Dexametazon-elnyomás teszt: Használatok, mellékhatások, eljárás, eredmények

Előfordulhat, hogy azt mondták, hogy dexametazon-szuppresszió-vizsgálatra van szükség, ha orvosa gyanítja, hogy Cushing-szindróma néven ismert állapotban van. A vizsgálat értékeli az Ön testének képességét, hogy normálisan reagáljon egy olyan típusú hormonra, amelyet glükokortikoidnak neveznek. A dexametazon-szuppresszió teszt segíthet orvosának diagnosztizálni Cushing-szindrómát, vagy lehetőségként megszüntetheti azt.

Célja

Annak érdekében, hogy jobban megértsük a dexametazon-szuppresszió teszt célját, először meg kell tanulni a glükokortikoidokat és azt, hogyan szabályozzák a szervezetben.

Mik a glükokortikoidok?

A glükokortikoidok olyan vegyületek csoportja, amelyek mindegyike hasonló kémiai szerkezettel és hasonló tulajdonságokkal rendelkezik. A szteroid hormonok és a kisebb kortikoszteroidok közé tartozó kisebb szteroid csoportok egy nagyobb osztályú tagjai. A glükokortikoidok a glükokortikoid receptorokhoz kötődnek, amelyek a test számos sejtében megtalálhatók. Ott sokféle hatásuk van, többek között befolyásolja, hogyan alkalmazza a szervezet a tápanyagokat, modulálja az immunrendszert, és segít a szervezetnek a stressz kezelésében.

A kortizol egyfajta glükokortikoid, amelyet természetesen a szervezetben a mellékvese (a vesék közelében) termel. A dexametazon egy másik típusú glükokortikoid, amely nagyon hasonlít a szerkezetben lévő kortizolhoz. Ez azonban szintetikusan készül, és természetesen nem található meg a szervezetben. Különböző glükokortikoidokat is alkalmaznak orvosi kezelésként.

A glükokortikoidok előnyei és hátrányai

Hogyan szabályozzák a testben a glükokortikoidokat?

A szervezet a glükokortikoidok egyensúlyának fenntartásában dolgozik a szervezetben. Ez azért fontos, mert túl sok vagy túl kevés probléma okozhat.

Az agyalapi mirigy (amely az agy alján található) szabályozza a kortizol mennyiségének szabályozását. Egy másik, ACTH nevű hormon termel. Ez a hormon áthalad a véráramban, és jelzi a mellékvesét, hogy kortiszolt termel.

Különböző tényezők szabályozzák, hogy mennyi ACTH termel a szervezetben. Általában nagy mennyiségű kortizol vissza fog térni a véráramba az agyalapi mirigybe, és gátolja az ACTH felszabadulását. Más szóval, mivel a kortizol már magas, a test az ACTH szekrécióját szabályozza. Ez segít megakadályozni, hogy a kortizol szintje túl magas legyen a szervezetben.

Általában a kortizol szintje is csökken, ha a szervezet más kortikoszteroidnak van kitéve (pl. Dexametazon). A dexametazon a hipofízisbe utazik, és az agyalapi mirigy az ACTH szekrécióját csökkenti. Ez a kortizol alacsonyabb szekréciójához és a vérvizsgálatokban a kortizol alacsonyabb szintjéhez vezet. Ha ez nem történik meg, ez egyfajta probléma a szervezetben.

Mi az a Cushing-szindróma? Eltér a Cushing-kórtól?

Cushing-szindróma a kapcsolódó betegségek egy csoportját írja le. Cushing-szindróma akkor fordul elő, ha a szervezet hosszabb időn keresztül kórosan magas glükokortikoid hormonoknak van kitéve. Ez Cushing-szindróma tüneteihez vezethet, amelyek közé tartozik a hasi elhízás, az arc kerekítése, a magas vérnyomás, az izomgyengeség, a megnövekedett vércukorszint és mások.

Cushing-szindróma leggyakoribb orvosi oka egy speciális altípus: Cushing betegség. Ezek nagyon hasonlítanak, de a „Cushing-szindróma” nem mindenkinek „Cushing-kórja”. Cushing-betegséget kifejezetten az agyalapi mirigy adenoma (az agyalapi mirigyből származó daganat) okozza. Ez okozhatja az agyalapi mirigy a kórosan nagy mennyiségű ACTH felszabadulását, és nem reagál a visszajelzésre a megfelelő módon. Tehát az adenoma továbbra is felszabadíthatja az ACTH-t akkor is, ha a szervezet glükokortikoid dexametazonnak van kitéve.

