Krónikus stressz és koleszterin
Tartalomjegyzék:
- A harc vagy a repülési válasz a stresszben
- Stressz hormonok és koleszterin
- A személyiség faktor a stresszben
- A stressz leküzdése
A vizsgálatok azt mutatják, hogy a krónikus stressz és a magas koleszterin kombinációja szívműködéshez vezethet, ha nem orvosolják gyorsan.
Évek óta az orvosok azt állítják, hogy a stressz csökkentése pozitív hatással van az egészségi állapotra. A kutatások egyre növekvő száma bizonyítja, hogy helyesek. Az ismétlődő vagy napi stressz valóban hatással lehet a koleszterinre, és végül szívbetegséghez vezethet.
A harc vagy a repülési válasz a stresszben
A kellemetlen érzetektől, izzadt pálmáktól egészen a lüktető szívig a félelem a test módja annak, hogy megvédje magát a veszélytől. A történelem előtti időszakban a fenyegetés éhes medve lehetett. Ma nagyobb valószínűséggel lesz igényes főnök.
Amikor ez megtörténik, a test cselekvésre ugrik.Az agytörzs közelében elhelyezkedő hypothalamus két hormon - adrenalin és kortizol - felszabadulását idézi elő, ami felgyorsítja a szívet, serkenti az energia felszabadulását és növeli az agy vérellátását. A szervezet felkészül arra, hogy vagy maradjon, harcoljon vagy futjon.
Ugyanaz a kémiai reakció bekövetkezik, hogy a veszély azonnali fizikai károsodás vagy a jövedelem és presztízs potenciális vesztesége.
Stressz hormonok és koleszterin
Mind az adrenalin, mind a kortizol kiváltja a koleszterin termelését, amely a viaszos, zsíros anyag, amelyet a máj biztosít a szervezetnek energiával és javítja a sérült sejteket. A probléma az, hogy túl sok koleszterin képes eltömíteni az artériákat és végül szívrohamhoz vagy stroke-okhoz vezethet.
Az egyik elmélet az, hogy a stressz hormonok ilyen módon működnek, hogy tüzelőanyagot biztosítsanak a potenciális küzdelemhez vagy repüléshez. De ha ezt az energiát nem használják - ugyanúgy, mint a modern napi stresszeseknek, amelyek nem igényelnek tényleges fizikai harcot vagy menekülést - fokozatosan halmozódnak fel zsírszövetként, valahol a testben.
A kortizol további hatást fejt ki a cukor, a szervezet rövid távú energiaforrásának létrehozására.
Az ismétlődő stresszes helyzetekben a cukrot többször használják fel, és végül trigliceridekké vagy egyéb zsírsavakká alakulnak át. A kutatások azt is jelezték, hogy ezek a zsíros lerakódások nagyobb valószínűséggel fejeződnek be a hasban. A több hasi zsírral rendelkezők pedig nagyobb kockázattal járnak a szív- és érrendszeri betegségek és a cukorbetegség szempontjából.
A személyiség faktor a stresszben
Mindegyik személynek más fiziológiai reakciója van a stresszre. Néhány kutatás azt sugallja, hogy az A, B, C, D és E betűk által osztályozott személyiségtípus előre jelezheti ezt a választ. Az A és D típusok a nagy stresszes személyiségek. Az A-típusú személyiség tipikusan időorientált, koncentrált és részletgazdag. A D típusú (vagy a "bajba jutott") személyiség ismeri az érzéseiket.
Azok az egyének, akik vagy A-típusú vagy D-típusú személyiség, különösen érzékenyek a stressz hormonokra. Ez azt jelenti, hogy a szívfrekvenciák emelkednek, az artériák korlátozzák és a cukrokat a véráramban magasabb arányban szabadítják fel, mint a lazabb személyiségtípusoké.
A stressz leküzdése
A 2007-es Amerikai Pszichológiai Társulat egyezményében bemutatott tanulmány szerint a stressz elleni küzdelemre képes fehér férfiak magasabb "jó" koleszterinszint (HDL) szintet értek el, mint azok a társaik, akik kevésbé képesek megbirkózni. A "jó" koleszterin az a fajta, amely segíti a zsírszövet tisztítását.
A Missouri Tudomány és Tudomány Egyetemen végzett kutatás azt találta, hogy a "nagy stressz" személyiségtípusúak csökkentették a magas koleszterin kockázatát azzal, hogy időt szakítanak a félénk gondolatokra, például álmodozásra. Csökkenthetik a stresszt a munkahelyi konfliktusok korlátozásával, otthonuk és munkaterületeik megszervezésével, és naponta valósággal megtervezhetik a kinevezésekhez és feladatokhoz rendelt elegendő időt.
Az Országos Egészségügyi Intézetek számos módszert javasolnak a stressz csökkentésére. Ezek a módszerek magukban foglalják a relaxációs technikákat, például a testmozgást, jóga, kertészetet vagy zenét; egészséges táplálkozás; alvás legalább 8 órát minden este; és hozzon létre egy baráti és családbarát hálózatot a támogatásért. A szakértők azt is javasolják, hogy beszéljenek egy pszichoterapeutával, ha a stressz túlságosan kezelhetővé válik.
Krónikus fáradtság krónikus fáradtság szindrómával szemben
A krónikus fáradtság szindróma a szélsőséges és tartós fáradtság feltétele. Ismerje meg a különbséget a szindróma és a tünet között.
A krónikus stressz növeli a demencia veszélyét?
Feszültség érzés? Bár mindannyian stresszt tapasztalunk az életben, az ismétlődő és tartós szorongás többet érinthet az érzelmi jólétünknél.
Krónikus fáradtság versus krónikus fáradtság szindróma
A krónikus fáradtság szindróma a szélsőséges és tartós fáradtság feltétele. Ismerje meg a szindróma és a tünet közötti különbséget.