A Cerebellar Stroke megértése

A cerebellumot érintő stroke az egyik legkevésbé gyakori stroke-típus, amely az összes stroke körülbelül 3 százalékát teszi ki. A cerebelláris stroke tünetei annyira homályosak, hogy zavarosak lehetnek más betegségekkel. Azonban a cerebelláris strokeok különösen veszélyesek, és súlyos szövődményeket okozhatnak a kisagy egyedülálló helyzete miatt. Ha Ön vagy egy szeretett személy cerebelláris stroke-ot kapott, itt válaszokat találhat a kérdéseire.

Áttekintés

A kisagy az agy része, amely szabályozza a test egyensúlyát és koordinációját, valamint a szemmozgások koordinációját. A kisagy az agy alsó részén található, jobb és bal oldala van, amelyek megjelenésükben azonosak. Minden oldal irányítja a test koordinációját, amely ugyanazon az oldalon van, mint a kisagy.

A kisagy kicsik, de mivel a vérben számos vér táplálja a tápanyagban gazdag véreket a kisagyban, a cerebelláris stroke jellemzően csak a kisagy egy részét vagy egy oldalát foglalja magában, ami a test egyik oldalát érintő tüneteket okoz.

A kisagyat elérő vérerek az úgynevezett superior cerebelláris artéria, az elülső inferior cerebelláris artéria és a hátsó inferior cerebelláris artéria. A vérrög, vérzés vagy trauma ezekhez az erekhez cerebelláris stroke-ot okozhat.

Okai és kockázati tényezõi

A vérrög, vérzés vagy trauma kisagyi stroke-ot okozhat. A cerebelláris stroke-ot okozó vérrög kockázati tényezői megegyeznek az agy bármely részén kialakuló iszkémiás stroke kockázati tényezőivel. Ezek közé tartozik a dohányzás, magas vérnyomás, emelkedett zsír- és koleszterinszint, szívbetegség és cukorbetegség. A cerebelláris hemorrhagiás stroke kockázati tényezői közé tartozik az extrém magas vérnyomás vagy az eltört agyi aneurysma.A nyak hátsó részében kialakuló nyaki trauma károsíthatja a kisagyat, amely iszkémiás vagy vérzéses stroke kialakulásához vezethet.

Tünetek

A cerebelláris stroke leggyakrabban szédülés, fejfájás, émelygés és hányás jelentkezik. Ezenkívül a cerebelláris stroke-ban szenvedőknek nehézségei vannak a gyaloglás, a koordináció problémája, a kettős látás, a remegés és a rossz beszéd miatt.

A nem specifikus neurológiai tünetek, mint a szédülés és a fejfájás gyakoribbak azoknál az egyéneknél, akik a cerebelláris stroke-ot tapasztalják, mint nyilvánvaló problémák a látással vagy a koordinációval szemben. Ezért egyesek, akik egy cerebelláris stroke-ot tapasztalnak, kezdetben figyelmen kívül hagyhatják a tüneteket, és esetleg nem kapnak orvosi segítséget, amíg a tünetek súlyos vagy tartósabbá válnak.

Tanulmányok azt mutatják, hogy még akkor is, ha a cerebelláris stroke-okat kapók orvosi ellátást kapnak, rosszul diagnosztizálhatók migrénes fejfájással vagy gyomorfájdalmakkal, mert a hányás és a fejfájás sokkal jobban észrevehető, mint a neurológiai problémák.

Vannak olyan védjegyes stroke jelek, amelyek jelen lehetnek, ha valaki kisagyi stroke-ot szed, és ez segíthet orvosainak azonosítani a stroke-ot. Ezek közé tartoznak a karok vagy a lábak megremegése, a test finoman rázkódása és a szemek szaggatott megjelenése, amikor balról jobbra mozognak. Azonban nem minden cerebrális stroke-ban szenvedő személynek van ilyen jele - attól függ, hogy milyen nagy a stroke és pontos helye a kisagyban.

Diagnózis

A standard agyi CT-vizsgálat tipikusan nem mutat ki cerebelláris stroke-ot a kisagy helyének köszönhetően. Alacsony az agyban, és csont védi, ami megnehezíti a standard agyi CT megjelenítését. Az agyi MRI jobban képes megjeleníteni a kisagyat, de mivel az MRI hosszabb időt igényel a befejezéshez, akkor nem tekinthető biztonságosan vészhelyzeti agyi MRI-nek, ha neurológiailag instabil. Ezek a tényezők mind hozzájárulnak a cerebelláris stroke esetleges rossz diagnózisához.

szövődmények

A cerebelláris stroke a test koordinációs problémáit okozza, jellemzően az egyik oldalon. Az egyoldalú koordinációs problémák jelentősen károsíthatják a gyaloglást. A kettős látás, a beszédzavarok, a remegés és a jerking mozgása a cerebelláris stroke kialakulásához vezethet.

Súlyos rövid távú szövődmények lehetnek az agy duzzanata, ami az agy a koponyán belüli kompressziójához vezethet, ami potenciálisan további kárt okoz a kisagyban, az agytörzsben vagy az agy más területein. Hosszú távon a duzzanat vagy a túlzott vérzés befolyásolhatja a cerebrospinális folyadék normális áramlását az agy és a gerinc köré, ami a folyadék felhalmozódását idézi elő, ami a hydrocephalusnak nevezhető. Ez a feltétel gyakran hosszú távú beavatkozást igényel, például ventriculoperitonealis shunt elhelyezést.

Kezelés

Általánosságban a cerebelláris stroke gondos mérlegelést igényel annak megállapítására, hogy van-e agyi aneurysma vagy bármilyen szokatlan véredény, amely egy másik strokehoz vezethet. A vérzés és duzzanat gondos kezelése szükséges a hydrocephalus megelőzéséhez. Szoros orvosi felügyeletre van szükség a cerebelláris stroke kialakulását követő napokban, még akkor is, ha tünetei nem tűnnek túl súlyosnak.

A cerebelláris stroke-ot tapasztalók többsége javul, de ez időbe telhet. A fizikai terápia a fellendülés egyik sarokköve, különösen akkor, amikor visszanyerjük az egyensúlyt és megtanuljuk, hogyan kell biztonságosan járni. Idővel a remegés és a rángatózó mozgások javulhatnak. A kettős látás jelentős veszélyt jelenthet a vezetés során és fejfájást okozhat, de valószínűleg lassan javul az idő múlásával.