Cushing-szindrómának más okai is vannak. Például akkor is előfordulhat, ha egy személy nagy adag kortikoszteroidot kap orvosi kezelésként. Számos más probléma okozhatja, hogy a szervezet túl sok ACTH-t (és így túl sok kortizolt) készítsen, vagy akár túl sok kortizolt is készíthet akkor is, ha az ACTH nem magas. Sok ilyen típusú Cushing-szindróma bizonyos rákfajtákból származik. Például bizonyos típusú tüdőrák vagy a mellékvesék rákja Cushing-szindrómához vezethet.

Ha Cushing-szindrómát diagnosztizál, orvosának esetleg más vizsgálatokat kell végeznie a probléma pontos okának megállapítására. Ez lehet Cushing-kór (az agyalapi mirigy adenómájából), vagy más forrása lehet. A betegség forrásától függően különböző kezelési módok állnak rendelkezésre.

Cushing-szindróma áttekintése

Ki igényelhet a tesztet?

Szükség lehet egy dexametazon-szuppresszió tesztre, ha Cushing-szindróma tünetei vannak, és az orvos meg kívánja vizsgálni a betegséget. A tesztet a betegség diagnosztizálására vagy annak lehetőségének kiküszöbölésére lehet felhasználni.

A Cushing-kór (pl. Magas vérnyomás) számos tünete meglehetősen gyakori azoknál az embereknél, akiknek nincs betegsége. A dexametazon-szuppresszió teszt segíthet kiválasztani a Cushing-szindróma miatt tüneteket mutató embereket. A rendszeres orvos vagy egy endokrinológus először javasolhatja a tesztet.

Bizonyos esetekben a dexametazon-szuppresszió teszt használható, ha már tudja, hogy Cushing-szindróma van, de az orvos megpróbálja kitalálni a probléma pontos forrását.

Van-e alternatívája a tesztnek?

Bizonyos esetekben igen. Ha orvosa aggódik a Cushing-szindróma lehetősége miatt, akkor lehet, hogy olyan vizsgálatot végez, amely a nyálban lévő kortizolt értékeli. Vagy lehet, hogy egy olyan teszt is elvégezhető, amelyben a vizeletben lévő kortizol mennyiségét 24 órás időtartam alatt értékeli. Ezekről a lehetőségekről beszélhet orvosával.

kockázatok

A dexametazon-szuppresszió teszt általában nagyon biztonságos teszt a legtöbb ember számára. Terhes nőknek és sok különböző egészségügyi állapotban lévő személynek adható. A teszt alacsony dózisú változata különösen valószínű, hogy nem okoz problémát. Mindazonáltal, győződjön meg róla, hogy az egészségi állapotáról beszéljen az egészségügyi szolgáltatóval a teszt előtt.

A teszt során

A dexametazon-szuppresszió vizsgálata viszonylag egyszerű. Nem igényel orvosi képalkotást.

A vizsgálat során egy személy szájon át bevesz egy deksametazon-dózist egy adott időpontban. Gyakran ez járóbetegként is elvégezhető. Általában nincsenek különleges előkészületek, amelyekkel az idő előrehaladhat. Rendesen elfogyaszthat és inni, hacsak orvosa nem mondja másképp. Sokan egyáltalán nem észlelnek semmit, vagy enyhe választ kaphat a dexametazonra, mint a fejfájás.

A dexametazon ugyanúgy hat a szervezetben, mint a kortizol. Idő után (gyakran egy éjszakán át) a testben lévő kortizol mennyiségét értékelik. Ez lehet egyszeri vagy néhány alkalommal vett vér- vagy vizeletminták, így esetleg egy járóbeteg-klinikára kerülhet, hogy vérét lehessen húzni. A mintát ezután a kortizol mennyiségének elemzésére analizáljuk.

Egy normális emberben az agyalapi mirigy az ACTH szekréciójának csökkentésével reagál az extra dexametazonra. Ez csökkenti a vérben vagy a vizeletben található kortizol mennyiségét. Ha a kortizol a vártnál nem csökken, akkor a betegnek lehet egy formája Cushing-szindróma.

A teszt néhány változatában szükség lehet többszörös deksametazon-adagolásra. Orvosa tudhatja, mit várhat el az adott helyzetben.

Mik a teszt típusai?

A nagy dózisú dexametazon-szuppresszió tesztben nagyobb mennyiségű dexametazon-adagot kap. A teszt alacsony dózisú változatában valamivel alacsonyabb adagot kap.

Az alacsony dózisú vizsgálat jellemzően a Cushing-szindróma gyanúja esetén adott változat. Például alacsony dózisú teszt esetén az összes különböző típusú Cushing-szindrómában szenvedő emberek nem mutatják a kortizol elnyomását (például a kortizol magasabb lesz, mint a normális embereknél). Ezért gyakran használják kiindulási szűrővizsgálatként.

