D-512: A potenciális dopamin agonista a Parkinson-kór számára

A Parkinson-kór tüneteinek kezelésére gyakran alkalmaznak olyan dopamin agonistákat, mint a Requip (ropinirole) és a Mirapex (pramipexol), különösen a korai szakaszban.

A dopamin agonistákat általában a neurológusok írják le, vagy olyan módon, hogy meghosszabbítsák az időtartamot, mielőtt az embernek meg kell kezdenie (vagy növelnie) a levodopa adagját. A Levodopa a leghatékonyabb gyógyszer a Parkinson-kór számára, de hatékonysága csökkenti a hosszabb ideig tartó gyógyszeres kezelést.

Amellett, hogy a levodopa a motoros tünetek kezelésében alacsonyabb, a dopamin agonisták nem tesznek semmit a betegség lassítására.

Ezek a hátrányok arra késztették a kutatókat, hogy új dopamin agonistát fejlesszenek ki, amelyet D-512-nek hívnak, amely nemcsak a motoros tünetek kezelésénél fogva felülmúlja a többi dopamin agonistát, hanem megvédi a meglévő idegsejteket, és ezáltal fékezheti az ember betegségét (figyelemre méltó mutatvány).

Fontos megérteni, hogy a D-512 a kutatás nagyon korai szakaszában van. Tény, hogy csak állatokon tanulmányozták. Mégis, ez egy jó első lépés egy olyan gyógyszer megtalálására, amely a kezdetektől fogva küzd a Parkinson-kórhoz.

A D-512 áttekintése

A Parkinson-kór a dopamin termelő idegsejtek elvesztését vonja maga után az agyi régióban, amely a substantia nigra. Mivel a dopamin egy olyan agykémiai anyag (amit neurotranszmitternek neveznek), amely szükséges ahhoz, hogy a test mozogjon, motoros (mozgással kapcsolatos) tünetek keletkeznek ebből a veszteségből.

Míg számos Parkinson-kórhoz társuló motoros tünet létezik, a következő négy cardinalis:

• Pihenő remegés
• Bradykinesia (csökkent mozgási képesség)
• Merevség
• A poszturális instabilitás

Dopamin agonistaként a D-512 az agyban dopaminreceptorokhoz vagy docking helyekhez kötődik. Ezeknek a receptoroknak közvetlenül stimulálva a D-512 utánozza az agy kémiai dopamint (így az agy úgy gondolja, hogy dopaminja van, ha valóban nem).

A D-512 azonban különbözik a többi dopamin agonistától, bár nagyobb affinitást mutat a dopamin receptorokhoz. Ez azt jelenti, hogy könnyebben és szorosabban köti össze, ami tovább tart.

Amellett, hogy a dopaminreceptorok nagyobb affinitást mutatnak, a D-512 feltételezi, hogy megvédi a még mindig élõ dopamintermelõ idegsejteket, feltételezhetõen az oxidatív stressz csökkentésével (ami a Parkinson-kór mögött található "miért"). Az oxidatív stressz csökkentésével a D-512 antioxidáns tulajdonságokkal rendelkezik.

Más szóval, a kutatók úgy vélik, hogy a D-512 betegség-módosító kezelés lehet a Parkinson-kór számára, mert lelassíthatja a progresszióját.

A tudomány a D-512 mögött: Állatkísérlet

Egy tanulmányban a British Journal of Pharmacology, a patkány agyát 6-hidroxidopinnal (egy dopamin neurotoxinnal a Parkinson-kórokozók emberekben történő imitálására) infúztuk. Ezután a patkányokat vagy D-512 vagy Requip (ropinirol) adták, és a hatásokat összehasonlították.

Eredmények

A vizsgálati eredmények a D-512 magasabb agyi felvételét és vérszintjét mutatták, mint a ropinirol.

Továbbá, míg mind a D-512, mind a ropinirol a spontán mozgásokat (patkányokban) hasonló mértékben közvetlenül az injekció beadása után növelte, a motor aktiválása hosszabb volt a D-512-nél, mint a ropinirolé.

Pontosabban, a ropinirol anti-Parkinson-hatásai csak két órát tartottak, míg a D-512 anti-Parkinson hatása legalább négy órán át tartott.

Mellékhatás: dyskinesia

A D-512-et megfigyelték, hogy diszkinéziát okoz, de ugyanolyan súlyosságú, mint Requip (ropinirol), a patkányoknál. A dyskinesia abnormális mozgásokra utal, mint a rángatózás vagy a rángatózás, amelyek ki vannak téve az ember irányításának.

Fontos megjegyezni, hogy míg a diszkinéziák a levodopa egyik leggyakoribb mellékhatásaként fordulnak elő, amely a Parkinson-kórban szenvedő betegek körülbelül 50% -ában öt év alatt előfordul, sokkal kevésbé gyakoriak azoknál a betegeknél, akik dopamin agonistákat szednek.

Valójában a kutatás azt mutatja, hogy a diszkinéziák, amikor egy személy csak dopamin agonistákat szed, a Parkinson-kórban szenvedő betegek 5-7% -ában fordul elő - és ha a diszkinéziák előfordulnak, általában súlyosabbak és később fordulnak elő.

Alsó sor

Mindent egybevetve, a diszkinéziák nem jelentenek óriási problémát azokban a betegekben, akik csak dopamin agonistákat szednek (levodopa nélkül), ezért a D-512-et még előnyösebben javítja a mellékhatás, mint más dopamin agonisták, mint a Requip (ropinirol).

Ne felejtsd el, hogy ez egy állatkutatás, ezért még korai lenne még következtetéseket levonni. Itt az a lényeg, hogy a D-512 hatásait emberi felhasználásra kell fordítani.

Dopamin agonisták és szerepe a nem motoros tünetekben

A motoros tünetek kezelése mellett a korai stádiumú Parkinson-kórban a tudományos bizonyítékok azt sugallják, hogy a dopamin agonisták nem motoros tüneteket, különösen hangulatproblémákat, például szorongást, depressziót és / vagy apathiát jelentenek.

A dopamin agonisták javíthatják bizonyos autonóm problémákat is, mint például a szexuális működés vagy a verejtékezés, valamint a Parkinson-kórban fellépő speciális alvászavarok, mint a nyugtalan lábszindróma vagy az alvás fragmentációja.

Ez ígéretes, hiszen a szakemberek egyre inkább a nem motoros tünetekre összpontosítanak, mivel gyakran kezdik el a motoros tüneteket, és gyengülhetnek.

Ez azt jelenti, hogy nem világos, hogy a D-512 a hagyományos dopamin agonistáknál, mint a Requip (ropinirol) vagy a Mirapex (pramipexol), jobb lesz a nem motoros tünetek enyhítésében.

A Word DipHealthtől

Az emlí tett állatkutatásban a D-512 legnagyobb előnye a Requip (ropinirole) felett, hogy hosszabb ideig tart, és csúcs hatása jobb.

Mégis több tanulmányra van szükség ahhoz, hogy jobban megértsük, hogy egy olyan vegyület, mint a D-512, valóban jobb, mint a jelenleg alkalmazott dopamin agonisták Parkinson-kór kezelésére.

A motoros tünetek és mellékhatások mellett más tényezőket is figyelembe kell venni, mint egy személy életminőségét, a levodopa indításának elhalasztott időt, és hogy a D-512 valóban betegségmódosító (meg tudja-e védeni a dopamin-termelő idegsejteket, amelyek még mindig élő).