Kárpátalag-szindróma: tünetek, okok, diagnózis és kezelés

A karpa alagút egy keskeny átjáró a csuklóban, amely megvédi a kéz fő idegét és az első három ujját mozgó és hajlító íneket. A carpalis alagút szindrómát az ideg tömörítése okozta a csuklóban. Összenyomáskor az ideg bizsergést, zsibbadást és gyengeséget okoz. A kezelés konzervatív megközelítést foglalhat magában, mint a jég és a splintek, a kortizon injekciók és a súlyos tünetek kezelésére szolgáló műtét.

A Kárpát-alagút

A karpa alagútot a csuklócsontok alkotják az alján és az oldalán, a tetejét pedig a keresztirányú kötés fedi, amely a flexor retinaculum néven ismert kötőszövet erős sávja. Az alagút belsejében a középső ideg és kilenc ínhüvely, amelyek a mutatóujját, középső ujját és hüvelykujját mozgatják.

A kenőmembrán, a szinovium fedi az inakot, és bizonyos körülmények között megduzzadhat. Ha a duzzanat megnyomja az ideget a keresztirányú kötés ellen, érezni fogja a zsibbadás és a bizsergés hatását.

Tünetek

A carpalis alagút szindróma a középső, hüvelykujjú vagy mutatóujjú zsibbadás és bizsergés tüneteivel kezdődik, gyakran éjszaka. A szindróma előrehaladtával érezheti az érzéseket a nap során, amikor a kezét használja. Kezet rázva megszabadul a zsibbadás vagy a kényelmetlenség.

Idővel a zsibbadás állandóvá válhat. A kezekben gyengeséget, kényelmetlenséget, csökkent fogásszilárdságot és feladatok elvégzésének nehézségeit is tapasztalhatja, ahol manuális ügyességre van szüksége. Ha a carpalis alagút kezeletlen marad, izomkárosodáshoz vezethet.

Kárpát-alagút tünetei

Okok és kockázati tényezők

Számos oka és kockázati tényezője növeli az esélyt, hogy karpa alagút szindrómát kapjanak. A csuklótörés vagy a törés a karpa-alagútban a nyomásváltozást okozhatja, ami növeli az idegi idegkárosodás esélyeit. A nőknél nagyobb a valószínűsége, hogy ezt a körülményt a kisebb kárpálya-alagút miatt hozzák létre. Az elhízás szintén közös kockázati tényező.

A folyadékretenció, különösen a terhesség vagy a menopauza során, növelheti a középső idegre gyakorolt ​​nyomást is. Ha bizonyos betegségei vannak, mint például a cukorbetegség, a reumatoid arthritis, az osteoarthritis, a veseelégtelenség vagy a pajzsmirigy-rendellenességek, fokozott a carpalis alagút szindróma kockázata.

A vibráló szerszámokkal való munkavégzés vagy a csukló hosszú ideig tartó mozgatása további tényezők, amelyek növelhetik a betegség kialakulásának esélyeit. A gyártási és az élelmiszer-feldolgozási munkáknál nagyobb a kockázat, míg a számítógépes használat kockázata kevésbé támaszkodik a kutatáshoz.

Kárpát-alagút okai és kockázati tényezői

Diagnózis

A karpa alagút szindróma diagnosztizálásához kezelőorvosa fizikai vizsgálattal kezd, és néhány különböző vizsgálatot végez. Ezek közé tartozik a röntgen, amely kizárhatja bármely más csuklótáji fájdalmat, mint például a törés vagy az ízületi gyulladás, az elektromogram, amely a kar és a kéz izmait értékeli, és az idegvezetési vizsgálat, amely megrázza a mediális ideget.

Hogyan diagnosztizálták a carpalisalag szindrómát?

Kezelés

Számos módja van a karpa alagút szindróma kezelésének az állapot súlyosságától függően. Azok, akik enyhe tünetekkel rendelkeznek, a csuklói kényelmetlenséget és fájdalmukat kezeli, gyakran a karjukat pihenve, elkerülve a fáradtságot és a karok mozgását, és duzzanat esetén jégcsomagot alkalmazva.