A nagy dózisú tesztet nagyobb valószínűséggel adják be, ha Cushing-szindrómát már diagnosztizálták, hogy segítsen azonosítani a probléma konkrét okait. Nagy dózisú vizsgálattal a különböző típusú Cushing-szindrómában szenvedő emberek különböző válaszokat mutathatnak. Ez segíthet az orvosoknak, hogy szétzúzzák a Cushing-szindrómát.

Számos létező protokoll létezik a dexametazon-szuppresszió vizsgálatához. Mind az alacsony dózis, mind a nagy dózisú változatot egy éjszakán át (gyakrabban) vagy kétnapos teszt részeként adhatjuk meg.

A teszt után

A dexametazon-szuppresszió tesztelése után általában nincsenek különös óvintézkedések.

Lehetséges mellékhatások

Előfordulhat, hogy hosszú távon nagy dózisú kortikoszteroidot kapnak mellékhatások. A teszt leggyakoribb változatában azonban csak egy alacsony dózisú dexametazont kap. Ebben az esetben nem valószínű, hogy mellékhatások jelentkeznek. Ha jelen vannak, akkor valószínűleg enyhe és átmeneti (például rossz alvás a teszt éjszaka, fejfájás), és valószínűleg beavatkozás nélkül elmegyek. Ha súlyos tünetei vannak, például a mellkasi fájdalom, azonnal forduljon egy egészségügyi szakemberhez.

Az eredmények értelmezése

Mivel a dexametazon-szuppresszió tesztje leggyakrabban a kortizolszint egyszerű vérvizsgálatán alapul, az eredmények általában viszonylag gyorsan elérhetők.

Az egészséges emberek a kortizol felszabadulását elnyomják a dexametazon-szuppresszió teszt részeként. Ez azt jelenti, hogy a kapott dexametazonra válaszul a testük csökkenti a felszabaduló kortizol mennyiségét. Cushing-szindrómában szenvedő embereknél a kortizol elnyomása vagy csak korlátozott szuppresszió lép fel. A kortizol szintje továbbra is magas marad, még akkor is, ha a szervezet a deksametazon adagját kapta.

A dexametazon-szuppresszió teszt eredményeinek értelmezése bonyolult lehet.A kortizol pontos szintje a teszt verziójától függően változik. Ugyanakkor a vizsgálat alacsony dózisú éjszakai változata esetén az 1,8 mikrogrammnál kisebb dózisú szérum kortizol normálisnak tekinthető.

Lehet-e hibás eredmény a teszt?

Igen. Hamis pozitív lehet, ha egy személy kortizolja nem tűnik le normálisan, de nem igazán Cushing-szindróma. Ez történhet például:

• A nők fogamzásgátló gyógyszereket szednek
• Azok az emberek, akik bizonyos más gyógyszereket szednek (például fenitoin)

Más esetekben a teszt hamis negatív lehet. Más szóval, a személy valóban Cushing-szindrómával rendelkezik, de a teszt nem veszi fel. Például ez történhet például:

• A vesebetegek
• Májproblémák
• Azok az emberek, akik más gyógyszereket szednek (pl. Fluoxetin és bizonyos HIV-gyógyszerek)

Lehetséges, hogy helytelen eredményei is vannak, ha nem követi megfelelően az utasításokat. Fontos például, hogy a dexametazonot pontosan az orvos által felírt időpontban vegye be, vagy helytelen eredményeket kaphat. Győződjön meg róla, hogy beszéljen kezelőorvosával a gyógyszereiről, mielőtt tesztelne. Ez segít meggyőződni arról, hogy a teszted helyesen értelmezhető.

Szükségem lesz további tesztekre?

A dexametazon-szuppresszió-teszt elvégzése után további tesztekre lehet szükség, különösen, ha a vizsgálati eredmény rendellenes. Cushing-szindróma kihívást jelenthet a diagnosztizáláshoz. Még akkor is, ha Cushing-szindrómát diagnosztizálják, az orvos további vizsgálatokat kérhet az adott ok diagnosztizálására. Néhány további teszt szükséges lehet:

• CT-vizsgálat a hasról
• A kortizol nyálvizsgálata
• Vérvizsgálatok (mint az ACTH szintjei)
• Az agy MRI
• Ismételje meg az alacsony dózisú dexametazon tesztet
• Nagy dózisú dexametazon teszt (kezdeti alacsony dózisú vizsgálat után)

Egy szó a DipHealth-től

A dexametazon-szuppresszió teszt általában nagyon biztonságos teszt, amely kevés előkészítést igényel az Ön részéről. A teszt eredményeit viszonylag hamar meg kell vitatnia. Ha Cushing-szindrómája van, az orvosnak esetleg nyomon követési vizsgálatokat kell végeznie az ok értékelésére. Bár aggodalomra adhat okot az eredmények várakozására, tudják, hogy sok ember áll rendelkezésre, hogy segítsen a potenciális diagnózisban és azon túl.