717-724.