Ha ezek hetekben nem nyújtanak megkönnyebbülést, orvosa más lehetőségeket is biztosíthat. A csuklópántolás enyhíti a bizsergést és zsibbadást, különösen éjszaka. A nem szteroid gyulladáscsökkentő szerek (NSAID), mint például az ibuprofen, ideiglenes fájdalomcsillapítást biztosítanak. A kortikoszteroid injekciók csökkenthetik a mediális ideg duzzanatát és gyulladását, és hatékonynak bizonyultak.

A sebészet egy lehetőség, ha a karpa alagút tünetei súlyosak, rendkívül fájdalmasak, és ha a nem sebészeti kezelés után nincs előrehaladás. A carpalis alagút műtéti beavatkozása enyhíti a mediális idegre gyakorolt ​​nyomást, és a nyálkahártya levágja az ideget irritáló nyomást. Ezt az endoszkópos műtét vagy a nyitott műtét is elvégezheti.

A carpalis alagút szindróma kezelése

Megelőzés

Az egészséges testtömeg fenntartásával és az olyan idegrendszeri betegségek kezelésével, mint a cukorbetegség és a rheumatoid arthritis, amelyek hozzájárulnak az idegkárosodáshoz és a gyulladáshoz, segíthet csökkenteni a carpal alagút szindróma kockázatát. Kerülje a csuklóinak alvását, és tartsa a jó testtartást, pozícionálást és fogást a mindennapi feladatokban a csuklótörés csökkentése érdekében. Ha ismétlődő feladatokat végez a munkahelyen vagy otthon, gyakori szünetek, és változtassa meg a kéz pozícióit. Ha számítógépen dolgozik, győződjön meg róla, hogy jó testtartást használ, és a csuklóját nem írja be, amikor beírja.

A csukló nyújtási gyakorlatokat is elvégezheti.

Hogyan lehet megelőzni a carpalis alagút szindrómát?

Egy szó a DipHealth-től

A carpal alagút szindrómával való megbirkózás frusztráló lehet. Olyan sokféle módon használod a kezedet, hogy az élet számos feladatát és örömét gátolja, hogy zsibbadás és gyengeség legyen; azonban a legtöbb ember hatékony kezelést kap. Soha nem késő beszélni a tüneteiről az orvosával.

A carpalis alagút tünetei hatással vannak a mindennapi életre

• Részvény
• megfricskáz
• Email
• Szöveg

Segített ez az oldal? Köszönjük a visszajelzést! Milyen aggályai vannak? Cikk forrásai

• Carlson H, Colbert A, Frydl J, Arnall E, Elliot M, Carlson N. A carpalis alagút szindróma nem-sebészeti kezelésének jelenlegi opciói. International Journal of Clinical Rheumatology. 2010-ben; 5 (1): 129-142. doi: 10,2217 / IJR.09.63.
• Kárpát-alagút-szindróma adatlapja. Nemzeti Neurológiai Betegségek és Stroke Intézet.
• Chammas M, Boretto J, Burmann LM, Ramos RM, dos Santos Neto FC, Silva JB. Kárpátalag-szindróma - I. rész (anatómia, fiziológia, etiológia és diagnózis). Revista Brasileira de Ortopedia. 2014-ig; 49 (5): 429-436. doi: 10.1016 / j.rboe.2014.08.001.
• Kozak A, Schedlbauer G, Wirth T, Euler U, Westermann C, Nienhaus A.A munkahelyi biomechanikai kockázati tényezők és a kárpátalag-szindróma előfordulása közötti kapcsolat: a rendszeres felülvizsgálatok áttekintése és a jelenlegi kutatások meta-elemzése. BMC izom-csontrendszeri betegségek. 2015-ig; 16: 231. doi: 10,1186 / s12891-015-0685-0.
• Jennings CD, Faust K. Carpal alagút szindróma. Amerikai Ortopéd Orvosok Akadémiája.